Székesfehérvár és Vidéke, 1905. július-december (33. évfolyam, 78-154. szám)

1905-07-04 / 78. szám

— 25 éves találkozó. A ciszterci rend székesfehérvári főgimnáziumában 1880-ban érett­ségi vizsgát tett tanulók, hétfőn e hó 3-án hu­szonötéves találkozóra jöttek össze városunkban. A találkozón részt vettek: Dömötör Géza (tb. fő­szolgabíró Mór), Gerstner Ignác (esperes plébá­nos Pápa-Teszér), Hunyady Imre (m. kir. honvéd­százados Nyitra), Huszár Gyula (tb. főszolgabíró Zircz), dr. Kiss Ernő (ügyvéd Tamási), dr.Klaucz György (püspöki irodaigazgató Székesfehérvár), dr. Márkus Sándor (ügyvéd Budapest), dr. Nobl Adolf (nyug. tengerészeti főtörzsorvos Budapest), Szabó Sándor (közs. jegyző Csákvár), dr. Sag­­meister Lajos (kir. járásbiró Kis-Kőrös), Seidl Ferenc (cs. és kir. huszárkapitány Szombathely), dr. Szilágyi Sándor (orvos Budapest), dr. Vermes Mihály (ügyvéd Székesfehérvár). —­ A volt tanuló­társakat Mészáros Amand, egykori tanáruk (plé­bános Előszállásról) lepte meg megjelenésével, ki mindenkor lelkes és szerető barátja volt tanítványai­nak és kit érthető lelkesedéssel fogadtak is. Délelőtt 12I0 órakor a főgimnázium Vili. oszt. tantermében jöttek össze, honnan 10 órakor a rend templomába szent­misére mentek. Isteni tisztelet után a főgimná­zium dísztermébe vonultak az egykori tanulótársak,a­hol dr Kiss Ernő tartott üdvözlő beszédet. Emel­kedett hangú beszédében a hazafias tanitó­rend ritka erényeit ékes szavakkal méltatta, melyekre Mészáros Ámánd a szeretet melegétől áthatott hangon, majd Szilágyi Jenő tanár h. igazgató válaszoltak, a barátságot méltatván. Utóbb villás­reggelire jöttek össze a Szt.­István teremben, hol dr. Krautz György vendégei voltak. A társas ebéd a Magyar­ Király szálló éttermében folyt le lelkes hangulatban és hosszan belenyúlod a dél­utánba. Majd dr. Krautz György szellőjébe rán­­dultak ki, hol jó kedvben és az elmúlt idők em­lékének fölfrissitése mellett örvendtek a viszont­látásnak. Másnap, 4-én délelőtt dr. Kiss Ernő meghívására Balaton-Világosra rándult ki az egész társaság.­­ Nem jelentek meg, de üdvözlő táviratot küldtek a tanárok közül: Szenczy Győző (prior Szt.-Gotthard) és Hamzus Gellért. A tanuló­társak közül: Rácz Endre (plébános Csákvár), Boross István (megyei tisztviselő Sárbogárd), dr. Kiss István (kir. törvényszéki biró Budapest), Arday Árpád (színész Arad), Halász Sándor (mi­niszteri titkár Budapest), Ulreich Antal (hivatalnok Budapest). — Törvénykezés. Galgóczy Bélának Páz­­mánd községhez tartozó János-tanyai uradalmán április hó 14-én cselédje, Tóth István és Segesdi György, Kopaszek János Nyékhez tartozó Csep­­lak hegyi lakosok épen az uradalmi szénát dézs­­málgatták, a mikor munkájukban a csendőrök tetten érték őket. Tettükért ma feleltek vádlottak­ként a helybeli törvényszék előtt, a­melynek el­nöke Keczán Izidor, tagjai: dr. Máder Ferenc és Siposs Sándor voltak; jegyző: Vainer Jenő; ügyész: Hrabovszky Aurél.­­ A bíróság Tóth Istvánt lopás vétsége miatt 2 napi fogházra ítélte, míg a többi vádlottakat bizonyítékok hiányában felmentette. Kubik Károly borbélysegéd ez év május 22-ének éjjelén bemászott Posztóczky Pál zárt lakásába az utca felé nyitva feledett ablakon és onnan 200 korona értékű ruhaneműt ellopott. A rendőrség a tolvajt elfogta és átkisérte a bíró­sághoz, hol előzetes letartóztatásba helyeztetett. Már ítélt felette a bíróság 6 hónapi börtönnel sújtva a tolvajt. — Ebzárlat. Dobos pusztán egy kóbor eb megmarta Gróf Ferenc Dobos pusztai lakos kutyáit. A kutyát üldözőbe vették és a 19. számú vasúti őrháznál agyonverték. Az esetet följelen­tették, mire elővigyázatból a járási főszolgabíró Dobos pusztán 40 napi ebzárlatot rendelt el.­­ — A kőmivesek ismét sztrájkolnak. A mi munkásviszonyainknak évről-évre, szinte ál­landó zavarai, a kőmives munkások tegnap reg­gel újból sztrájkba léptek. Követeléseiket pon­tokba foglalva az ipartestület utján a mesterek tudomására adták és mivel ezek követeléseiket­­ azonnal nem teljesítették, abbanhagyták a mun­kát. Követeléseik az alábbiak: 1. Munkabérek: két éven aluli segédek leg­kisebb óradija 34 fillér, két éven felüli segéd legkisebb munkadija óránként 42 fillér legyen. 2. Vidéki munkánál 10 órai munkaidő mel­lett az óradij 6 fillérrel emeltessék s ezen mun­kások 25 kilométeren belül hetenkint, 75 kilo­méteren belül kéthetenkint hazaszállitassanak. Nagyobb távolság esetén a hazaszállítás ideje kölcsönös megállapodás tárgya legyen. A mun­kába szállítás mindig hétfőn történjék, a szál­lítási idő pedig dijaztassék. 3. A nagyobb ünnepeket, nevezetesen hús­­vét, pünkösd, karácsony s Szent István napjait megelőző szombaton a munkaidő helyben d. u. 4 óráig, vidéken déli 12 óráig állapítassék meg, de 10 órai munkabér legyen fizetve. 4. Heti munkabér fizetés esetén a kifizetés a munka abbanhagyása után egy órán belül megtörténjék. Vidéki munkánál, a­hol a szállí­tás 2—3 hetenkint történik, a szállítás szom­batján adassék ki a fizetés, helybeli munkánál a szombati munkaidő 9 óra legyen, a munka­­díj azonban 10 óra után fizettessék. 5. A bizalmiférfi-rendszer a munkaadók ré­széről elismertessék. 6. A május elseje munkásünnepnek tekin­tessék. 7. A rendes munkaidőn túl végzett munka dija 25 százalékkal emeltessék. 8. A tanoncok napszámos munkára nem alkalmazhatók, dijuk pedig az első évben 1 korona, a második évben 1 kor. 40 fill., a har­madik évben 2 kor. naponként. 9. Ezen szerződés és a munkarend felügye­letére egy munkarend-védő­ bizottság ismertes­sék el, mely 3 segédből és 3 munkaadó­ból áll. A békés megegyezés érdekében többrend­beli értekezletek után szombaton este a mesterek és a munkások kiküldöttei béketárgyalásra jöttek össze, mely vasárnap délelőtt folytatólag azon meg­állapodásra vezetett, hogy a mesterek megbízott­jai hajlandók lévén engedékenységre, a sztrájk kimondására haladékot kértek, hogy ez idő alatt megbízóik, a mesterek teljes egyértelműségre jöjjenek az engedmények tárgyában. A segédek megbízottai ezt elfogadták és olyan ígéretet tettek, hogy megbízóikra is ilyen értelemben fognak hatni, azaz kilátásba helyezték — a békés megegyezés érdekében — a sztrájk elhalasztását szerdáig. Ám az ígéret dacára a segédek — egynek kivételé­vel — vasárnap délután inkább a sztrájk azon­nali kimondására ösztönözték megbízóikat, a­mi­nek eredményeként tegnap be is szüntették a munkát. A sztrájktanya a Rózsáskertben van, hol mintegy 300-an tartózkodnak. Tegnap este 6 óra­kor négyes sorokban tüntető körmenetre vonul­tak, mely alkalommal több ízben becsmérlő szó­beli inzultusokkal illeték a sztrájkba nem lépő u. n. keresztény szocialistákat. — Ma este hat óra­kor újabb békéltető tárgyalás lesz az ipartestületi tanácsteremben. — Tolvaj vendég. Lichtenstein Miksáné Ősz-utca 12. számú lakosnak egy megszálló ven­dége egyik reggelre ellopta ruhaneműit és meg­szökött. A rendőrség közbenjöttével a lopott dolgokat egyik helybeli zálogházban meglelték. A tolvaj ellen, kit Schwarz Richard győri illető­ségű ékszerész-segéd személyében kinyomoztak, a rendőrség megindította az eljárást. — Csizdák figyelmébe. A külvárosokban az osztagok és kazalok a laképületektől 40, de legalább 20 mtr és a különálló gazdasági épüle­tektől úgy egymás között 4 mtr távolságra rak­hatók. Minden háztulajdonos tartozik könnyen hozzáférhető helyen legalább 2 lliter vizet tar­­­tani; — a nagyobb terjedelmű épületek tulajdo- I nosai, — ha épületükben nagyobb mérvű tűz*­­­helyek, vagy nagyobb munkaanyag, vagy tűzve­szélyes műhelyek vannak elhelyezve, vagy élénk személyforgalommal bírnak, tartoznak legalább egy jó minőségű targonca vagy nagyobb kézi fecskendőt beszerezni, jó karban tartani, azonkí­vül egy oly hosszú létrát készletbe helyezni, melynek segítségével az épület legmagasabban fekvő tetőzetére is felhatolni lehessen; továbbá tartoznak két tűzvedret, 2 oltó­lemetet és egy nagyobb széllámpát beszerezni; a belvárosban levő házak tulajdonosai is ott, a­hol a körülmé­nyek lehetetlenné nem teszik, tartoznak egy drb.­­ megfelelő hoszúságú létrát tartani és ezenkívül­­ egy tűzvedret, egy oltó pemetet és egy széllámpát­­ készletben fenntartani; a külvárosokban létező házak tulajdonosai ezen szerelvényeken kívül kö­telesek egy drb. vasvillát kéznél tartani. Betaka­­rodás a külvárosokban csakis a rendőrhatóság által betakarodásra alkalmas udvaroknak megálla­pított beltelkeken engedélyeztetik. Betakarodni azon udvarokra, melyek e célra alkalmatlanoknak jelentetnek — nem szabad. Azok tehát, kik bel­­telkeikre betakarodni óhajtanak, ezen szándékukat a rendőrségnél bejelenteni tartoznak, a rendőrség adja meg a betakarodási engedélyt azon beltel­­kekre, melyek arra alkalmasaknak megállapittattak.­­ Betakarodásra alkalmas beltelkeken is csak olyan kazalok helyezhetők el, melyek hosszúsága 16 mtrt, szélessége fenékben 6 mtrt, magassága 8 mtrt meg nem halad és csak olyan asztagok rak­hatók be, melyek hosszúsága 30 mtrt felül nem halad. — Eltudt 200 korona. Rédl Mór csák­­vári kereskedő postára küldte Katona Julianna nevű 15 éves cselédjét, hogy befizetési lappal 200 koronát adjon fel. A cseléd csak másfél órá­val később jött haza. Visszahozta a befizetési lapot, de a 200 koronát állítólag elvesztette. Rédl gyanúperrel élve az esetet nyomban beje­lentette a csendőrségnél, de hiába. A pénznek lába kelt.­­ Bűvész-előadás lesz holnap és csü­törtökön este 8­2­ órakor a Magyar­ Király szál­lodában a psychiologia, phisika és optikai csaló­dások köréből, a­melyek közül legszenzációsabb látvány az átlátszó nő. Belépti dij nincs, fentar­­tott hely 1 korona. — Az Anjouk kora. A magyar lovagkor, a melynek époszát későn, de színét nem vesztve Arany János irta meg a Toldi szerelmében, az Anjouk liliomos lovagvirága, címeres zászlói lo­bognak Magyarországon a XIV. században. E zászló árnyékában hatalmas dolgok történnek, az ország Európa első nagyhatalmává lesz, kifelé hódít, karja elér Lengyelország határáig és Ná­­polyig, megreszkettette a cseh trónt, idehaza ki­alakult a rendi alkotmány, felépült az új királyi székhely a Vértes olaszos vidékén, a gyönyörű­ Visegrád s aztán egy fuvallat — özvegy király­nénkra marad az ország s mint Magyarországon a ragyogó korszakok után mindig, mert a nagy­ság nem jegecesedett meg intézményekben, hanem személyhez fűződött — egy halállal meghalt az­­ ország nagysága is. Nagy Lajos után egy szo­morú kor következett. Zsigmond kora, a mikor kifelé még meg volt a Lajos szerezte régi tekin­télye a magyar királynak, de bent nyomor, gyász, szegénység sorvasztotta a nemzetet, a melyet nem lehetett eltitkolni sárkányrendek alapításával és azzal az ünnepélyességgel, a melylyel Zsig­ SZEKESFEHERVAR ÉS VIDÉKE. (78 sz.) 1905. julius 4. 3 -0 . " jl ^ 0 H® ja " legjobb nlpi­ tejet tartalmazza. w Siwly Csecsemőknek és gyomorbetegeknek. Elismerve orvosi tekintélyektől, 35 év óta minden gyermekkórházban használatban. Napi tejfogyasztás 184.000 liter, a­mit semmi más készítmény nem tud fölmutatni.­­ Próbaként féldobozok a­­ koronával. Központi raktár: F. BERLYAK, Wien, I. Verlängerte Weihburggasse 27. Miután hasonló präparátumok a megtévesztésig utánzott csomagokban hozatnak forgalomba, figyeljünk a vásárlásnál különösen arra, hogy minden doboz a fel- V-ZVClo. találónak Henry Nestle és a tető-vignetta a főraktáros ,,F. Berlyak“ névaláírásával ellátva legyen. 3270 S3

Next