Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1853
Értekezés. A’ magyar, mint anyanyelv oktatástani szelleme az al- ’s felgymnasiumokban. Az anyanjelvbeni oktatásnak eszközölnie kell: I. Az algymnasiumban: a’ helyes olvasás ’s élő szóvali beszéd pontosságát; a’ nyelvtani szabályok szerinti helyes írást, valamint a’ különféle ügyletstyl külalakja ’s kezelésébeni útmutatást; végre a’ szépészet iránti hajlam ébresztését, mit alkalmas költői ’s prózai művek olvasása, betanulása, szavallása ’s értelmezése által érhetni el. II. A’ felgymnasiumban eszközlenie kell: a’ lassanként fejledező gondolat körhez alkalmazott hibátlan irmodor- ’s élő szóbani gyakorlottságot; a’ nyelv fokozatos fejlődése ’s a’nemzeti irodalom története rajzát; végre az anyanyelven irt jelesebb prózai ’s költői műveknek külalak-’s aesthetikai szempontbóli jellemzését ’s elsajátítását. (Entwurf der Org. §. 31.) Ha nemzeti nyelvünket — a’ tanszervezet értelmében mint anyanyelvet — szemünk elé állítjuk, ’s annak a’ többi tantárgyakhozi viszonyát, sokoldalú szerepét ’s ennél fogva elvitázhatlan érdemét átgondoljuk, lehetlen oda nem törekednünk, hogy azt, ne csak jól érteni ’s helyesen beszélni tudjuk, hanem annak belkincsét természeti sajátságaiból mintegy kiérezni, felfogni, művelni ’s tudományos tiszteletben tartani képesek legyünk. Ezen állásponton eszközölhetjük csak az oktatás összefüggő láncolatát, egységét ’s alaposságát; ily érzületek közt adhatunk csak nagy jelentőséget egy boldogult Fejedelemnék lemez aranyszavainak: „Idegen nyelveket tudni szép, a hazait pedig tehetségig művelni kötelesség.“ Valóban az anyanyelvet illető oktatás célja az idegen nyelvekre vonatkozó oktatásétól lényegesen különbözik: itt tudni illik nyelvtani útmutatás mellett magát a’ nyelvet akarjuk megtanulni; ott pedig a’már ismert nyelv alapos és világos átérzése következtében a’ nyelv átalános elméleti felfogatása szándékoltatik, mi által az ebbeni oktatás az átalános nyelvtan helyét foglalván el, a többi nyelvek tanítása alapjául szolgáland, mi megszerzendi azon egységet, mely az összes tantárgyaknak a’ főcélhoz hajló viszonyításában rejlik. A’kérdéses oktatásnak nem szabad tehát egyedül a’ nyelv tisztázásában ’s kiművelésében állania, hanem gazdag szellemi kincseket ’s az ifjú jellemére ható nemes alakokat kell tartalmaznia, hogy így az összes oktatásra — mint annak lelke ’s közege — jótékony hatását gyakorolhassa, azt kölcsönös egészszé kapcsolhassa ’s eleveníthesse. Ő Karolina Augusta I. Ferenc hitvesének Erdélyben mondott szavai. 1*