Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1859

C. Julius Caesar évkönyvei. V. Julius Caesar nemcsak a polgári é­s hadi­ élet színpadán jeleskedik mint a világhírű nemzet legkitűnőbb polgára s hadvezére, hanem mint történész is a latin remekirodalom láthatárán első helyen ragyog, akár művei tárgyának nagyszerűségét, akár nyelve csinos, választékos, világos és némi titkos erővel vonzó egyszerűségét tekintjük. Hogy saját egyéni véleményünket ne látszassunk a nyájas olvasókra erőszakolni, Cicerót, a vele egykorú szónokot állítjuk tanúul, aki Caesar műveiről így nyilatkozik: Commentarios scripsit valde quidem probandos. Nudi sunt, rectt et venusti, omni ornatu orationis, tamquam veste detracta, sed dum voluit alios habere parata, unde sumerent, qui vellent scribere historiam; ineptis gratum fortasse recit, qui illa vellent calamistris inirere: sanos quidem homines a scribendo deterruit. — Hirtius pedig a Gallus háború VIII. könyve élőbeszédében ezeket írja rólok: Adeo probantur omnium iudicio, ut praerepta non praebita facultas scriptoribus videatur. Cuius tamen rei maior nostra, quam reliquorum est admiratio. Ceteri enim quam bene atque emendate, nos etiam quam facile atque celeriter eos perscripserit, scimus. Ezeket megfontolva épen nem csodálkozhatunk midőn látjuk, hogy Caesar évkönyveit minden műveltebb nemzet tudósai mindenkor kitűnő tisztelet- s becsben tartották, s nemzeti irodalmak termékei közé átültetni vetélkedve iparkodtak. Azonban valamint minden jónak és szépnek, legyen az bármily tökéletes, mindenkor találtatnak gáncsolói, úgy Caesar remeke sem kerülhette ki a gyanakodás keserű bántalmait. Hogy többet ne említsek Franciscus Floridus Sabinus erőszakadtával törekedik a világgal elhitetni, hogy a polgári háborúról irt három könyv nem Caesar műve, hanem más valakié.— Carrio Lajos még nagyobb sebet akar Caesaron ejteni, midőn arra pazarolja erejét, miként megmutassa, hogy a Gallus háború viszonyait tartalmazó hét könyvet sem irta; Caducus Lajos pedig nagy bölcsen e művek szerzőjének Suetonius Tranquillust állítja, holott maga ezen író ily vallomást teszen Júliusról: Reliquit et rerum suarum commentarios Gallici civi­­lisque belli Pompeiani. Caesar mellett görög írók is tanúskodnak, mint Strabo, ki IV-dik könyve kezdetén ezeket írja: vnop.vv­p.aTa Serov Katoago? A commentarios divi Caesaris. Plu­­tarchnál pedig igen számos idézetet olvasunk, melyet Caesarnak a polgári háborúról írt könyvéből vett át, s melyek mind arra mutatnak, hogy a commentárok csakugyan Caesar, s nem más művei. Ezeket csak azért említem, nehogy valaki alaptalan rágalmak által tévútra szédí­­tetvén Caesar olvasásától mint maga visszarettenjék, mint másokat elijesszen. Jelesek, igen-1*

Next