Ciszterci rendi Szent István katolikus gimnázium, Székesfehérvár, 1876
3 érzésnek meleg, hol a jókedvnek délceg, majd tréfás kifejezéseivel találkozunk—“ 1). — A III. időszakban (1711 1772.) a lírának két fő képviselőjéről igy nyilatkozik: „Báró Amadé László a világi dalban vált ki. Nála a XVII. század népies lírai költészete tetőpontján mutatkozik. Majd epedő érzékenység, majd kötődő játsziság, mindig pedig költői elevenség és tűz lelkesítik jól gondolt és szemléletes költői nyelven szóló dalait. Verselése nem korrekt, valamint valamenynyi elődeié se, de változatos és dallamos.“ „Faludy Ferenc a Urai műköltészetnek lett megkezdője. Ismerte a valódi népköltészetet, a magyar köznép dalait; ismerte és szerette a francia chansonokat (dalokat), s amazok melegítő, ezeknek izlésnemesítő hatása alatt írogatta hol víg szeszélye, s jókedvű, hol derült életbölcseséget lehelő költeményeit(2). A legújabb korban (1772—1870.) jelenkező dalköltészet füzetes jellemzését szándékosan mellőzzük, részint mivel ez értekezésünk keretén túl meszszire vinne bennünket; részint mivel a jelen század költői ténykedését, s a népies lira terén tett vívmányait közelebbről ismerjük, s röviden csak e két fő mozzanatra hívom fel az olvasó figyelmét: 1) hogy 1772—1830. lírikusaink egész lelkes tábora iparkodott a népies jellegű dalt érvényesíteni, habár a költői divat, a klaszszicizmus hatása, a politikai viszonyok nem engedték azt hamarosan virágzásnak indulni; de érzik az a dallamos hullámzásban, a gyöngéd bensőségben, a tartalomban, mely az általános emberi, vagy egyéni érzelem hordozója akart lenni. Ily irányú költői műveket írtak: Csokonay V. Mihály, Ányos István, Verseghy Ferenc, P. Horváth Ádám, Szentjóbi Szabó, Szász József, gr. Teleky Ferenc, Vitkovits Mihály, Fáy András, Malvina (Dukai Takáts Judit) stb., kiknek dalaik a nép ajkára is átszármaztak; — 2) hogy jelen századunk első éveiben a népies, vagy helyesebben szólva — a népdal komoly figyelem tárgya lett, a menynyiben már 1803-ban jelent meg az első dalgyűjtemény 3); ezt követte a második 1826-ban 4). — Végül őszinte hálával áldozunk Kulcsár István emlékének is, ki az általa szerkesztett „Hasznos mulatságok“ című folyóiratában, 1817-ben az irók és olvasók figyelmét a népdalok iránt meleg szavakban hívta fel!... E kezdeményezés, s a fentebb említett irók ténykedése hatalmasabb lendületet nyert az úgynevezett Auróra- körben, főleg Kisfaludy Károly és Czuczor népdalai által, míg végre 1842-től fogva a népies irány meghódítván a költészet birodalmát, Tompa, Petőfy, Arany költészetében teljes diadalt ül. Ezen szellemi hódítás eredménye, de egyszersmind hatékony közvetítő emeltyűje gyanánt tűnik fel a Kisfaludy-társaság által megpendített, s Erdélyi János ') Toldy: A magy. nemz. Irod. története 38. §.—2) Ugyanott l. k. 50. §.— 3) Énekes gyűjtemény, öszszeszedetett ártatlan mulatságára az érzékeny sziveknek. Vác. —4) Érzékeny és víg dalok gyűjteménye. Sárospatak. 1*