Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1855
ztályát vagy nyilván, vagy magántanulás mellett, jó sikerrel végezték. A reáltanodák rendes tanárainak száma kétannyi szokott lenni mint mennyi az osztályoké, úgy hogy a kétosztályú reáltanodában 4, a háromosztályuban 6, a hatosztályúban 12 rendes tanár szokott működni. (A 8 osztályú félgymnasiumban szinte 12 rendes tanár szokott alkalmaztatni). — A szépírást, franczia, olasz és angol nyelvet, éneklést, gymnastikát stb. a középtanodákban melléktanárok adják elő, hacsak a rendes tanárok ezekre nem vállalkoznak. Nem czélunk a reáltanodák történetét itt előadni. Magyarországban még újak ezen intézetek, még a külföldiek történetében sem lehet ó és új kort megkülönböztetni. Az ó és középkorban majdnem kizárólag csak a classicus nyelvek által lehetett a tudományok birtokába jutni, sőt Európa népeinél a latin és görög nyelv még a kereszténység közlönyéül is szolgált, miért a gymnasiumok és tudományos egyetemek kitűnő pártfogásokban részesültek. Újabb időkben a körülmények változtak. A tudományok élő nyelveken kezdtek ápoltatni; a politikai viszonyok átalakulása által a latin nyelv megszűnt a törvények kizárólagos nyelve lenni; az ipar és kereskedés is emelkedésnek indulván, a társadalmi viszonyok más irányt kezdtek venni. Ezen átalakulások a tanodák szervezetében is változtatásokat, javításokat igényeltek. A gymnasiumok megmaradtak ugyan, hogy képezzék a leendő tudósokat, egyházi férfiakat és polgári hivatalnokokat, kiknek kitűnőbb állásuknál fogva nagyobb tudománynyal birniük, és így a classicus nyelvekben is jártasoknak kell lenniök. Azonban szükséges-e a latin és görög nyelv tudása az alsóbb rendű hivatalnoknak, a művész és kereskedőnek? Keresték-e a londoni vagy