Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1860

nyelven fogja vezetni.—Mi különösen reáltanodánk tannyel­vét illeti, erre nézve a tanítótestület nem tart szükségesnek gyökeres változtatást. Tanintézetünket fönállása óta folyto­nosan magyar anyanyelvű (vagy legalább magyarul folyé­konyan beszélő) tanulók látogatják, miért is intézetünk mint eddig úgy jelenleg is magyar tannyelvet használ. A magyar nyelv és irálytanon kivü­l mint kötelezett tantárgy adatik ugyan a német nyelv elő, de magyar szövegű tankönyvek és magyar előadás mellett. A heti tanórák száma mind a két nyelvre egyenlő, t. i. osztályonkint 3—3, mely arány megtartása jövőre is czélszerűnek mutatkozik. A magyar nyelvre három tanóra elégséges, miután ez a tanulók anyanyelve, és ők már előképzés után lépnek a reáltanodába; a német nyelvre viszont három tanóra azért szükséges, mert ez intézetünkben idegen nyelv, és kevesebb tanóra mellett nem lehetne elég­séges eredményt felmutatni.44 „A fentebbi véleményezés után egyik tagtárs indítvá­nyozó, miszerint nem csak a nyelvek, hanem a többi tan­tárgyak eredm­énydúsabb kezelésére, sőt a fegyelem bizto­sabb fentartására és a valláserkölcsi alapra fektetett nevelési elvek könnyebb kifejtésére is czélszerű lenne, ha a tantár­gyak közül csak a természettudományok (természet­­tan, természetrajz, vegytan), melyek tanszerekkeli kísérle­teket igényelnek,­­ továbbá a rajztan (az építészet- és mértannal), mely tantárgyak túlnyomólag gyakorlatilag kezelendők, adatnának két szaktanár által elő; ellenben a többi tantárgyak (a vallástanon kívül) mindegyik osztályban az illető osztályfőnökök kezeibe öszpontosíttatnának, kik aztán csupán egyetlen osztályban működnének, s ott nem csak tanítói hanem nevelői szerepet is vinnének. Ez által meggátoltatnék a tanulók túlságos szórakozottsága és elszi­­lajodása, de a tanulás is elősegíttetnék, mert az osztályfőnök találhatna módot a humanisticus tantárgyak öszhangoztatására

Next