Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1860
nyelven fogja vezetni.—Mi különösen reáltanodánk tannyelvét illeti, erre nézve a tanítótestület nem tart szükségesnek gyökeres változtatást. Tanintézetünket fönállása óta folytonosan magyar anyanyelvű (vagy legalább magyarul folyékonyan beszélő) tanulók látogatják, miért is intézetünk mint eddig úgy jelenleg is magyar tannyelvet használ. A magyar nyelv és irálytanon kivül mint kötelezett tantárgy adatik ugyan a német nyelv elő, de magyar szövegű tankönyvek és magyar előadás mellett. A heti tanórák száma mind a két nyelvre egyenlő, t. i. osztályonkint 3—3, mely arány megtartása jövőre is czélszerűnek mutatkozik. A magyar nyelvre három tanóra elégséges, miután ez a tanulók anyanyelve, és ők már előképzés után lépnek a reáltanodába; a német nyelvre viszont három tanóra azért szükséges, mert ez intézetünkben idegen nyelv, és kevesebb tanóra mellett nem lehetne elégséges eredményt felmutatni.44 „A fentebbi véleményezés után egyik tagtárs indítványozó, miszerint nem csak a nyelvek, hanem a többi tantárgyak eredménydúsabb kezelésére, sőt a fegyelem biztosabb fentartására és a valláserkölcsi alapra fektetett nevelési elvek könnyebb kifejtésére is czélszerű lenne, ha a tantárgyak közül csak a természettudományok (természettan, természetrajz, vegytan), melyek tanszerekkeli kísérleteket igényelnek, továbbá a rajztan (az építészet- és mértannal), mely tantárgyak túlnyomólag gyakorlatilag kezelendők, adatnának két szaktanár által elő; ellenben a többi tantárgyak (a vallástanon kívül) mindegyik osztályban az illető osztályfőnökök kezeibe öszpontosíttatnának, kik aztán csupán egyetlen osztályban működnének, s ott nem csak tanítói hanem nevelői szerepet is vinnének. Ez által meggátoltatnék a tanulók túlságos szórakozottsága és elszilajodása, de a tanulás is elősegíttetnék, mert az osztályfőnök találhatna módot a humanisticus tantárgyak öszhangoztatására