Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1872
14 * XX. Meteorológiai észleletek. Midőn korunk nagyszerű, csaknem bámulatra ragadó találmányairól szólunk, lelkesedve az emberiség előhaladása felett, ne feledkezzünk megemlékezni azon intézetekről, melyek szerény, látszólag kevesbbé jelentékeny munkálkodásukkal valóban nagy eredményeket vannak hivatva létrehozni. Aki a meteorológiai észleldék működésének horderejét megértette, azonnal be fogja látni, hogy azoknak felállítását ép oly örömmel üdvözölhetjük, mint amily lelkesedéssel szemléltük az első gőzmozdonyt, mely szülőföldünkön elrobogott, vagy amily örömmel vettük az első táviratot. Megkísértem a következőkben, amenynyire e hely korlátát engedik, a meteorológiai észlelék fontosságát körülvonalazni, nem hagyva érintetlenül némely eredmények megemlítését, melyeket eddig sikerült az észleletekből létrehozni. A sokak által megbeszélt és számtalanszor megvitatott időjárás okainak felderítése csupán a meteorológiai észleleteknek minél nagyobb számban eszközölt feljegyzése és a nyert adatoknak összehasonlítása által eszközölhető. Mily mértékben fog ez majdan sikerülni, az előre meg nem határozható. Anynyi bizonyos, hogy a kérdés megoldása nem tartatik az emberiség által kivihetlennek, különben minden idevágó fejtegetésnek már rég meg kellett volna szűnni. De föltéve, ezen a gazdászatra nézve oly rendkívül fontos kérdésnek kimerítése, az időjárás végső okainak kipuhatolása ezred éveken át vezetett észleletek által sem sikerülne, ebből éppenséggel nem következnék, hogy az észleletek vezetése fölösleges munka volt, amennyiben egyéb becses fölfedezések koronázhatják a sikert és reményünk lehet oly tünemények közti összefüggést kimutatni, melyeknek egymásrai hatása azelőtt nem is sejdíttetett. A múlt télnek enyheségét némelyek egyszerűen egy feltétel által vélik megfejthetőnek, mely szerint a tér, melyben földünk pályafutását végzi, nem mindenütt egyenlő hőmérsékletű. Ha tehát földünk magasabb hőmérsékletű tereket hasít át, akkor a feltét szerint nagyobb melegnek kell rajta uralkodni, és ezen eset állott volna be a múlt télen. Nem kétlem az említett feltétel hallásánál legott egy kérdés merült fel az olvasó előtt, amelynek eldöntésétől függ elsősorban a feltételnek megállhatása. Ha földünk melegebb tereken hatol át és ennek következtében nálunk melegebb volt az időjárás, akkor ennek mindenütt be kell következni földünkön. A kérdés tehát: uralkodott-e mindenütt földünkön a szokottnál nagyobb hőmérséklet a múlt télen ? Alapos választ e kérdésre csakis a meteorológiai észleletek összehasonlítása után adhatunk, amelyek különböző földrészeken levő észlelők feljegyzései nyomán lehetnek ismeretesek. Említésre méltó Franklin esete, ki Philadelphiában egy holdfogyatkozást nem figyelhetett meg azért, mert a tünemény beállta előtt nagy zivatar támadt, mely észak-keletről érkezett. Később arról értesült, hogy a szélvész több helyen dühöngött, de ami különös, épen azon helyeken későbben állott be, melyek Philadelphiától észak-keletre feküdtek, azaz később jelent meg ott, honnan a szélvész érkezett. Ezen többek által más ízben is észlelt tünemény alapján fel kellett venni, hogy bizonyos esetekben nagy mértékben ritkulás áll be a légkörben, minek folytán a levegő a szomszéd helyekről összetódul a ritkulási helyhez. Több helyen eszközölt észleletekből kitűnt, hogy a legnagyobb szélvészek, az úgynevezett orkánok tulajdonkép forgószelek, melyek kettős mozgással bírnak, u. m. haladó és forgó mozgással. Az orkánoknak ezen tulajdonságát ismerve, gyakran sikerül a hajósoknak a tengeren megszabadulni a viharoktól. A Tisza szabályozásának némelyek kártékony befolyást tulajdonítanak az alföldre, amennyiben a szabályozás következtében az alföld talaja sok nedvességtől fosztatott meg, minek folytán a légkör is