Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1884
8. Vegytan. Heti óraszám: 3, évi: 110. A vegytan irodalmának és fejlődésének rövid ismertetése. A vegytan fogalma, czélja és felosztása. Vegyi tünemények és törvények. Parány- és tömecs elmélet. A vegyületek törvényei, vegyrokonság, vegyszámtan. A paránysulyok meghatározása. A vegyértékűség fogalma. Egyszerű és összetett gyökök. Sók, savak, aljak. Isoméria, polymeria. A hydrogén és negatív elemek fontosabbjai. Első rendű vegyületek szétbontása. Az atomok chemiai értéke. Szinttés és ezzel kapcsolatban a fémek kohászata. Tapasztalati, okszerű képletek. A hydrátok és azok összetétele. Savak és sók összetétele és tulajdonságaik. A hydrátok összetétele és szétbontása. Savak, aljak, sók szinzése. Kénsavgyártás. Cserebomlás sók és savak között. Üveggyártás. Agyag. Ammoniumsók. Harmadrendű vegyületek. A savas sók synthesise. Az aljas sók synthesise. A harmadrendű vegyek bomlás tüneméményei. Cyánvegyek, nevezetesebb szénhydrogének. Alkoholok, savak, aetherek, alkoloidák, cserző- és proteinanyagok. Az égés és erjedés tüneményei. Tankönyv: A vegytan alapelvei a középiskolák felső osztályai számára Balló Mátyástól. Tanár: Tóth Bálint. 9. Ábrázoló mértan. Heti óraszám: 2. évf: 66. Orthogonalis vetítéstan. A vetítés különböző nemei. A pont, vonal és lap orthogonalis vetülete előbb egy, később két képsíkon és egymáshoz való viszonylagos állása. A sík hajlási szöge. Leforgatások. A térbeli alakok leforgatása a vetületi lapokba vagy azokkal párhuzamos állásba. A síkok fék- és függhajlásszöge. Két sík egymással képezett hajtásának meghatározása. Elemi szerkesztések a hároméleknél. Tankönyv: Ábrázoló mértan 1. K. Suppan Vilmostól. Tanár: Szikla Gábor. 10. Szabadkézi rajz. Heti óraszám: 2. évf: 70. Domború ékítmények rajzolása teljes árnyékolással. Nehezebb árnyékolt díszítmények különféle ábrázolási modorban és antik fejek árnyékolása. Föszdiszítmények rajzolása különféle ábrázolási modorban, teljesen árnyékolva. Az emberi fej arányai, felosztásának magyarázata és rajzolása jó lapmintákról. Tanár: Rujezdsky Adolf. 11. Testgyakorlás. Heti óraszám: 2. évf: 61. A tananyag, tanár ugyanazok mint az ötödik osztályú tanulóknál. VII. Osztály. Osztályfőnök : Stofán Győző. 1. Hittan, a) Rórm. kath. hittan. Heti óraszám: 2. évf. 67. Az erkölcstan előismeretei. Az Istennek tetsző élet alapföltétele. Istenhez és teremtményeihez való vonatkozása. Az önszeretet. A keresztény felebaráti szeretet egyéni és társadalmi viszonyok között. A szivtisztaság és az erényben való tökélesedés utáni törekvés. A földi élettől való megválás. Tankönyv: Katholikus erkölcstan. Dr. Wappler Antaltól. Tanár: Kálmán Károly. b) Mózes vallása neolog hittan. Heti óraszám : 2. évf. 67. Isten iránti tiszteletből való isteni szolgálat. Saját jólétünk megalapítását czélzó törvények. Testi és lelki képességeink fejlesztése. A szorgalom, mértékletesség, megelégedés és takarékosság. Embertársunk jólétének előmozdítását czélzó törvények. A felebarát élete és egészségének fentartását illető kötelességünk. Embertársunk anyagi és erkölcsi jólétének előmozdítása. Tankönyv: Életforrás vagyis Mózesi vallástan Hr. R. Deutsch Henriktől. Tanár : Vogel Ignácz. c) Mózes vallása orthodox hittan. Heti óraszám : 2. évf: 67. A T’fillin jelentősége. A T’flllin foglalata és használatmódja. A jelvényekről. Isten nevét viselő intézmények szentültartásáról. Isten szolgálat Isten iránti tiszteletből. Embertársunk jólétének előmozdítását czélzó törvények. Az élet szentelését czélzó törvények. Tankönyv: Életforrás vagyis Mózesi vallástan III. R. Deutsch Henriktől. Tanár : Katzburg Dávid. 2. Magyar nyelv. Heti óraszám : 3. évf : 94. Széptani alapfogalmak. Epikai, lyrai, drámai műfajok ismertetése. A klassziczismus kora. E korszak közállapotainak és költészetének áttekintése. Az új klasszikai vagy franczia iskola. Az ó-klasszikai iskola és a népiesek iskolája. Az ingadozók, különösen Verseghy és Bacsányi. Kármán József, Csokonai Vitéz Mihály, Kisfaludy