Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1918

tanulók becsvágyát és munkakedvét ébrentartsa, annál kevésbbé fokoz­hatta azt. Az új rendet maguk a tanulók is lehangoltsággal fogadták. 3. Tanári személyzet. A tantestület ez évben még nagyrészt a régi maradt. Képe ez volt: Igazgató: Kelemen Béla. Rendes tanárok: dr. Fürst Aladár, dr. Goschi Péter, Görög Zoltán, Havas Tivadar, Márton Jakab, dr. Mohai Lajos, Molnár János, Nagy Béla, dr. Nagy József Béla, dr. Pécsi Jenő, Szabados Gyula, Szalay László, Ta­más Viktor (olasz hadifogságban), Téri József, Zánk Gergely. Melléjük rendes tanári minőségben új erőket is kaptunk Janesitz Henrik (hadviselt) és Szabó Imre személyében. Tornatanár: Vörösmarty Mihály. Helyettes ta­nárok: dr. Farkas Gyula, dr. Kasztner Jenő, Szűts Pál (mindhárman újak , és hadviseltek). Hitoktatók : Kovács János róm­. kath., Szabó József ref., Gáncs Aladár ág. ev., Kozma Zoltán unit., Raj­its Demeter gör. kel., dr. Steinherz Jakab izr. neol., Heinrich Ármin izr. ért. Énektanár: Jámbor Zsigmond. Iskolaorvos : dr. Koronczay József. Intézeti szolgák: Koscsák László és Vígh Simon. Mellettük sütőmindenes segédkezett. 4. A tanuló ifjúság. Fegyelem tekintetében, különösen a proletárdik­tatúra alatt, panaszra elég okunk volt. A rossz példa és a romboló tanítás bomlasztóan hatott az ifjúság erkölcsi valójára. Időnként komoly intelem­mel igyekeztünk ellensúlyozni ezek hatását. Néhány ifjú éretlen feszelgé­­sétől eltekintve, nagyobb baj nem történt. A statisztika szemszögéből tekintve a tanítás eredménye kielégítőnek mondható. De csak látszatra az. A megelőző négy háborús esztendő és a zűrzavaros tanév semmiképen sem kedvezett az iskola munkájának. Ezért és az előadó tanárok gyakori változása miatt az osztályozást kellő szigor­ral nem is hajthattuk végre, így aztán a tanulmányi eredmény a követ­kezőképen alakult ki: I A: nyilv. tanulók száma 74, haladó 57, egy tárgy­ból bukott 3, többől 14; I B: 72, h. 48, 1 t. 15, 2 t. 3, t. t. 6; II: 67, h. 50, 1 t. 9, t. t. 8; III A: 44, h. 38, 2 t. 3, t. t. 3; III B: 35, 1 t. 1, 1.1. 1 ; IV: 53; V: 36, h. 33, 2 t. 2,.t. t. 1; VI: 43, h. 39, 1 t. 4; VII: 36, h. 32, 1 t. 4; VIII: 21, 1 t. 1. Összesen 481 tanuló, haladó 403, 1 tárgyból bukott 37, 2 t. 8, több tárgyból 33, 5. Jótékonyság. Alapítványaink tőkéje, mely értékpapirokban van le­téve, a kommunizmus ideje alatt nem gyümölcsözhetett, mert valamennyit zár alá helyezték. A segélyegylet azonban szép eredménnyel tevékenyke­dett: pénzsegélyt 2008, könyvsegélyt 8570, írószert 137 korona összegben osztott ki. 6. Érettségi vizsgálat. A tanév első felében két ízben tartottunk sza­bályszerű érettségi vizsgálatot: 1918. szept. 6 án, mikor 3 tanuló és dec. 20 án, mikor 2 tanuló nyilváníttatott érettnek. A tanévvégi érettségi vizs­gálat elmaradt. A 18. életévüket betöltött tanulóknak be kellett lépniök a vörös hadseregbe; 15 ilyen tanuló ápr. 25-én érettségi bizonyítványt kapott. A tanév végére a Vili. osztálynak csak 6 tanulója maradt, akik már csak végbizonyítványt kaptak arról, hogy középiskolai tanulmányaikat a székes­­fehérvári áll. főreáliskolában mint rendes tanulók bevégezték s a követel­ményeknek „megfeleltek.“ A kommunizmus bukása után azonban az 1919. aug. 16-án 103 252/V. sz. a. kelt min. rendelet ezeket a végbizonyítvá­nyokat semmiseknek jelentette ki és rendes érettségi vizsgálat, megtartását rendelte el. Ezt szept. elején meg is tartottuk, írásbeli csak a magyar nyelvből és irodalomból volt. A szóbelit 6-án és 8-án ejtettük meg. Az említett 21 tanuló mind vizsgálatra bocsáttatott, de közülök 6-an nem éret­teknek bizonyultak.­­Ezek közül 5 decemberben javított (1. utóbb).

Next