Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1918
tanulók becsvágyát és munkakedvét ébrentartsa, annál kevésbbé fokozhatta azt. Az új rendet maguk a tanulók is lehangoltsággal fogadták. 3. Tanári személyzet. A tantestület ez évben még nagyrészt a régi maradt. Képe ez volt: Igazgató: Kelemen Béla. Rendes tanárok: dr. Fürst Aladár, dr. Goschi Péter, Görög Zoltán, Havas Tivadar, Márton Jakab, dr. Mohai Lajos, Molnár János, Nagy Béla, dr. Nagy József Béla, dr. Pécsi Jenő, Szabados Gyula, Szalay László, Tamás Viktor (olasz hadifogságban), Téri József, Zánk Gergely. Melléjük rendes tanári minőségben új erőket is kaptunk Janesitz Henrik (hadviselt) és Szabó Imre személyében. Tornatanár: Vörösmarty Mihály. Helyettes tanárok: dr. Farkas Gyula, dr. Kasztner Jenő, Szűts Pál (mindhárman újak , és hadviseltek). Hitoktatók : Kovács János róm. kath., Szabó József ref., Gáncs Aladár ág. ev., Kozma Zoltán unit., Rajits Demeter gör. kel., dr. Steinherz Jakab izr. neol., Heinrich Ármin izr. ért. Énektanár: Jámbor Zsigmond. Iskolaorvos : dr. Koronczay József. Intézeti szolgák: Koscsák László és Vígh Simon. Mellettük sütőmindenes segédkezett. 4. A tanuló ifjúság. Fegyelem tekintetében, különösen a proletárdiktatúra alatt, panaszra elég okunk volt. A rossz példa és a romboló tanítás bomlasztóan hatott az ifjúság erkölcsi valójára. Időnként komoly intelemmel igyekeztünk ellensúlyozni ezek hatását. Néhány ifjú éretlen feszelgésétől eltekintve, nagyobb baj nem történt. A statisztika szemszögéből tekintve a tanítás eredménye kielégítőnek mondható. De csak látszatra az. A megelőző négy háborús esztendő és a zűrzavaros tanév semmiképen sem kedvezett az iskola munkájának. Ezért és az előadó tanárok gyakori változása miatt az osztályozást kellő szigorral nem is hajthattuk végre, így aztán a tanulmányi eredmény a következőképen alakult ki: I A: nyilv. tanulók száma 74, haladó 57, egy tárgyból bukott 3, többől 14; I B: 72, h. 48, 1 t. 15, 2 t. 3, t. t. 6; II: 67, h. 50, 1 t. 9, t. t. 8; III A: 44, h. 38, 2 t. 3, t. t. 3; III B: 35, 1 t. 1, 1.1. 1 ; IV: 53; V: 36, h. 33, 2 t. 2,.t. t. 1; VI: 43, h. 39, 1 t. 4; VII: 36, h. 32, 1 t. 4; VIII: 21, 1 t. 1. Összesen 481 tanuló, haladó 403, 1 tárgyból bukott 37, 2 t. 8, több tárgyból 33, 5. Jótékonyság. Alapítványaink tőkéje, mely értékpapirokban van letéve, a kommunizmus ideje alatt nem gyümölcsözhetett, mert valamennyit zár alá helyezték. A segélyegylet azonban szép eredménnyel tevékenykedett: pénzsegélyt 2008, könyvsegélyt 8570, írószert 137 korona összegben osztott ki. 6. Érettségi vizsgálat. A tanév első felében két ízben tartottunk szabályszerű érettségi vizsgálatot: 1918. szept. 6 án, mikor 3 tanuló és dec. 20 án, mikor 2 tanuló nyilváníttatott érettnek. A tanévvégi érettségi vizsgálat elmaradt. A 18. életévüket betöltött tanulóknak be kellett lépniök a vörös hadseregbe; 15 ilyen tanuló ápr. 25-én érettségi bizonyítványt kapott. A tanév végére a Vili. osztálynak csak 6 tanulója maradt, akik már csak végbizonyítványt kaptak arról, hogy középiskolai tanulmányaikat a székesfehérvári áll. főreáliskolában mint rendes tanulók bevégezték s a követelményeknek „megfeleltek.“ A kommunizmus bukása után azonban az 1919. aug. 16-án 103 252/V. sz. a. kelt min. rendelet ezeket a végbizonyítványokat semmiseknek jelentette ki és rendes érettségi vizsgálat, megtartását rendelte el. Ezt szept. elején meg is tartottuk, írásbeli csak a magyar nyelvből és irodalomból volt. A szóbelit 6-án és 8-án ejtettük meg. Az említett 21 tanuló mind vizsgálatra bocsáttatott, de közülök 6-an nem éretteknek bizonyultak.Ezek közül 5 decemberben javított (1. utóbb).