Állami Ybl gimnázium, Székesfehérvár, 1926
»SE®«:© •«■КО:«ВНК9ЖШNo. I. Az intézet története. Az intézet 1854. december 12-én Ferenczy János polgármester és Dr. Bula Teophil ciszt. r. gimn. igazgató munkálkodása folytán mint „két osztályú közs. alreáltanoda“ alakult meg és a mai leánygimnázium épületében nyert elhelyezést. Az intézet gyorsan fejlődött úgy, hogy 1859-ben már háromosztályú teljes alreáltanodává épült ki. Első agilis igazgatója most zirci perjellé neveztetvén ki, az igazgatóságot Venusz Imre, kanonok veszi át. 1860-tól a város felügyelő-bizottságot nevez ki az intézet élére, melynek elnöke egyúttal az intézet igazgatója, így néhány éven keresztül jogász ember, városbiró, főbíró viszi az igazgatóságot, majd 1864-ben Kúti Mártont az intézet hitszónokát választja meg a tanács igazgatóul, ki nemcsak tudós szakférfiú, hanem pedagógiai tapintattal biró egyén is volt, úgyhogy a növendékek létszáma 98-ra szaporodott. Az intézet állandóan emelkedik. Fülepp Ferenc igazgató már megindítja a mozgalmat a tovább fejlesztésre és 1871-ben megnyílik az első főreálosztály, а IV. oszt.; 1872-ben az V., 1873-ban а VI. osztály nyílt ,meg, ezzel az intézet teljes főreáltanodává lett. Ez évben Trefort Ágoston közokt. miniszter meglátogatja az intézetet és megelégedését fejezi ki a szépen fejlődő intézmény fölött. 1875-ben országosan átszervezik a reáltanodákat nyolcosztályossá. Sajnos intézetünk megmarad hatosztályúnak. A régi tanárok itt hagyják az iskolát s a tanács nehéz helyzet elé került. Dr. Laky Mátyás igazgató ugyan mindent megtesz, de az intézet fennmaradása évről-évre bizonytalanabb, sőt 1881-ben már arról van szó, hogy visszafejlesztik négyosztályúvá. Négy tanár állandó hírlapi küzdelme nyomán végre Trefort Ágoston akkori miniszter megígéri, hogy az állam átveszi az intézetet, ha a város új épületet állít a reáliskolának. A szerződést 1883-ban Havranek polgármester aláírja és az állam július 24-én át is veszi. Ily előzmények után lett reáliskolánk nyolcosztályos főreáliskolává. Hosszas huzavona és alkudozások után végre 1894-ben, tehát 9 év múlva a reáliskola át tudott költözködni új épületébe. Az állam kezében most immár ismét az emelkedés útjára lép az intézet. Az előbbi tíz év alatt megcsappant növendékek száma egyszerre felszökik újból 227-re s azontúl egyre emelkedik. Belső életében harmónia és lelkes munka uralkodik, az intézet újra számottevő tényező lesz Székesfehérvár kulturális életében, amihez nagyban hozzájárult Dr. Kuthy József igazgatóvá való kinevezése és az intézet tanárainak, akiknek nem egy tagját innen az egyetemi kathedrára