Székesfehérvári Hirlap, 1897 (2. évfolyam, 1-155. szám)

1897-05-23 / 62. szám

1897. május 23. SZÉKESFEHÉRVÁRI HÍRLAP 3 — A vitéz szemetes gyerek! f. hó 20-án reggel a szemetes kocsi egyik alkalmazottja, a 14 éves Horváth István csupa pajkosságból a Sas-utcá­ban, „Székesfehérvár és Vidéke“ könyvnyomda min­denesét, a szintén 14 éves Németh Istvánt a csenge­­tyűvel úgy homlokon vágta, hogy az mentten össze­­rogyott. A szegény mindenes­tia homlokán súlyos sérülést szenvedett. A vitéz szemetes gazlurkót a rendőrség majd kellő elbánásban részesíti . Zárvizsga. Ettyeken f. hó 19-én tartatott meg a róm. kath. népiskola I-ső és Il-ik osztályában a zárvizsga. Örömmel jelezhetjük hogy úgy Horváth Lajos, mint Emberger János tanítók a legszebb ered­ményt produkáltak. A kiválóbb tanulók ki lettek tün­tetve az által, hogy több gyermekbarát megajándé­kozta őket. Kötelességünknek tartjuk úgy a községi elöljáróságnak, valamint Emberger János tanító és Wotroba József gyógyszerész urnak nemeslelkű adományaikért köszönetet mondani. A helybeli olvasó­kör, mint évek hosszú során át mindig, az idén is minden osztályban a német ajkú, de a magyar nyelv­ben a legjobb előmenetelt tanúsított­a egy-egy fiú és egy-egy leány tanulónak — nagyobb összegű díja­kat adományozott, a­miért szintén köszönet illeti meg e derék társaskört. Végül pedig sajnálattal kell fel­említenünk, hogy a helybeli esperes plébános Magdics István iskolaszéki elnök érdemesnek sem tartotta megjelenni a vizsgán, hanem e helyett inkább elment egy másik községbeli iskolavizsgára elnökölni és igy helyette az iskolaszék világi elnökének mellőztetésé­­vel a helybeli káplán szerepelt, mint elnök. Nevezett esperes plébános ezen eljárása nem csak a tanítói karra nézve volt sértő, de boszantotta a szülőket is. Azt hisszük, egy kevés jóakarattal be lehetett volna osztani, hogy az esperes plébános itt is ott is jelen lehetett volna az iskolai viszgálatokon! — Új Vicinális. A kereskedelemügyi minisz­ter Vas E. Ferenc budapesti lakosnak, a Sárbogárd­­tól­ Lepsényig tervezett vasútvonalra engedélyezett egy évi előmunkálati időt egy évvel meghosszabitotta. — Járványok. Pátka községhez tartozó Belma­­jor — Nagy-Perkáta községhez tartozó Barátlakás pusztákon a sertésvész, Nagy-Perkátán pedig a szar­vasmarhák között a hólyagos bőrbetegség ütött ki. — AZ Ítélet ! Még egyre tart a város közön­ségének felháborodása, mely a Seidel-féle fegyelmi ügyben hozott ítéletet kiséri. Szombaton az a hír kapott lábra, hogy Dieterich Szilárd ügyvéd, méltá­nyolva a különösen ellene nyilvánuló ellenszenvet, a városi bizottsági és a közigazgatási bizottsági tag­ságról le fog mondani. Ez igen helyes gondolat! Annál is inkább, mert már­is bevégzett tény, hogy a bizottsági tagok — egy kettő kivételével — azon esetre, ha ezt nem tenné meg önként — úgy majd nagy lelkesedéssel kihagyják a közigazgatási bizott­ságból. Dieterich Szilárd ügyvéd különben is neve­zetes arról, hogy modoránál fogva általános nép­szerűtlenségnek örvend és különös kedvét leli a kifi­camított eszmékben bővelkedő leckeszónoklatokban. A tervezett népgyűlés helyett a városi bizottsági tagok több tekintélyes tagja azt az eszmét vetette fel, miután a közigazgatási bizottság kebeléből vá­lasztott fegyelmi választmány eljárásában többé nem bíznak, tehát beindítványozzák, hogy a Seidel Lajos rendőrfőkapitány ellen felmerült többi hivatalbeli visszaéléseket a városi bizottsági testület egyenesen a kir. ügyészséghez tegye át! Igen mulatságosnak találják azt a körülményt, hogy Ifj. Hegyi János rendőrségi nyilvántartó a Neitfer-féle ítélet alapján szintén 500 frt pénzbüntetéssel menekült meg a nagyobb bajtól, holott ha egyedül az ő ügyét tár­gyalja a fegyelmi választmány, talán hivatalvesz­téssel sújtották volna! De a legmulatságosabb két­ségkívül az, hogy a Hegyi tézsor vádiratában, mint szabadelvű kormánypárti politikai mártír is szerepel, úgy tüntetvén fel a dolgot, mintha az ellenzék ál­dozata lenne! No ehhez az állításhoz csak­ugyan pofa kell! Hát a tisztelt Hegyi tézsor azt hiszi, hogy eddigi kópéságait talán szabadelvű kormánypárti kortes minősége miatt tűrték el? Szerintünk a hivatalbeli huncuteriák tekintetében a függetlenségi és 48-as politikai mártírokat épen úgy el kell ítélni és a dutyiba zárni, mint a szabad­elvű kormánypárti politikai mártírokat. Különben is Hegyi tensornál nem ez a kérdés, mi a politikai hátramozdító kortes pártállása, hanem arról beszél­jen, várjon azt a „szivarravaló” zsebrementumot szabad e gyakorolni és hova lettek az ügyintézetet illető pénzek ? Ezek sokkal sürgősebb kérdések! Reméljük, hogy a tisztelt Hegyi tensorral épen úgy,­­ mint nemesizlésű principálisával szerencsénk lesz­­ a Törvénykezés rovatban foglalkozhatni. Akkor talán azt is megtudjuk, ki volt az a regényes haj­lamú kövér úr, ki az ő jóvoltából pikáns szerelmi légyottokat rendez, a kecses utcai babatündérekkel! - TÖRVÉNYKEZÉS. Párbaj és óra. Számmer (Szécsi) Imre volt székesfehérvári nyomdászsegéd, a kir. Kúria által párviadal miatt egy hónapi állam­fogházra ítéltetett. Az államfogházbüntetés azonban végrehajtható nem lesz, mert időközben egy másik kevésbé lovaglás (óra elsajátítási) ügy folytán Ssum­­mer a székesfehérvári kir. járásbíróság által 14 napi fogházbüntetésre ítéltetett s így a reá kimért össz­­büntetését a megye székháza udvarán létesített cel­lákban fogja kitölteni. — A Hegyi ténsor, ifj. Hegyi János rendőrségi nyilvántartó elleni fegyelmi irato­kat Ujházy Sándor kir. ügyész átkérte magához a bűnvádi eljárás megindítása végett. — A gyilkosok, Gáncs Dániel és 3 bűntársa elleni rablógyilkossági ügyben a végtárgyalás az esti órákig befejezést nem nyert. Ezen ügyben Gáncs Dániel ellen a bíróság valószínűleg a halálbüntetést fogja alkalmazni. -- Tan­ügy. A székesfehérvári községi-, polgári-, leány- és elemi iskolák záró-vizsgálatainak sorrendje Az 1896 — 97. tanévben. 1. A vallástanból, a­ rom. kath. tanulóké. Elnök: Nagyságos Gremsperger István, püspöki biztos, apát-plébános. 1. A belv. el. fiu-iskolában: junius 11-én. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Rajniss Mátyás. 2. A polgári leányiskolában: junius 14-én d. e. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Göbel János György. 3. Az elemi leányiskolában: junius 12-én d. u. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Csesznek János. 4. Az öreg­ utcai iskolában : junius 14-én d. e. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Óváry Vargha Dániel. 5. A palotavárosi I. ker. iskolában: junius 14-én d. u. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Nyéki Jenő 6. A zámoly­ utcai iskolában junius 15-én d. e. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Pausch Rafael. 7. A vízivárosi iskolában : junius hó 15-én délután. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Gyurtsik Márton. 8. A fóvá­rosi iskolában: junius 16-án d. e. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Sólyom Lajos. 9. A pa­lota városi II. ker. iskolában: junius 16-án d. u. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Vida Dezső. 10. Az olaj­ utcai iskolában : junius 18-án d. e. Az iskola részéről jelen van, mint kiküldött: Eördögh Mihály.b) Az ev. ref. (helvét) tanulóké: junius 10-én d. e. Elnök: a felekezet részéről kiküldött; az isko­laszék részéről jelen van: Pálffy Károly. c) Az ágost. hitv. tanulóké: junius 10-én d. e. Elnök: a felekezet részéről kiküldött, az iskolaszék részéről jelen van: Vida Dezső, d) A gör. kel. tanulóké: junius 10-én Elnök: a felekezet részéről kiküldött, az iskolaszék részéről jelen van: Hoffer Lajos, e.) A haladó izr. val. el. isk. tanulóké: junius 13-án 8—10-ig A ha­ladó izr. val. polg. isk. tanulóké: junius 13-án 10 —12-ig. Elnök: a felekezet részéről megbízott; az iskolaszék részéről jelen van: Szepessy Géza. f) Az orth. izr. val. el. s polg. isk. tanulóké: junius 13-án. d. e. Elnök: a felekezet részéről megbízott; az iskolaszék részéről jelen van: Gőbel J. György. Vizsgálati helyiségül kitüzetnek. A róm. kath. el. isk. tanulóknál: a megfelelő osztálytermek. A róm. kath. polg. isk. tanulóknál: a polgári leányiskola nagyterme. Az ev. ref (helvét) vallásu tanulóknál: az el. leányiskola IV. osztálya. Az ágostai vallásu tanulóknál: az el. leányiskola HL osztálya. A gör. kel. vallásu tanulóknál: a rendes hittani terem. A neol. izr. el. isk. az el. leányiskola II. osztálya. A neol. izr. polg. isk. tanulóknál: a polgári leányis­kola nagyterme. Az orth. izr. el. s. polg. isk. a rendes hittani terem. (Folyt. köv.) — Érdekes! Most jelent meg: a Kakas Már­ton albuma — II. évfolyama. — 1897. — A „Ka­kas Márton“ cimü képes hetilap képes vicceinek és vicces képeinek gyűjteménye. — Ara 50 krajcár. Kapható a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában (VIII., Rökk Szilárd­ utca 4. szám), a pénz előleges be­küldése esetén vagy utánvétel mellett. — Azonkívül kapható: az összes könyvkereskedésekben, minden hirlapelárusítónál, valamennyi trafikban és az ország minden vasúti állomásán. — ! ! Figyelmeztetés! ! Steininger Sándor divatüzletében még javában folyik az elárusítás. Naponként este 11 óráig az üzlet nyitva van. A kö­zönség belátja, mily előnyösen teszi meg bevásár­lásait Steininger Sándornál, és épen azért fel is keresi az üzletet. Az intelligencia igen helyesen teszi, ha a délutáni órákban eszközli bevásárlásait, mert délelőtt a túlzsúfoltság miatt nem részesülhet azon figyelemben, melyben Steininger Sándor részesíteni szeretné! ❖ !! ANGYAL-CRÉMEY Rögtön finomító és szépítő (zsírtalan) arc és kézkenőcs. Szeplő és más foltok ellen feltétlenül biztos hatású. Tel­jesen ártalmatlan. Próbadoboz: 35 kr; V* tégely: 50 kr; egész tégely: 1 frt. Kapható Peres Ernő, gyógyszerésznél. Székesfehérvár, Vörös­­marty­ tér.­­ Szenzációt keltő árleszállítás ! 1 méter selyem, sötét kék mintázott, ezelőtt 1.30 most 55 kr. 1 „ fekete selyem faconirozott „ 3.— „ 1.45 „ 1 méter kitűnően mosható ing Copper „ —.54 „ —.23 „ szőnyegek, csipke és szövet függönyök, más e szak­mához tartozó cikkek, rendkívüli választékban kap­hatók általános leszállított árakon! Steininger Sándor divatütleje Székesfehérvár, Nádor­ utca. (Rée-féle ház.)­­ Az üzlet naponkint este 11 óráig nyitva! Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Nem tetszés esetén az áruk frankó visszavétetnek. Gabonaárak. (1897. Május 22.) Búza: 7.30 —7.40. Rozs: 5.70—5.80. Árpa: 5.20—6.20. Zab: 5.65—5.80. Tengeri: 3.30.—3.35. A for­galom silány. 1 n n n « » 2.— „ —.90 „ 1 „ finom szövet 120 c­m. széles „ 1 .50 „ —.66 „ 1 „ kitünően mosható volt „ —.33 „ 17-18 „ 1 vég 30 rőfös cérna kanavász „ 6.50 „ 3.60 „ 1 „ 32 „ vászon „ 6.50 „ 3.30 „ 1 * 30 „ mángorlatlan kanavász „ 6.50 „ 3.30 „ Menekülés 1850-ik évben a zsandárok torkából — a zsandárok kezébe, vagyis csöbörből vederbe. Közli: GERGEY KÁROLY, nyug. kir. táblai biró, volt honvéd őrnagy. Hazánknak, a közös fejedelemmel és a szomszéd osztrák tartományokkal pár évtizeddel ezelőtt kötött, részünkről a feledékenység fátyolával is befedett po­litikai kibékülése óta fennálló magyar csendőrségről, köztudomásúvá lett az a meggyőződés, hogy annak tagjai általában dicséretet érdemelnek, mert a személy és vagyonbiztonságnak igazi őrei, valódi hivatásuknak megfelelve önfeláldozó készséget fejtenek ki megtá­madott embertársaik javára, ügyességüknek tulajdonít­ható a régi rablóbandák megszűnése stb. Nagy kü­lönbség volt azonban az 1850- 56 időbeli zsandár és a mostani csendőr között. Ez utóbbi dicsőségét abban találja, ha bárkit is a fenyegető veszélytől megmenthet — az 1850-iki pedig örömét, előléptetési összes reményét abban lelé, ha minél több bajt, veszedelmet okozhatott általában is minden magyarnak, különösen pedig az általuk rendesen csak „Kossuthische Hund“-oknak nevezett, földönfutóvá tett volt honvédeknek; ezeket minden kigondolható alak­ban és módon üldözték, bármi ürügy alatt elfogták, mint rablókat vasalták, gyönyörrel kínozták. Ez volt a legnagyobb részt oka annak, hogy a fegyvert letett, akkor a besoroztatás alól szerencsé­sen megszabadult volt honvédek kénytelenek voltak lakásaikból, mint üldözött vadak menekülni, becsületes érzésű magyar társaik kegyelméből éldegélni, azok biztonságát is veszélyeztetve tovább menekülni mind­addig, mig vagy hurokra kerültek vagy végkép ki­fáradva önként alá nem veték magukat szomorú sor­suknak. A fegyverletétel után Aradra hajtott tiszttár­saimmal együtt én is alá voltam vetve a besoroztatás céljából való megvizsgáltatásnak, mi alól azonban sze­rencsésen kiszabadulván, kényszerútlevéllel érkeztem haza Kunszentmiklósra. Megkezdettem életpályámul választott ügyvédi működésemet abban a hitben, hogy átesvén már a besoroztatás veszélyén, háborútlanul keresendem kenyeremet. Jogosult reményemet néhány nap múlva csaknem a fagypontra sülyesztő alá, az ott állomásozott zsan­dárok káplárja, egyszersmint kommendánsa — Csasztek Úr!! ki lakásomon egy vitéz morva társával meg­jelenvén „Ez Kossuth Hund“ címmel megtisztelve, számon kéré tőlem, honnan, mi módon szöktem idáig ? Miként tudtam kikerülni a mindig ébren levő zsandár­­ság szemeit ? Ezalatt társa elővette láncocskáját, lelki örömet érezve a feltalált préda felett, mindketten számítgaták az érdem lajtorjáján emelkedő ázsiójuk fokozatát, mi elmaradhatlan következménye lesz vitéz fogásuknak. A mai szabad levegőben felnőtt fiataloknak talán fel is tűnhet — az a mai időben alig lehetőnek mond­ható esemény — hogy egy káplár, kinek morvaor­szági hazájában a zabkenyér és burgonyából is alig jutott elegendő, bárkinek megkérdezése nélkül, nem-

Next