Székesfejérvár, 1876 (6. évfolyam, 1-105. szám)

1876-11-25 / 95. szám

tekintve az azok által kirt 1000 holdat meghaladó birtokrészlet tulajdonosainak túlterheltetésétől, évti­zedek hosszú sorára vannak tulajdonosai birtokuk értékítésétől megrabolva. A földhitel képességét túlságosan terheli még a kincstári illeték s adó lehető legfelületesebb, mond­hatni lelkiismeretlen bekebelezése is. Nem hiszszük, hogy a hazában létező telekkönyvi ivek­cio része efféle, többnyire helytelen bekebelezésektől ment­­enne. Az állam érdekeit biztosítandó, kiváltságoló adó­s illeték kimutatásait, melyek mint ilyenek alap­ján az adóhivatalnak egyszerű leértére a zálogjog be­­kebeleztetik. Eltekintve az effélék kimutatásai körül létezett, sőt még ma is létező rendetlenségtől, hogy egy illeték többször is beterjesztetik, hogy a kifizetettek­nek hivatalból köteles törlesztése ismételt sürgetésre sem eszközöltetik, s tisztán az illető közeg jóked­vétől függ; az adótartozások bekebelezése rendesen helytelen túlterheltetést eredményez, mert lezáratván az adótartozás egyik év végén, az összeg bekebelez­­tetik, de mert fizetés nem történt, az újévi adófő­könyvbe a múlt évi adóhátralék áthratik, a második év bezártával a hátralék-összegben bentfoglaltatik a már zálogjogilag bekebelezett előző évi hátralék, de azért mégis nem az újévi, hanem az egész két évi tartozás erejéig történik a zálogjog bekebelezési kérelem és bekebelezés, s így ezúton ismét millió és millió nem valóságos teherrel ter­heltetik az ingatlan, és szenved hitele. S ez baj, mely egyenesen a törvény helytelenségéből nyomja a föld hitelét. K. Hatósági élet. Fejér megye bizottságának november 20-kán tartott rendkívüli közgyűlése. (Vége.) Olvastatott az állandó választmány előterjesztése a közegészségügy végrehajtása alkalmából a járási or­vosok szaporítása iránt intézett feliratra keletkezett belügyminiszteri feiratot, továbbá a községi orvosi állo­mások s közegészségi körük csoportosítása iránti ter­vezetet, végre a közegészségi bizottságnak a törvény 163. §. értelmében megalakítása iránti javaslatot ille­tőleg. Ezzel kapcsolatban olvastatott a közigazgatási bizottság átirata, melyben tudatja, hogy a közegész­ségi bizottságba a törvény 163. §. kívánalma szerint saját részéről Zalay Alajos kir. főmérnököt, Barnafy Balázs építészt és Heiszler Győző gyógysz. jelölte ki. A miniszteri leiratban kifejtett nézettel szemben, mely szerint az eddigi gyakorlat vagyis két szolga­­birói járásra kiterjedő ügykörrel egy-egy alorvos al­kalmazása a törvény 155. §. kívánalmának megegye­zőnek kimondatott — a megye a további kérelmezéstől elállván, határozatilag kimondja, hogy két szolgabirói járás együttvéve képezendi egy-egy egészségügyi szak­közeg járását. A törvény 163. §. szerint alakítandó egészségügyi bizottsághoz, melynek törvényszerinti tagjai: a tiszti főorvos, a 3 járási orvos, a hatósági állatorvos, a hon­védzászlóalj főorvos és közig. bizottság részéről kijelölt mérnök, építész és gyógyszerész; a törvényhatóság által a fentebbiekhez hasonló számban megválasztottak : Ve­nősz Imre, Zlinszky István, Szüts Péter, Lehman János, Wertheim Salamon, Pénzes Ferencz, Fekete János, Borosa Mihály, Werner György bizottsági tagok. Elnökét ezen bizottság a törvény szerint maga lévén köteles a megye részéről megválasztott tagok sorából választani. Az 1876. XIV. t. sz. 142. §. értelmében alakí­tandó községi orvosi állomások megállapitása s a köz­­egészségi körök csoportosítása, valamint a 146 ik §. szerint azon községek iránt, melyek külön szülésznőt tartani kötelesek vagy más községekkel e czélból egye­­sitendők, az állandó választmány véleményes jelentése alapján a következőleg határoztatok: 1. Sárkereszturi járásban: a) Külön községi orvost tartanak: Kálóz, Her­­czegfalva. b) Közegészségi körbe csoportosittatnak: 1. Sár­egres, Czecze, Pusztaegres, Vajta, Igar. 2. Sárbogárd, Felsőtöbörzsök, Sárszentmiklós. 3. Sárkeresztur, Sá­­rosd, Szolgaegyház, Nagyb­ók, Ágota. 4. Alap, Alsó­­szent-Iván. c) Külön szülésznőt tartani kötelesek: Alap, Czecze, Sárbogárd, Sárszentmiklós, I­erczegfalva, Sár­keresztur, Sárosd, Kálóz. d) Helyzetüknél fogva külön szülésznő tartásra utasittatnak: Vajta, Nagyb­ók, Hantos, Igar, Dád, Vám. e) Szülésznő tartás tekintetéből csoportosittatnak: 1. Sáregres, Pusztaegres. 2. Alsó-szent-Iván, Alap. 3. Sárkeresztur, Ágota. 4. Szolgaegyház, Sárosd. 5. Sár­bogárd, Töbörzsök. II. Bodajki alsó-járásban. a) Külön orvost tartanak önkényt: Nagy-Láng, Polgárdi Füle. b) Közegészségi körbe csoportosittatnak: 1. Aba, Soponya, Csősz, Tácz. 2. Szentmihály, Szabad- és Falu Batthyán, Nádasd-Ladány, Jenő és Kiskeszi. 3. Csoór, Inota, Moha, Keresztes, Iszka szt.-György. c) Külön bábát törvényszerüleg tartani kötele­sek : Aba, Soponya, Tácz, Szentmihály, Csoór, Polgárdi. d) Külön bábát tartanak önkényt: Láng, Csősz, Füle, Iszka­szt. György. e) Csoportosítlatnak: 1. Szabad-Batthyán, Falu- Batthyán. 2. Moha, Keresztes. 3. Jenő, Kiskeszi, Ná­dasd-Ladány. 4. Inota, Csoór. III. Bodajki felső-járásban: a) Külön orvost tartani köteles: Moór, önkényt tart Csurgó. b) Egészségi körbe csoportosittatnak : 1. Bodajk, Balinka, Isztimér, Kuti, Guth, Sőréd és Magyar-Almás. 2. Csákberény, Csóka, Ondód, Sárkány, Veleg, a kör orvos lakhelye Moór leend. c) Külön szülésznő tartásra törvény szerint kö­telesek: Moór, Bodajk, Csurgó, Csákberény, Ondód. d) Külön szülésznőt tartaná: Isztimér, Sárkány, Veleg. e) Csoportosittatnak: 1. Balinka Bodajkhoz. 2. Csóka Moórhoz. 3. Magyar­ Almás Csákberényhez. 4. Guth­ Tamási, Kuti Isztimérhez IV. Csákvári járásban: a) Külön orvost tartani köteles: Csákvár. b) Egészségi körbe csoportosittatnak : 1. Zámoly, Boglár, Gánth, Kozma. 2. Pázmánd, Pátka, Lovasbe­­rény, Nadap, Vereb. 3. Velencze, Nyék-Pettend, Su­­koró, Pákozd. 4. Seregélyes, Gárdony. c) Külön szülésznő tartásra köteleztetik törvény szerint: Csákvár, Zámoly, Pátka, Lovasberény, Páz­mánd, Velencze, Nyék-Pettend, Pákozd, Seregélyes, Gárdony. d) Külön szülésznőt tartanak helyzetüknél fogva: Boglár, Vereb, Kozma, Gánth. e) Csoportosittatnak: Sukoró, Nadap. P. Vaáli járásban: a) Közegészségi körbe csoportosittatnak : 1. Mar­­tonvásár, Baracska, Kajászó szt.-Péter, Tordas. 2. Vaál, Tabajd, Kuldó, Gyúró. 3. Felcsuth, Alcsuth, Ácsa, Doboz, Ujbarok, Bodmér, Szaár. 4. Bicske, Mány, Csabdi. 5. Soóskut, Tárnok, Ettyek, Diósd, Róth Puszta-Zámor. b) Külön szülésznő tartásra kötelezettek törvény szerint: Martonvásár, Baracska, Vaál, Tabajd, Ácsa, Alcsuth, Bicske, Mány, Soóskut, Tárnok, Ettyek. c) Külön szülésznőt fognak tartani: Kajászó szt.­­Péter, Tordas, Diósd. d) Csoportosittatnak: 1. Kuldó-Gyúró 2. Fel­csuth, Ujbarok. 3. Bodmér, Szaár. 4. Csabdi, Bicske. 5. Bóth, Ettyek. 6. Zámor, Soóskut. VI. Ráczalmási járásban: a) Közegészségi körbe csoportosittatnak: 1. Du­­napentele, Baracs, Apostag, Rácz-Almás. 2. Adony, Szabolcs, Iváncsa. 3. Érd, Batta. 4. Ercsi, Ráczkeresz­­tur. 5. Nagy-Perkáta, Kis Perkáta. b) Külön bábát törvény szerint tartani kötelesek: Dunapentele, Rácz-Almás, Adony, Ercsi, Érd, Nagy- Perkáta. c) Külön bábát tartanak: Szabolcs, Ráczkeresztur. d) Csoportosítlatnak: 1. Baracs, Apostag. 2. Kis- Perkáta, N.-Perkáta. 3. Érd, Batta. 4. Iváncsa, Adony. A törvény 144. §. szerint a községi és körorvo­sok fizetéseinek megállapítása is a tör­vényhatóság te­endőihez tartozván, e tekintetben általános szabályul kimondatik, hogy a községi és körorvosok fizetése tekintet nélkül a lakosság számára 400 írtnál keve­sebb nem lehet. Annak meghatározása, hogy a körorvos, melyik községben lakjék, annak fizetéséhez az egyesített köz­ségek mily mérvben járuljanak, és hogy választására nézve mily arányban vegyenek részt? az alispáni jog­köréhez tartozván, ugyan­­ felhivatik, hogy e tekin­tetben haladék nélkül intézkedjék s a járási szolga­bírákat megfelelő utasítással lássa el. Mindezekről a járási szolgabírák tudomás a köz­ségek értesítése és megfelelő intézkedések végett azon figyelmeztetéssel tudósittatnak, hogy miután a köz­egészségügyi törvénynek ez év végéig teljes végrehaj­tást kellene nyernie, a községi és körorvosi állomások előrebocsátandó szabályszerű pályázat és választás útjáni betöltése iránt idejekorán intézkedjenek. Olvastatott a betegápolási megyei alap növelésére szolgáló­­­a kr. pótadónak szükségessé vált felemelése iránti javaslat, melynek alapján 6/10 krral a pótadó emeltetett. Az előszállási és várni szőlőhegyi lakókat illető, az ezen szélekbeni lakást megengedő miniszteri leirat folytán kidolgozott szabályrendelet az állandó választ­mány jelentése kapcsán beterjesztetett, mely is a gyűlés által elfogadtatott. A közmunka váltsági árak 1877. évre az állandó választmány javaslata alapján következőleg állapíttat­nak meg: Kétfogatu igás nap után 2 frt. 20 kr., egy­­fogatu igás nap után 1 frt. 10 kr., kézinapszám 50 kr. Felolvastatott a fövenyi erdő kivágatása iránt tett indítvány, melynek alapján határoztatott, hogy az erdő 10 ölnyire az út mellett ritkíttatni fog. Ezután több kevesebb jelentőségű ügy elintézése után a gyűlés feloszlott. 392 Színészet. Kedden, november 21 én adatott itt először: „Clarisse,“ eredeti dráma 5 felv. írta dr. Almásy Ti­hamér. — Noha már több hó előtt a fővárosi sajtó ismerteté e pályadíjnyertes darabot, kissé mégis ismer­tetjük a darab meséjét. A dráma hősnője „Clarisse“ egy öreg, gazdag grófnak özvegye, másodszor akar férjhez menni egy férfiúhoz, kit szeret, de ki szegény. Ekkor megtudja, hogy volt férje a gróf végrendeletet hagyott hátra, mely szerint, ha ismét férjhez megy, a vagyon a grófnak egy távolabbi rokonára száll. Clarisse kétségbeesve haboz, nyomorban élni nem akar, sem pedig lemondani a férfiról, kit szeret. Tehát merész játékot kísért meg. Gyanítja, hogy a végren­delet bizonyos Sziklai ügyvéd kezében van. E férfit akarja ő arra bírni, hogy a végrendeletet semmisítse meg. Az ügyvéd talpig becsületes ember, mintaképe az erénynek. Ezt akarja Clarisse elcsábítani, magába szerelmessé tenni és felhasználva szépségét és kaczér­­sága gazdag fegyvereit, czélt ér. Az ügyvéd elbukik. Megsemmisíti a végrendeletet, és Clarissehez megy, hogy vele szökjék. De Clarisse most megváltoztatja magaviseletét. Megmondja az ügyvédnek, hogy őt meg­veti, mert a végrendeletet saját czélja elérésére akarta felhasználni, és hogy ő Felixet szereti, s csak ahhoz megy nőül. Az ügyvéd ekkor előbb őt agyonlövi, aztán magát öli meg. Figyelemmel hallgatván és elolvasván a darabot Clarisse személye, és Feuillet Delilája közt némi hasonlatosságot vehetünk észre. Csakhogy Delila jelleme világos. Ő egy kéjvágyó nő, egy Messalina, ki csak önmagát szereti, nem csodálkozunk tehát szív­telenségen. De Clarisse, ki szeret, még­pedig komolyan és fut haszon és hírvágyból ily játékra vetemedik, ez valószínűtlen alak. Ki valóban szeret, nem törődik a földi kincsekkel, hanem megelékszik kedvese leírá­sával, vagy pedig a psychologia csal. Ez tehát a da­rabnak Achilles sarka, mert a motívum, a bitvágy utálatos és undorító. De e helyett igen szép jellem az ügyvéd. Szebb mint Rosvein André Dellában, kevésbé bűnös, mint az, mert nem zúzza össze más ártatlan leánynak szívét, hogy a csábítót bírhassa. Soká küzd, míg elbukik, de kijózanodván férfiasan hal meg. Törökné Clarissét meglepő művészettel, mondhatjuk remeken játszotta. De nem, ő nem lepett meg, már Delilája után ítélve vártuk ezt tőle. Elegantiája, művészi játéka, fényes öltözékei, mind kifogástalanok. Soha jobban nem kí­vánhatjuk. Mándoky az ügyvédet kitűnően adta. Bács, igen csinos huszárkapitány volt bár sarkantyú nélkül, és kisebb szerepét igen jól töltötte be, leszá­mítva merev mozdulatait. Szilágyi és Németnek, kis szerepek jutottak, melyeknek megfeleltek. Németnek ha kissé még megnő, szép jövőt jósolunk. Tehetséges fi­atal ember, szép arcc­al és jó hanggal, játéka mint kezdőé, nagyon is kielégítő. Közönség kevés számmal. Szerdán, november 22-én adatott: „Gringoire,“ vígjáték. Írta: Branville T. Egyike a sikerültebb egy­­felvonásos vígjátékoknak, melyhez hasonlót minél gyakrabban szeretnék színpadunkon adatni. A darab főalakja Gringoire Péter, az elhagyatott, üldözött, sőt balgának tartott költő, ügyesen személyesítő Mándoky; a természetesség, az őszinteség leghűbb vonásait mű­vészettel fejezi ki, midőn éhségtől is gyötörve megje­lenik a király előtt. De szép volt azon jelenet is, midőn Luizával (Törökné) szemben elmondja a költő hivatását, hol elég pathossal és hatással ecsetelé sze­rencsétlen sorsát, annyira, hogy megnyerte szerelmét. Mellette a többi szereplők közül különösen Törökné emelendő ki. A jelmezre nézve azonban azon észre­vételt teszszük a hölgyekre, hogy az ily darabokban, midőn a történethely a középkorban szerepel, furcsán jön ki azon a mai korra nagyon is emlékeztető jel­mez, melyet viseltek. A férfiak mind a korhoz alkal­mazott öltönyben jelentek meg, kik mellett még inkább viszatetszett a nők jelenkori toilletje. Ha régibb kor­ban játszó darabok hozatnak színpadra, súlyt kell fektetni akkor azon kor viseletére és öltönyére is, mert különben a hatás nagyon csökkeni fog. E vígjátékot a nálunk oly sokat színpadra hozott, de még mindég kedvelt „Pajkos diákok“ operette követett. A szereplők nagy részét már e darabban ismerjük, részletesen, csak újon szerződött fiatal színésznőnkről Helvey Irén kisasszonyról akarunk megemlékezni. Ma lépett fel először a világot jelentő deszkákra. Nem is bírálhatjuk szereplését úgy, mint bevégzett művésznőét. Igen csinos, kedves színpadi alak, ha egy kis lámpalázt vettünk is észre, de mégis oly bátorságot tanúsított ez első fellépte alkalmával, hogy elismeréssel kell róla meg­emlékezni. Megnyerő csinos külseje, ügyes mozdulatai mellett, kellemes csengésű hangját kell kiemelnünk, bár elfogulva lévén teljesen nem ereszté ki hangját, s nem vitte fel magasabbra, mégis ezután is szép jövőt jósolhatunk s tekintve azt, hogy első fellépte, csak di­csérettel szólhatunk játékáról. S hisszük, hogy közön­ségünknek rövid időn kedvencze lesz, melynek ez alkalommal méltán megérhette többször zajos tapsait és kihivását. Vezér­­né habár ügyesen játszott de nem volt mindég hangjánál. Kendy és Szilágyi kedvelt komikus alakításait ismeri közönségünk. Közönség középszámmal jelent meg. Csütörtökön a „Párbaj“ czím­ű színmű ada­tott elő kevés számú közönség előtt. A darab vonta­tottan ment, a szereplők közül ez este Tokayné vált ki.

Next