Székesfejérvár, 1876 (6. évfolyam, 1-105. szám)
1876-11-25 / 95. szám
tekintve az azok által kirt 1000 holdat meghaladó birtokrészlet tulajdonosainak túlterheltetésétől, évtizedek hosszú sorára vannak tulajdonosai birtokuk értékítésétől megrabolva. A földhitel képességét túlságosan terheli még a kincstári illeték s adó lehető legfelületesebb, mondhatni lelkiismeretlen bekebelezése is. Nem hiszszük, hogy a hazában létező telekkönyvi ivekcio része efféle, többnyire helytelen bekebelezésektől mentenne. Az állam érdekeit biztosítandó, kiváltságoló adós illeték kimutatásait, melyek mint ilyenek alapján az adóhivatalnak egyszerű leértére a zálogjog bekebeleztetik. Eltekintve az effélék kimutatásai körül létezett, sőt még ma is létező rendetlenségtől, hogy egy illeték többször is beterjesztetik, hogy a kifizetetteknek hivatalból köteles törlesztése ismételt sürgetésre sem eszközöltetik, s tisztán az illető közeg jókedvétől függ; az adótartozások bekebelezése rendesen helytelen túlterheltetést eredményez, mert lezáratván az adótartozás egyik év végén, az összeg bekebeleztetik, de mert fizetés nem történt, az újévi adófőkönyvbe a múlt évi adóhátralék áthratik, a második év bezártával a hátralék-összegben bentfoglaltatik a már zálogjogilag bekebelezett előző évi hátralék, de azért mégis nem az újévi, hanem az egész két évi tartozás erejéig történik a zálogjog bekebelezési kérelem és bekebelezés, s így ezúton ismét millió és millió nem valóságos teherrel terheltetik az ingatlan, és szenved hitele. S ez baj, mely egyenesen a törvény helytelenségéből nyomja a föld hitelét. K. Hatósági élet. Fejér megye bizottságának november 20-kán tartott rendkívüli közgyűlése. (Vége.) Olvastatott az állandó választmány előterjesztése a közegészségügy végrehajtása alkalmából a járási orvosok szaporítása iránt intézett feliratra keletkezett belügyminiszteri feiratot, továbbá a községi orvosi állomások s közegészségi körük csoportosítása iránti tervezetet, végre a közegészségi bizottságnak a törvény 163. §. értelmében megalakítása iránti javaslatot illetőleg. Ezzel kapcsolatban olvastatott a közigazgatási bizottság átirata, melyben tudatja, hogy a közegészségi bizottságba a törvény 163. §. kívánalma szerint saját részéről Zalay Alajos kir. főmérnököt, Barnafy Balázs építészt és Heiszler Győző gyógysz. jelölte ki. A miniszteri leiratban kifejtett nézettel szemben, mely szerint az eddigi gyakorlat vagyis két szolgabirói járásra kiterjedő ügykörrel egy-egy alorvos alkalmazása a törvény 155. §. kívánalmának megegyezőnek kimondatott — a megye a további kérelmezéstől elállván, határozatilag kimondja, hogy két szolgabirói járás együttvéve képezendi egy-egy egészségügyi szakközeg járását. A törvény 163. §. szerint alakítandó egészségügyi bizottsághoz, melynek törvényszerinti tagjai: a tiszti főorvos, a 3 járási orvos, a hatósági állatorvos, a honvédzászlóalj főorvos és közig. bizottság részéről kijelölt mérnök, építész és gyógyszerész; a törvényhatóság által a fentebbiekhez hasonló számban megválasztottak : Venősz Imre, Zlinszky István, Szüts Péter, Lehman János, Wertheim Salamon, Pénzes Ferencz, Fekete János, Borosa Mihály, Werner György bizottsági tagok. Elnökét ezen bizottság a törvény szerint maga lévén köteles a megye részéről megválasztott tagok sorából választani. Az 1876. XIV. t. sz. 142. §. értelmében alakítandó községi orvosi állomások megállapitása s a közegészségi körök csoportosítása, valamint a 146 ik §. szerint azon községek iránt, melyek külön szülésznőt tartani kötelesek vagy más községekkel e czélból egyesitendők, az állandó választmány véleményes jelentése alapján a következőleg határoztatok: 1. Sárkereszturi járásban: a) Külön községi orvost tartanak: Kálóz, Herczegfalva. b) Közegészségi körbe csoportosittatnak: 1. Sáregres, Czecze, Pusztaegres, Vajta, Igar. 2. Sárbogárd, Felsőtöbörzsök, Sárszentmiklós. 3. Sárkeresztur, Sárosd, Szolgaegyház, Nagybók, Ágota. 4. Alap, Alsószent-Iván. c) Külön szülésznőt tartani kötelesek: Alap, Czecze, Sárbogárd, Sárszentmiklós, Ierczegfalva, Sárkeresztur, Sárosd, Kálóz. d) Helyzetüknél fogva külön szülésznő tartásra utasittatnak: Vajta, Nagybók, Hantos, Igar, Dád, Vám. e) Szülésznő tartás tekintetéből csoportosittatnak: 1. Sáregres, Pusztaegres. 2. Alsó-szent-Iván, Alap. 3. Sárkeresztur, Ágota. 4. Szolgaegyház, Sárosd. 5. Sárbogárd, Töbörzsök. II. Bodajki alsó-járásban. a) Külön orvost tartanak önkényt: Nagy-Láng, Polgárdi Füle. b) Közegészségi körbe csoportosittatnak: 1. Aba, Soponya, Csősz, Tácz. 2. Szentmihály, Szabad- és Falu Batthyán, Nádasd-Ladány, Jenő és Kiskeszi. 3. Csoór, Inota, Moha, Keresztes, Iszka szt.-György. c) Külön bábát törvényszerüleg tartani kötelesek : Aba, Soponya, Tácz, Szentmihály, Csoór, Polgárdi. d) Külön bábát tartanak önkényt: Láng, Csősz, Füle, Iszkaszt. György. e) Csoportosítlatnak: 1. Szabad-Batthyán, Falu- Batthyán. 2. Moha, Keresztes. 3. Jenő, Kiskeszi, Nádasd-Ladány. 4. Inota, Csoór. III. Bodajki felső-járásban: a) Külön orvost tartani köteles: Moór, önkényt tart Csurgó. b) Egészségi körbe csoportosittatnak : 1. Bodajk, Balinka, Isztimér, Kuti, Guth, Sőréd és Magyar-Almás. 2. Csákberény, Csóka, Ondód, Sárkány, Veleg, a kör orvos lakhelye Moór leend. c) Külön szülésznő tartásra törvény szerint kötelesek: Moór, Bodajk, Csurgó, Csákberény, Ondód. d) Külön szülésznőt tartaná: Isztimér, Sárkány, Veleg. e) Csoportosittatnak: 1. Balinka Bodajkhoz. 2. Csóka Moórhoz. 3. Magyar Almás Csákberényhez. 4. Guth Tamási, Kuti Isztimérhez IV. Csákvári járásban: a) Külön orvost tartani köteles: Csákvár. b) Egészségi körbe csoportosittatnak : 1. Zámoly, Boglár, Gánth, Kozma. 2. Pázmánd, Pátka, Lovasberény, Nadap, Vereb. 3. Velencze, Nyék-Pettend, Sukoró, Pákozd. 4. Seregélyes, Gárdony. c) Külön szülésznő tartásra köteleztetik törvény szerint: Csákvár, Zámoly, Pátka, Lovasberény, Pázmánd, Velencze, Nyék-Pettend, Pákozd, Seregélyes, Gárdony. d) Külön szülésznőt tartanak helyzetüknél fogva: Boglár, Vereb, Kozma, Gánth. e) Csoportosittatnak: Sukoró, Nadap. P. Vaáli járásban: a) Közegészségi körbe csoportosittatnak : 1. Martonvásár, Baracska, Kajászó szt.-Péter, Tordas. 2. Vaál, Tabajd, Kuldó, Gyúró. 3. Felcsuth, Alcsuth, Ácsa, Doboz, Ujbarok, Bodmér, Szaár. 4. Bicske, Mány, Csabdi. 5. Soóskut, Tárnok, Ettyek, Diósd, Róth Puszta-Zámor. b) Külön szülésznő tartásra kötelezettek törvény szerint: Martonvásár, Baracska, Vaál, Tabajd, Ácsa, Alcsuth, Bicske, Mány, Soóskut, Tárnok, Ettyek. c) Külön szülésznőt fognak tartani: Kajászó szt.Péter, Tordas, Diósd. d) Csoportosittatnak: 1. Kuldó-Gyúró 2. Felcsuth, Ujbarok. 3. Bodmér, Szaár. 4. Csabdi, Bicske. 5. Bóth, Ettyek. 6. Zámor, Soóskut. VI. Ráczalmási járásban: a) Közegészségi körbe csoportosittatnak: 1. Dunapentele, Baracs, Apostag, Rácz-Almás. 2. Adony, Szabolcs, Iváncsa. 3. Érd, Batta. 4. Ercsi, Ráczkeresztur. 5. Nagy-Perkáta, Kis Perkáta. b) Külön bábát törvény szerint tartani kötelesek: Dunapentele, Rácz-Almás, Adony, Ercsi, Érd, Nagy- Perkáta. c) Külön bábát tartanak: Szabolcs, Ráczkeresztur. d) Csoportosítlatnak: 1. Baracs, Apostag. 2. Kis- Perkáta, N.-Perkáta. 3. Érd, Batta. 4. Iváncsa, Adony. A törvény 144. §. szerint a községi és körorvosok fizetéseinek megállapítása is a törvényhatóság teendőihez tartozván, e tekintetben általános szabályul kimondatik, hogy a községi és körorvosok fizetése tekintet nélkül a lakosság számára 400 írtnál kevesebb nem lehet. Annak meghatározása, hogy a körorvos, melyik községben lakjék, annak fizetéséhez az egyesített községek mily mérvben járuljanak, és hogy választására nézve mily arányban vegyenek részt? az alispáni jogköréhez tartozván, ugyan felhivatik, hogy e tekintetben haladék nélkül intézkedjék s a járási szolgabírákat megfelelő utasítással lássa el. Mindezekről a járási szolgabírák tudomás a községek értesítése és megfelelő intézkedések végett azon figyelmeztetéssel tudósittatnak, hogy miután a közegészségügyi törvénynek ez év végéig teljes végrehajtást kellene nyernie, a községi és körorvosi állomások előrebocsátandó szabályszerű pályázat és választás útjáni betöltése iránt idejekorán intézkedjenek. Olvastatott a betegápolási megyei alap növelésére szolgálóa kr. pótadónak szükségessé vált felemelése iránti javaslat, melynek alapján 6/10 krral a pótadó emeltetett. Az előszállási és várni szőlőhegyi lakókat illető, az ezen szélekbeni lakást megengedő miniszteri leirat folytán kidolgozott szabályrendelet az állandó választmány jelentése kapcsán beterjesztetett, mely is a gyűlés által elfogadtatott. A közmunka váltsági árak 1877. évre az állandó választmány javaslata alapján következőleg állapíttatnak meg: Kétfogatu igás nap után 2 frt. 20 kr., egyfogatu igás nap után 1 frt. 10 kr., kézinapszám 50 kr. Felolvastatott a fövenyi erdő kivágatása iránt tett indítvány, melynek alapján határoztatott, hogy az erdő 10 ölnyire az út mellett ritkíttatni fog. Ezután több kevesebb jelentőségű ügy elintézése után a gyűlés feloszlott. 392 Színészet. Kedden, november 21 én adatott itt először: „Clarisse,“ eredeti dráma 5 felv. írta dr. Almásy Tihamér. — Noha már több hó előtt a fővárosi sajtó ismerteté e pályadíjnyertes darabot, kissé mégis ismertetjük a darab meséjét. A dráma hősnője „Clarisse“ egy öreg, gazdag grófnak özvegye, másodszor akar férjhez menni egy férfiúhoz, kit szeret, de ki szegény. Ekkor megtudja, hogy volt férje a gróf végrendeletet hagyott hátra, mely szerint, ha ismét férjhez megy, a vagyon a grófnak egy távolabbi rokonára száll. Clarisse kétségbeesve haboz, nyomorban élni nem akar, sem pedig lemondani a férfiról, kit szeret. Tehát merész játékot kísért meg. Gyanítja, hogy a végrendelet bizonyos Sziklai ügyvéd kezében van. E férfit akarja ő arra bírni, hogy a végrendeletet semmisítse meg. Az ügyvéd talpig becsületes ember, mintaképe az erénynek. Ezt akarja Clarisse elcsábítani, magába szerelmessé tenni és felhasználva szépségét és kaczérsága gazdag fegyvereit, czélt ér. Az ügyvéd elbukik. Megsemmisíti a végrendeletet, és Clarissehez megy, hogy vele szökjék. De Clarisse most megváltoztatja magaviseletét. Megmondja az ügyvédnek, hogy őt megveti, mert a végrendeletet saját czélja elérésére akarta felhasználni, és hogy ő Felixet szereti, s csak ahhoz megy nőül. Az ügyvéd ekkor előbb őt agyonlövi, aztán magát öli meg. Figyelemmel hallgatván és elolvasván a darabot Clarisse személye, és Feuillet Delilája közt némi hasonlatosságot vehetünk észre. Csakhogy Delila jelleme világos. Ő egy kéjvágyó nő, egy Messalina, ki csak önmagát szereti, nem csodálkozunk tehát szívtelenségen. De Clarisse, ki szeret, mégpedig komolyan és fut haszon és hírvágyból ily játékra vetemedik, ez valószínűtlen alak. Ki valóban szeret, nem törődik a földi kincsekkel, hanem megelékszik kedvese leírásával, vagy pedig a psychologia csal. Ez tehát a darabnak Achilles sarka, mert a motívum, a bitvágy utálatos és undorító. De e helyett igen szép jellem az ügyvéd. Szebb mint Rosvein André Dellában, kevésbé bűnös, mint az, mert nem zúzza össze más ártatlan leánynak szívét, hogy a csábítót bírhassa. Soká küzd, míg elbukik, de kijózanodván férfiasan hal meg. Törökné Clarissét meglepő művészettel, mondhatjuk remeken játszotta. De nem, ő nem lepett meg, már Delilája után ítélve vártuk ezt tőle. Elegantiája, művészi játéka, fényes öltözékei, mind kifogástalanok. Soha jobban nem kívánhatjuk. Mándoky az ügyvédet kitűnően adta. Bács, igen csinos huszárkapitány volt bár sarkantyú nélkül, és kisebb szerepét igen jól töltötte be, leszámítva merev mozdulatait. Szilágyi és Németnek, kis szerepek jutottak, melyeknek megfeleltek. Németnek ha kissé még megnő, szép jövőt jósolunk. Tehetséges fiatal ember, szép arccal és jó hanggal, játéka mint kezdőé, nagyon is kielégítő. Közönség kevés számmal. Szerdán, november 22-én adatott: „Gringoire,“ vígjáték. Írta: Branville T. Egyike a sikerültebb egyfelvonásos vígjátékoknak, melyhez hasonlót minél gyakrabban szeretnék színpadunkon adatni. A darab főalakja Gringoire Péter, az elhagyatott, üldözött, sőt balgának tartott költő, ügyesen személyesítő Mándoky; a természetesség, az őszinteség leghűbb vonásait művészettel fejezi ki, midőn éhségtől is gyötörve megjelenik a király előtt. De szép volt azon jelenet is, midőn Luizával (Törökné) szemben elmondja a költő hivatását, hol elég pathossal és hatással ecsetelé szerencsétlen sorsát, annyira, hogy megnyerte szerelmét. Mellette a többi szereplők közül különösen Törökné emelendő ki. A jelmezre nézve azonban azon észrevételt teszszük a hölgyekre, hogy az ily darabokban, midőn a történethely a középkorban szerepel, furcsán jön ki azon a mai korra nagyon is emlékeztető jelmez, melyet viseltek. A férfiak mind a korhoz alkalmazott öltönyben jelentek meg, kik mellett még inkább viszatetszett a nők jelenkori toilletje. Ha régibb korban játszó darabok hozatnak színpadra, súlyt kell fektetni akkor azon kor viseletére és öltönyére is, mert különben a hatás nagyon csökkeni fog. E vígjátékot a nálunk oly sokat színpadra hozott, de még mindég kedvelt „Pajkos diákok“ operette követett. A szereplők nagy részét már e darabban ismerjük, részletesen, csak újon szerződött fiatal színésznőnkről Helvey Irén kisasszonyról akarunk megemlékezni. Ma lépett fel először a világot jelentő deszkákra. Nem is bírálhatjuk szereplését úgy, mint bevégzett művésznőét. Igen csinos, kedves színpadi alak, ha egy kis lámpalázt vettünk is észre, de mégis oly bátorságot tanúsított ez első fellépte alkalmával, hogy elismeréssel kell róla megemlékezni. Megnyerő csinos külseje, ügyes mozdulatai mellett, kellemes csengésű hangját kell kiemelnünk, bár elfogulva lévén teljesen nem ereszté ki hangját, s nem vitte fel magasabbra, mégis ezután is szép jövőt jósolhatunk s tekintve azt, hogy első fellépte, csak dicsérettel szólhatunk játékáról. S hisszük, hogy közönségünknek rövid időn kedvencze lesz, melynek ez alkalommal méltán megérhette többször zajos tapsait és kihivását. Vezérné habár ügyesen játszott de nem volt mindég hangjánál. Kendy és Szilágyi kedvelt komikus alakításait ismeri közönségünk. Közönség középszámmal jelent meg. Csütörtökön a „Párbaj“ czímű színmű adatott elő kevés számú közönség előtt. A darab vontatottan ment, a szereplők közül ez este Tokayné vált ki.