Szekszárdi Vasárnap, 2001 (11. évfolyam, 4-43. szám)

2001-02-04 / 4. szám

jj^U 2001. FEBRUÁR 4. , SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Összesen 626 milliárd forint áll majd rendelkezésre 2001-2002-ben a hazai gazdaság fellendítésére, a Széchenyi-terv által. A cél, hogy az önkormányzatok és a kistérségek megkapják végre azt a kezdő lökést, amire régóta várnak. És az elvesz­tett 20. század után megnyerhető le­gyen a 21. A gazdasági miniszter, Matolcsy György fenti üdvözlő szavait Tóth Ferenc országgyűlési képviselő tolmácsolta Szekszár­don, azon a tanácskozáson, mely­nek meghívott előadója dr. Cserépfalvay Zoltán helyettes ál­lamtitkár volt. A professzor, a re­gionális gazdaságfejlesztéssel foglalkozik a GM-ben, így első kézből tájékoztathatta a Tolna megyei vállalkozókat, a Széche­nyi-terv részleteiről. A fórum a kamarai székházban, a vállalko­zói központ, valamint a kereske­delmi és iparkamara szervezésé­ben zajlott, több mint hetven ér­deklődő részvételével. Cserépfalvay professzor arról számolt be, hogy az ország a sta­bil, tartós fejlődés útjára lépett, jelentős a külföldi tőkebeáramlás, a gazdasági növekedés évi 4,5-5 százalékos. Az elmúlt évtizedben hozzánk érkezett a Kelet-Európá­ba irányuló tőke 40 százaléka, miközben a magyar export 76 százaléka az EU országaiba megy. Kötődünk tehát a nyugati piachoz, ami azonban azt is je­lenti, hogy ezen a piacon kell megmérettetni. Ám egyelőre a magyar gazdasá­got sajnálatos kettősség jellemzi. Van egyrészt az az 50-100 multi­nacionális vállalat, mely uralja a terepet - a GDP-előállítástól a ku­tatásfejlesztésig -, másrészt van az a 800 ezer kis- és középvállal­kozás, melyre inkább a bedolgo­zás a jellemző. Lassacskán azon­ban változik a kép, s olcsó bérek­kel versenyképes országból, euró­pai bérekkel is versenyképes or­szággá válhatunk. Ezt­­ a felzár­kóztatást­­ szolgálja a Széchenyi­terv, mely a partnerségre, a társfi­nanszírozásra és a programfinan­szírozásra épül. Közös kockázat­vállalás árán, közös sikerrel ke­csegtet. Vagyis: az életképesnek tűnő projektek megvalósításához 25-33 százalékos, javarészt vis­­sza nem térítendő, állami támo­gatást nyújt. Hét fő program alkotja a Szé­chenyi-tervet, melyekhez számos alprogram csatlakozik. Vállalko­záserősítő program, lakásprog­ram, turizmus-fejlesztési prog­ram, kutatásfejlesztési program, információs társadalom- és gaz­daságfejlesztési program, regio­nális gazdaságfejlesztési prog­ram, autópálya-építési program. Az előadó röviden ismertette ezeket, kitérve az érdekességekre és a helyi specifikumokra. Szólt a befektetésösztönzés, a lakásmo­bilitás, az információáramlás fon­tosságáról, a gyógy- és borturiz­musban rejlő lehetőségekről, va­lamint a Duna-hídra váró szek­szárdiakat közelről érintő közle­kedésfejlesztési koncepcióról. A lényeg, hogy a beruházások pia­­­cokat nyissanak meg. A felzárkóztatást koordináló Széchenyi-terv 55 programja fs^ GM keretében. Ezeket a pályáz­tokat január közepén kiírták, ami az interneten is elérhető, az adat­lapok letölthetők. Cserépfalvay professzor és a minisztérium más tisztségviselői járják a megyéket, hogy élő szóban is felhívják a fi­gyelmet a nagy lehetőségre, ami­nek következtében véget érhet a pangás, és - ahogy mondta - töb­bé nem az ipari parkoknak neve­zett, közművesített kukoricások számítanak a fejlődés hírnökei­nek. Wessely A Széchenyi-terv útra két Duna-híd, borturizmus és más fejlesztési lehetőségek A KATASZTRÓFAVÉDELEMRŐL, A BIZTONSÁGÉRZETRŐL Paks nem Csernobil A paksi atomerőmű más típusú, sokkal korszerűbb és biztonságo­sabb atomerőmű, össze sem haso­nítható a csernobili atomerőmű­vel, ezt támasztják alá a hazai és külföldi atomenergetikai bizottsá­gok ellenőrzései és vizsgálatai alapján született minősítések is. Ámde sokan vélekednek úgy, hogy az ördög nem alszik, és ez­zel szubjektív biztonságérzetük­nek pestiesen szólva „annyi", és ezt objektíve nem lehet ennyiben hagyni, ezért a megye katasztrófa­védelmi igazgatósága nagy gondot fordít a lakosság széles körű, min­denre kiterjedő tájékoztatására (nemcsak Paks vonatkozásában), s arra is, hogy már iskolás korban megismerkedjenek a gyermekek a védekezés fogalmával, és az úgy­nevezett prevenciós napokon a gyakorlásra is van lehetőség. A megyei katasztrófavédelmi igaz­gatóság munkaértekezletére meg­hívták a velük együttműködő szervezeteket és a települések ön­kormányzatainak vezetőit. Részt vett az értekezleten Balogh János rendőrtábornok, aki a Belügymi­nisztérium Országos Katasztrófa­védelmi Főigazgatóságát képvisel­te. Mácsai Antal ezredes (megyei igazgató) a sajtótájékoztatón el­mondta, hogy jól sikerült a múlt év januárjában történt integráció, melynek keretében összevonásra került a tűzoltóság és a polgári vé­delem, és az egységes ügyeleti rendszerrel sokkal hatékonyabb munkavégzésre képesek. Fejlesz­tések, korszerűsítések is történ­tek. A paksi atomerőmű 12 kilo­méteres körzetében új sziréna­rendszert szereltek fel. Az első körben felszerelt 38 elektronikus szirénát idén a második körben (30 kilométeren belül) 60 olyan korszerű sziréna telepítése követi, amely megfelel az EU-s előírások­nak. Ezek a szirénák nemcsak ri­asztanak, hanem „első kézből" (élő, egyenes adásban) tájékozta­tást is adnak arra vonatkozóan, hogy az adott esetben mi a teen­dő. Ezek a szirénák áramkimara­dás esetén is működőképesek, és használatuk „kisbírói üzemmód­ban" a települések önkormányza­tai számára békés, polgári célokra is igénybe vehető­­ 500 ezer forin­tos fejlesztési hozzájárulás ese­tén, amit hátrányos helyzetű tele­pülések önkormányzatai vissza­igényelhetnek. Az országban kilenc mentőbázist állítottak fel, ahol speciális tehergépkocsik, konténerek, daruk vannak elhe­lyezve, melyeket szükség esetén a lehető leggyorsabban a különbö­ző helyszínekre tudnak irányítani. Megyénkhez legközelebb a pécsi és a székesfehérvári mentőbázis van. Balogh János rendőrtábornok elöljárójában röviden kitért arra, hogy baráti szálak is fűzik ehhez a kedves, csendes, dimbes-dombos vidékhez, Tolna megyéhez, Szek­szárdhoz, majd rátért arra, hogy Tolna megyében szakmai, erköl­csi, fegyelmi szempontokból jól sikerült a tűzoltóság és a polgári védelem integrációja, de kihang­súlyozta azt is, hogy a katasztró­favédelem nemcsak e két össze­hangoltan működő szervezet fel­adata, hanem tágabb értelemben véve mindannyiunké. Az orszá­gos központ feladata a megyei, a regionális katasztrófavédelmi fel­adatok, tevékenységek összehan­golása, a hatékony munkavégzés feltételeinek a biztosítása, infor­málódás, ellenőrzés, hogy az új katasztrófavédelmi törvény előírá­sainak megfelelően a megyei ka­tasztrófavédelmi igazgatóságok a prevenció, tájékoztatás, felkészí­tés hármas követelményrendsze­rének meg tudjanak felelni. E té­mával kapcsolatban különösen ki­hangsúlyozta a képzés és tovább­képzés fontosságát, mert enélkül elképzelhetetlen a NATO-kompa­tibilis integráció. Balogh János el­mondta, hogy ő tágabban értel­mezi a közbiztonságot, hiszen ob­jektív és szubjektív biztonságér­zetünk nagyban függ attól is, hogy rendkívüli helyzetekben mi­lyen hozzáállást tapasztalunk a hivatalos szervek részéről. A ka­tasztrófa-elhárítás közös feladat, vészhelyzet esetén a katasztrófa­védelem igénybe veheti a polgári szervezetek és cégek eszközeit, vagyontárgyait is. Balogh János végezetül nyomatékosította azt, hogy tapasztalatai szerint Tolna megyében jó a szakmai munka, jó a különböző szervezetek és a ka­tasztrófavédelmi igazgatóság kap­csolata, sőt még a médiával is si­került jó kapcsolatot kialakítani. Bálint György Lajos

Next