Szekszárdi Vasárnap, 2002 (12. évfolyam, 1-46. szám)
2002-04-21 / 15. szám
2002. ÁPRILIS 21. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP JUL „AZ EMBERT AZ A ROKONSZENV TESZI IGAZÁN EMBERRE, MELYET AZ ÉLŐLÉNYEK IRÁNT ÉREZ." (ALBERT SCHWEITZER ) Támogatás Angliából a Szekszárdi Állatmenhelynekmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm A Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány pályázati úton 7500 angol fontnyi támogatást kapott Angliából, az Angol Királyi Állatvédő Ligától (RSPCA). - Tavaly februárban meglátogatta az állatmenhelyünket David Bowles, az Angol Királyi Állatvédő Liga nemzetközi osztályának vezetője - mondja Fiath Szilvia, az alapítvány elnöke. Az alapítvány szűkös anyagi lehetőségei ellenére a kutyák elhelyezését, tartását és viselkedését megfelelőnek találta. Elismeréssel nyilatkozott az önkormányzattal és a médiával való jó kapcsolatunkról. Javasolta, hogy az alapítványunk három témában nyújtson be pályázatot szervezetükhöz (ivartalanítás, szállító jármű vásárlása, építkezés), melyeket a tapasztaltak alapján támogatni fog. Ezután a napi 12 óra munka után éjszakánként pályázatot írtunk. Kemény munka eredményeként júniusban elküldtük a mintegy 100 oldalas angol nyelvű pályázatunkat a Királyi Állatvédő Ligának. 2001 novemberében megérkezett az RSPCA levele: a pályázatunkat több bizottság is áttekintette, támogatásra javasolják. Az alapítványunkat felvették a tagjaik sorába. Többször is elolvastuk a levelet, nem hittünk a szemünknek. Megtörtént az a csoda, amiben csak titkon reménykedtünk! 2002 márciusában megérkezett az RSPCA mintegy hárommillió forint támogatása. Az adományból sikerült vásárolnunk egy tehergépkocsit, mely óriási segítséget jelent a sérült, beteg állatok és az élelem szállításában. Az összeg másik részéből a terveink szerint 90-110 kidobott kutyát tudunk ivartalaníttatni. Az ivartalanítás a leghumánusabb fegyver az állatvédelem területén: segít megakadályozni a halálraítélt állatok szaporodását, és nagyobb esélyt biztosít a szuka kutyák örökbeadásához. A kutyák ivartalanítását a Szekszárdi Kisállat Klinika végzi megállapodás alapján. A programot megkezdtük, már tíz kutyus túl van a műtéten. A menhelyünkön jelenleg 203 kutyust gondozunk. A kutyák befogása, etetése és gondozása rengeteg munkával jár. Nincs hétvége és nincsenek ünnepek. Az alapítvány tagjai a munkájukért díjazást nem kapnak, a jutalom egy-egy megmentett kutya ragaszkodása és szeretete. - Szerencsére - folytatja az alapítvány titkára, Nagy Piroska - tevékenységünket a lakosság egy része lelkesen segíti. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata helyet és munkásokat biztosít a menhely működéséhez, mely egyedülállónak számít ma hazánkban. A helyzetünk most sem „rózsás" kevés az élelem és a pénz az állatorvosi kezelésekre. Apróbb anyagi és tárgyi adományokból próbáljuk már lassan öt éve fenntartani az állatmenhelyet. Néha lehetetlennek tűnő helyzeteket oldunk meg. Megtapasztaltuk, hogy a kitartó munka és küzdelem előbb-utóbb eredményt hoz: dolgozunk, szervezünk, kérelmeket és pályázatokat írunk. Továbbra is szívesen fogadunk kiselejtezett edényeket, ruhaneműt, rongyokat, bútorokat, szőnyegeket. Üzletektől lejárt szavatosságú élelmiszereket, kenyeret, húst, tejterméket. Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány Telefon: 74/511-264, 20/9810-558, 20/3847-018 E-mail: civil0270@mail.datanet.hu A tradicionális népi önkormányzatok jogtörténeti vizsgálata a Dél-Dunántúlon - különös tekintettel a föld- és faluközösségek felbomlásának időszakára Nagy Janka Teodóra kötetének bemutatóján (április 5-én) a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar tanácstermében. Dr. Kajtár István CSc. egyetemi tanár a tanulmány értékeit méltatva elmondta, hogy az interdiszciplináris (tudományközi, különböző tudományok határmezsgyéjén mozgó) megközelítést a szerző többirányú képzettsége teszi lehetővé: jogászként, etnográfusként és bölcsészként egyaránt biztos kézzel nyúl a témához, a forrásokhoz, összegző és differenciáló törekvéseit pedig megelőlegezték korábbi, a népi jogalkalmazással, Bónis György jogi néphagyomány-kutatásával, a jogi népszokáskutatás történetével, a gömöri családjogi néphagyományokkal, a jogi kultúrtörténet vizuális néprajzi forrásaival foglalkozó publikációi. Ha a tanulmány értékeit kutatjuk, nemcsak a témaválasztás aktualitását, a nemzetközi és hazai jogtörténeti, néprajzi, történeti kutatási eredmények áttekintését követő alapos kutatások hiánypótló voltát, a feltárt új forrásokat, a pontos terminológiahasználatot kell kiemelnünk, hanem azt is, hogy a paraszti önigazgatás emlékeit úgy eleveníti fel egy-egy esettanulmányban az adott kérdéskör kapcsán, hogy egy vagy több közösség jellemző gyakorlatának elemzését követően az összehasonlító módszer következetes alkalmazására törekedve mindig egybeveti a történeti Magyarország más területeire vonatkozó, elsősorban a több mint tíz éven át végzett saját helyszíni gyűjtések és levéltári kutatások eredményeivel -természetesen mindig az országos folyamatokban elhelyezésre is törekedve. Így aztán az ízléses kivitelezésű (a könyv a Graphis Press Kft. nyomdájában készült) tanulmánykötetről bízvást elmondható, hogy tudománytörténeti és kutatástörténeti szempontból egyaránt figyelemre méltó könyvet tarthat a kezében az az olvasó, aki a (Patak) Antikvárium és Könyvesboltban (Tinódi u. 4.) megvásárolja. Tudománytörténeti szempontból azért, mert a szerző egy Magyarországon ma még kevéssé ismert tudományterület, a jogi néprajz képviselője, kutatástörténeti szempontból meg azért, mert a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar az önkormányzatok kiépülését és működését vizsgáló doktori alprogramjának keretében végzett jogtörténeti kutatások eredményeit összegző munka nem kevesebbet tűz ki célul, mint a jogtörténettudomány, a történelemtudomány és a néprajztudomány eredményeit interdiszciplináris nézőpontból szintetizálva differenciáltabban mutatni be a tradicionális népi önkormányzatok legarchaikusabb formái, a föld- és faluközösségek felbomlásának Mária Terézia úrbéri rendeletétől az úrbériség megszüntetéséig terjedő időszakát a Dél-Dunántúlon, elsősorban Tolna megyében. (A kötet megjelenését támogatta: a Pécsi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar és Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata.) Végezetül arról is szó esett, hogy a szerzőt munkájában nagyon sokat segítették és ezért köszönettel tartozik: „Ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a kutatások során segítették a munkámat. Szeretném megköszönni opponenseimnek, dr. Homoki Nagy Mária kandidátusnak, a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke egyetemi docensének és dr. Szabó Lászlónak, a néprajztudományok doktorának, a Debreceni Egyetem Antropológiai és Néprajzi Intézete egyetemi tanárának támogató szakmai bírálatukat, értékes javaslataikat. Szeretnék köszönetet mondani a PTE Állam-és Jogtudományi Kara Doktori Szakbizottságának, valamint témavezetőmnek, dr. Kajtár István kandidátusnak, a PTE Állam- és Jogtudományi Kar Jogtörténeti Tanszéke egyetemi tanárának, hogy lehetővé tették ezen interdiszciplináris kutatási témában a doktori programban való részvételt." Bálint György Lajos