Szekszárdi Vasárnap, 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)
2004-05-23 / 18. szám
SZEKSZÁRDI X VASÁRNAP Amit az Európai Parlamenti választásokról tudni kell! Az elmúlt napokban többen megkeresték a Választási Információs Szolgálatot azzal a kérdéssel, hogy tulajdonképpen mi is az Európai Parlament, hogyan működik. A választók ez irányú kérdéseire dr. Ferincz János a Helyi Választási Iroda Vezetője válaszolt. • Az Európai Parlament az Európai Unió intézményrendszerének egyik eleme, amely az unió polgárainak képviseletét biztosítja. Elődje a Közgyűlés 1962-ben változtatta meg a nevét Európai Parlamentre. Az Európai Parlament taglétszáma létrejötte óta folyamatosan nő, jelenleg 626 fő, de a május 1-jén csatlakozott 10 állam képviseletével már eléri a 732 főt. Az EP-ben a mandátumokat a tagállamok lakosságának arányában osztják szét. Ez a rendszer a kisebb tagállamoknak kedvez. A képviselők mandátuma 5 évre szól. Az európai parlamenti képviselők azonban mandátumuk ideje alatt nem lehetnek tagjai a nemzeti parlamentjeiknek, nem tölthetnek be tisztséget a nemzeti kormányban, nem lehetnek tisztviselői a közösség más intézményeinek. Az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai 5 évenként, közvetlen választásokon választják. A 2004. júliusától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képviselőt küld. A választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a választópolgárok zárt listákra szavazhatnak. Listát a politikai pártok állíthatnak. A listaállításhoz legalább 20000 ezer választópolgár aláírásával hitelesített ajánlásra van szüksége egy pártnak. A választópolgár szabadon dönt arról, hogy kíván-e ajánlási jogával élni, és csak egy listát ajánlhat. 1979-től az Európai Parlament mandátumaiért, az európai államok nemzetállami parlamentjének választásához hasonlón, pártok versengenek. A nemzeti pártok képviselői nem nemzeti hovatartozásuk alapján, hanem a hasonló értékeket valló pártokkal együtt alkotnak parlamenti frakciókat. Ez megegyezik a nemzeti parlamentek működési rendjével is, hiszem a Magyar Köztársaság Országgyűlésében sem megyénként ülnek a képviselők, hanem pártfrakciókban tevékenykednek. A nagyobb pártcsoportok már évtizedek óta működnek, jelenleg a legnagyobb az Európai Néppárt, amely most a mandátumok több mint harmadával, míg az Európai Szocialista Párt közel harmadával rendelkezik. Az előbbi a kereszténydemokrata, konzervatív pártokat, az utóbbi a szocialista, szociáldemokrata pártokat fogja össze, de további 6 politikai pártcsoport szerveződött meg, külön frakciót hoztak létre a liberálisok, a zöldek, a kommunista és radikális nemzeti pártok, és létezik független frakció is -ezt azok hozták létre, akik egyik pártcsoporthoz sem kívánnak csatlakozni. Az EP-ben a képviselők mindegyike beszéli a nagyobb európai nyelveket, de minden képviselőnek jogában áll a vitákban saját anyanyelvén is hozzászólni vagy beszédet tartani. A nyelvi zavarok elhárítása érdekében tolmácsok ezrei segítik a parlament munkáját. Az EP képviselőit minden országban külön-külön szabályok szerint választják meg, azonban az EU minden tagállamában érvényesül az a közösségi alapelv, hogy az európai parlamenti képviselő-választásokon minden választásra jogosult EU-állampolgár választó és választható is abban az országában, amelynek az állampolgára, illetve az Európai Unió más tagállamában is, ahol letelepedett és nyilatkozik arról, hogy abban a tagállamban kíván szavazni. - Az Európai Parlament tagjainak választásakor mi szerepel a szavazólapon, amit a választáskor a választópolgár kézhez kap? - A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listán a jelöltek a párt által bejelentett sorrendben szerepelnek. A szavazólapon a választó a jelölőszervezetek nevét, emblémáját és a listákon szereplő 24 jelölt nevét látja. Amikor egy párt listájára szavaz, akkor azt segíti elő, hogy a jelölőszervezet listáján szereplő politikusok közül minél több képviselőjelölt kerüljön be az Európai Parlamentbe. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben a Magyar Köztársaság számára fenntartott képviselői helyek számával. Ez jelenleg 24 hely. Csak azok a pártok szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 %-a. - Milyen formában történik a mandátumok kiosztása? - A mandátumok kiosztásához össze kell állítani egy táblázatot, amelyben minden mandátumszerzésre jogosult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első száma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavazatai számának a fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Minden lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma. Meg kell keresni a táblázatban előforduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt követően meg kell keresni a következő legnagyobb számot, amelyik lista oszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandátumot ki nem osztották. - Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak választása? - A választás egyfordulós. Nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, tehát a szavazás a megjelent választópolgárok számától függetlenül érvényes és eredményes. Újdonságot jelent, hogy az Európai parlamenti képviselő-választásnál a Magyar Köztársaság nagykövetségein is lehet szavazni, ha a szavazás napján valaki nem tartózkodik hazánk határain belül. - Mit kell tudnia a választópolgároknak az Európai Parlament működéséről? - A Parlament a nemzeti parlamentekhez hasonlóan plenáris ülések mellett bizottságokban végzi munkáját. A bizottságok feladata a kérdések megvitatása, a részletek kidolgozása, és a kérdések előkészítése. A parlament létrehozhat vizsgálóbizottságokat és időszaki bizottságokat, amelyek egy-egy különleges témával foglalkozhatnak. A napirendet, vagyis azt, hogy mit és mikor tárgyal a parlament egésze, az Elnökök Konferenciája határozza meg, amelyet a parlament elnöke, a tizennégy alelnök és a politikai csoportok vezetői alkotnak. Az Európai Parlament tisztségviselőit, így elnökét és 14 alelnökét, két és fél évente választja meg tagjai közül a Parlament. Az alelnököket a politikai csoportok jelölik. Két testület döntésünk határozzák meg a Parlament munkadíját. Az egyik az Elnökök Konferenciája, amelyet a Parlament elnöke és a politikai csoportok képviselői alkotnak, és amelynek feladta a napirend megtárgyalása, a Parlament jogszabályalkotási programjának megvitatása, a bizottságok tagjai összetételének kialakítása. A másik testület a Büro, amelyet a Parlament elnöke és a 14 alelnök alkot, és a Parlamenttel kapcsolatos adminisztratív, pénzügyi döntésekkel foglalkozik. A Parlament és a képviselők munkáját segíti a titkárság is. Az EP nem áll a nemzetállami parlamentek felett, de az Európai Unió Tanácsával együtt meghozott döntések komoly hatással vannak a tagállamokra, miután a legjelentősebb pénzügyi alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) elosztása érinti az egyes államok fejlődését, gazdasági és társadalmi életét. A parlament székhelye Strasbourg, ahol évente 12 ülésszakot tartanak, kiegészítő bizottsági ülésekre Brüsszelben kerül sor, míg az apparátus, főtitkár székhelye pedig Luxemburgban van. Mindezeken túl a parlament minden tagországban irodákat tart fenn, amelyeknek a szavazókkal való kapcsolattartás mellett a legszélesebb körű tájékoztatás is feladatuk. Magyarországon ez az iroda Budapesten, Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatt található. (Tel.: 06-1-441-6602, e-mail: epbudapest@europarl.eu.int) Sas Erzsébet A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Tolna Megyei Szervezete 2004. június 04-én 10.30 órától előadást szervez a Vármegyeháza nagytermében Szekszárd, Béla Király tér 1. Az előadás címe: SZÁMVITELI VÁLTOZÁSOK jegyzett, de még be nem fizetett tőke, az apport, a közbenső mérleg, osztalékelőleg-fizetés, visszaváltható részvény, tőkeemelés, feltételes alaptőke- leszállítás, konszolidált beszámoló, áttérés, bizonylatok, a kiegészítő melléklet bővítése Előadó: Dr. Újvári Géza, a MKVK Oktatási Bizottságának elnöke Részvételi díj: 4.000 Ft+áfa Cím: 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 8. Tel./fax: 74/411-236 és 74//511-579 2004. MÁJUS 30. A Jeromos-Fa tavaszi laminált padló kollekciója megérkezett, amely formájában és színvilágában is eltér a régi megszokottól. Minőséget a lakásban és a munkahelyen! 31-32, illetve 33-as is kapható! JWK:A Kereskedelmi és Építőipari Kft. Szekszárd, Rákóczi u. 102. Tel.: 74/414-234 20/9738-950 Fax: 74/511-015 Továbbra is ajánljuk a jól bevált termékeinket! Beépítés, házhoz szállítás, szaktanácsadás.