Szekszárdi Vasárnap, 2004 (14. évfolyam, 1-40. szám)

2004-05-23 / 18. szám

SZEKSZÁRDI X VASÁRNAP Amit az Európai Parlamenti választásokról tudni kell!­ ­ Az elmúlt napokban többen meg­keresték a Választási Információs Szolgálatot azzal a kérdéssel, hogy tu­lajdonképpen mi is az Európai Parla­ment, hogyan működik. A választók ez irányú kérdéseire dr. Ferincz János a Helyi Választási Iroda Vezetője vála­szolt. •­­ Az Európai Parlament az Európai Unió intézményrendszerének egyik eleme, amely az unió polgárainak képviseletét biztosítja. Elődje a Köz­gyűlés 1962-ben változtatta meg a ne­vét Európai Parlamentre. Az Európai Parlament taglétszáma létrejötte óta folyamatosan nő, jelenleg 626 fő, de a május 1-jén csatlakozott 10 állam kép­viseletével már eléri a 732 főt. Az EP-ben a mandátumokat a tagállamok la­kosságának arányában osztják szét. Ez a rendszer a kisebb tagállamoknak kedvez. A képviselők mandátuma 5 évre szól. Az európai parlamenti képvise­lők azonban mandátumuk ideje alatt nem lehetnek tagjai a nemzeti parla­mentjeiknek, nem tölthetnek be tisztsé­get a nemzeti kormányban, nem lehet­nek tisztviselői a közösség más intézmé­nyeinek. Az Európai Parlament tagjait az Unió polgárai 5 évenként, közvetlen választásokon választják. A 2004. júli­usától 732 tagot számláló Európai Parlamentbe Magyarország 24 képvi­selőt küld. A választáson Magyarország egy választókerületet alkot, a választópol­gárok zárt listákra szavazhatnak. Lis­tát a politikai pártok állíthatnak. A lis­taállításhoz legalább 20000 ezer vá­lasztópolgár aláírásával hitelesített ajánlásra van szüksége egy pártnak. A választópolgár szabadon dönt arról, hogy kíván-e ajánlási jogával élni, és csak egy listát ajánlhat. 1979-től az Európai Parlament mandátumaiért, az európai államok nemzetállami parlamentjének válasz­tásához hasonlón, pártok versenge­nek. A nemzeti pártok képviselői nem nemzeti hovatartozásuk alapján, ha­nem a hasonló értékeket valló pártok­kal együtt alkotnak parlamenti frakci­ókat. Ez megegyezik a nemzeti parla­mentek működési rendjével is, hiszem a Magyar Köztársaság Országgyűlés­ében sem megyénként ülnek a képvi­selők, hanem pártfrakciókban tevé­kenykednek. A nagyobb pártcsoportok már évtizedek óta működ­nek, jelenleg a legnagyobb az Európai Néppárt, amely most a mandátumok több mint harmadával, míg az Európai Szocialista Párt kö­zel harmadával rendelkezik. Az előbbi a keresztényde­mokrata, konzervatív párto­kat, az utóbbi a szocialista, szociáldemokrata pártokat fogja ös­­sze, de további 6 politikai pártcsoport szerveződött meg, külön frakciót hoz­tak létre a liberálisok, a zöldek, a kommunista és radikális nemzeti pár­tok, és létezik független frakció is -ezt azok hozták létre, akik egyik párt­csoporthoz sem kívánnak csatlakozni. Az EP-ben a képviselők mindegyike beszéli a nagyobb európai nyelveket, de minden képviselőnek jogában áll a vitákban saját anyanyelvén is hozzá­szólni vagy beszédet tartani. A nyelvi zavarok elhárítása érdekében tolmá­csok ezrei segítik a parlament munká­ját. Az EP képviselőit minden ország­ban külön-külön szabályok szerint vá­lasztják meg, azonban az EU minden tagállamában érvényesül az a közössé­gi alapelv, hogy az európai parlamenti képviselő-választásokon minden vá­lasztásra jogosult EU-állampolgár vá­lasztó és választható is abban az orszá­gában, amelynek az állampolgára, il­letve az Európai Unió más tagállamá­ban is, ahol letelepedett és nyilatkozik arról, hogy abban a tagállamban kíván szavazni. - Az Európai Parlament tagjainak választásakor mi szerepel a szava­zólapon, amit a választáskor a válasz­tópolgár kézhez kap? - A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással törté­nik. A listán a jelöltek a párt által be­jelentett sorrendben szerepelnek. A szavazólapon a választó a jelölőszer­vezetek nevét, emblémáját és a listákon szereplő 24 je­lölt nevét látja. Amikor egy­­ párt listájára szavaz, akkor azt segíti elő, hogy a jelölő­­­szervezet listáján szereplő politikusok közül minél több képviselőjelölt kerül­jön be az Európai Parla­mentbe. A megszerezhető mandátumok száma meg­egyezik az Európai Parla­mentben a Magyar Köztársaság szá­mára fenntartott képviselői helyek számával. Ez jelenleg 24 hely. Csak azok a pártok szerezhetnek mandátu­mot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5 %-a. - Milyen formában történik a man­dátumok kiosztása? - A mandátumok kiosztásához ös­sze kell állítani egy táblázatot, amely­ben minden mandátumszerzésre jogo­sult lista neve alatt képezni kell egy számoszlopot. A számoszlop első szá­ma az adott lista szavazatainak száma, a második szám az adott lista szavaza­tai számának a fele, a következő szám a harmada, negyede, ötöde stb. Min­den lista számoszlopában legfeljebb annyi szám szerepelhet, mint a listán állított jelöltek száma. Meg kell keresni a táblázatban elő­forduló legnagyobb számot; amelyik lista számoszlopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt köve­tően meg kell keresni a következő legnagyobb számot, amelyik lista osz­lopában megtalálható, az a lista kap egy mandátumot. Ezt az eljárást kell folytatni addig, amíg az összes mandá­tumot ki nem osztották. - Mikor érvényes és eredményes az Európai Parlament tagjainak válasz­tása? - A választás egyfordulós. Nincs sem érvényességi, sem eredményessé­gi küszöb, tehát a szavazás a megje­lent választópolgárok számától füg­getlenül érvényes és eredményes. Újdonságot jelent, hogy az Európai parlamenti képviselő-választásnál a Magyar Köztársaság nagykövetségein is lehet szavazni, ha a szavazás napján valaki nem tartózkodik hazánk hatá­rain belül. - Mit kell tudnia a választópolgár­oknak az Európai Parlament műkö­déséről? - A Parlament a nemzeti parlamen­tekhez hasonlóan plenáris ülések mellett bizottságokban végzi munká­ját. A bizottságok feladata a kérdések megvitatása, a részletek kidolgozása, és a kérdések előkészítése. A parla­ment létrehozhat vizsgálóbizottságo­kat és időszaki bizottságokat, amelyek egy-egy különleges témával foglalkoz­hatnak. A napirendet, vagyis azt, hogy mit és mikor tárgyal a parlament egé­sze, az Elnökök Konferenciája hatá­rozza meg, amelyet a parlament elnö­ke, a tizennégy alelnök és a politikai csoportok vezetői alkotnak. Az Euró­pai Parlament tisztségviselőit, így el­nökét és 14 alelnökét, két és fél éven­te választja meg tagjai közül a Parla­ment. Az alelnököket a politikai cso­portok jelölik. Két testület döntésünk határozzák meg a Parlament munkadí­ját. Az egyik az Elnökök Konferenciá­ja, amelyet a Parlament elnöke és a politikai csoportok képviselői alkot­nak, és amelynek feladta a napirend megtárgyalása, a Parlament jogsza­bályalkotási programjának megvitatá­sa, a bizottságok tagjai összetételének kialakítása. A másik testület a Büro, amelyet a Parlament elnöke és a 14 al­elnök alkot, és a Parlamenttel kapcso­latos adminisztratív, pénzügyi dönté­sekkel foglalkozik. A Parlament és a képviselők munkáját segíti a titkárság is. Az EP nem áll a nemzetállami par­lamentek felett, de az Európai Unió Tanácsával együtt meghozott dönté­sek komoly hatással vannak a tagál­lamokra, miután a legjelentősebb pénzügyi alapok (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap) elosztása érinti az egyes álla­mok fejlődését, gazdasági és társadal­mi életét. A parlament székhelye Strasbourg, ahol évente 12 ülésszakot tartanak, kiegészítő bizottsági ülésekre Brüs­­­­szelben kerül sor, míg az apparátus, főtitkár székhelye pedig Luxemburg­ban van. Mindezeken túl a parlament minden tagországban irodákat tart fenn, amelyeknek a szavazókkal való kapcsolattartás mellett a legszélesebb körű tájékoztatás is feladatuk. Ma­gyarországon ez az iroda Budapesten, Kossuth Lajos tér 1-3. szám alatt ta­lálható. (Tel.: 06-1-441-6602, e-mail: epbudapest@europarl.eu.int) Sas Erzsébet A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARA Tolna Megyei Szervezete 2004. június 04-én 10.30 órától előadást szervez a Vármegyeháza nagytermében Szekszárd, Béla Király tér 1. Az előadás címe: SZÁMVITELI VÁLTOZÁSOK jegyzett, de még be nem fizetett tőke, az apport, a közbenső mérleg, osztalékelőleg-fizetés, visszaváltható részvény, tőkeemelés, feltételes alaptőke- leszállítás, konszolidált beszámoló, áttérés, bizonylatok, a kiegészítő melléklet bővítése Előadó: Dr. Újvári Géza, a MKVK Oktatási Bizottságának elnöke Részvételi díj: 4.000 Ft+áfa Cím: 7100 Szekszárd, Kossuth Lajos u. 8. Tel./fax: 74/411-236 és 74//511-579 2004. MÁJUS 30. A Jeromos-Fa tavaszi laminált padló kollekciója megérkezett, amely formájában és színvilágában is eltér­­ a régi megszokottól. Minőséget a lakásban és a munkahelyen! 31-32, illetve 33-as is kapható! JWK:A Kereskedelmi és Építőipari Kft. Szekszárd, Rákóczi u. 102. Tel.: 74/414-234 20/9738-950 Fax: 74/511-015 Továbbra is ajánljuk a jól bevált termékeinket! Beépítés, házhoz szállítás, szaktanácsadás.

Next