Szekszárdi Vasárnap, 2019 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2019-10-27 / 37. szám

2019. október 27. ^ SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Hangversennyel emlékeztek a reformációra A Szekszárdi Gárdonyi Zol­tán Református Együttes kö­zel másfél évtizede szervez Protestáns-napi hangver­senyeket a megyeszékhely evangélikus templomában. Az esemény az Országos Pro­testáns Napok kiemelt Tolna megyei rendezvénye volt. Az ünnepi alkalomra vendéget hívtak: a medinai református Miss­zió Kórus 2013 januárjá­ban alakult, az énekkar művé­szeti vezetője Sáfrányné Szabó Tünde. A kórus műsorában taizéi énekek is elhangzottak. A fiatal Taizé zenéje olyan szép és markáns, hogy nemcsak a hatvanas évek lázadó diákjait ragadta meg, de a „szakmában” is komoly elismerést kapott. Zongorán kísért Ujlaky Bence. Áhítatra készülve az olasz barokk zeneszerző és hege­dűművész, Giuseppe Tartini „Concerto” című művéből az 1. tételt szólaltatta meg klari­néton Kedves Benedek, a Ga­ray János Gimnázium diákja (tanára: Papp Máté), közremű­ködött Lozsányi Tamás orgo­naművész. Igét olvasott és áhítattal szol­gált Balázsi Zoltán nyugalma­zott szekszárdi református lel­kipásztor. Ezt követően Bach: Máté passió című művéből az „Aus Liebe” ária részletet éne­kelte Tillai Csilla orgona­kísé­rettel. A hangverseny második ré­szében színpadra lépő Gárdo­nyi Zoltán Református Együt­tes a „Jézushoz jöjjetek” bibliai kánonnal bevonulva köszön­tötte a hallgatóságot. A negyed­­százada Lemle Zoltán Csoko­nai Vitéz Mihály Alkotói-díjas református lelkipásztor által alapított énekkar dicséretekkel és zsoltár feldolgozásokkal em­lékezett a reformációra. Az alapító karnagy, Naszladi Judit által dirigált kórus első­ként Distler „Áldjad én lelkem az Urat” című művét énekelte, ami a református énekeskönyv 264. dicséretére épül. Ady End­re halálának 100. évfordulójára emlékezve hangzott el Bárdos Lajos „Az Úr érkezése” című vegyes kari alkotása. Isten gondviselésének, szeretetének szép ábrázolását Bárdos Lajos „23. zsoltár” című művében éreztük. Ezt követően Cesar Frank: Panis angelicus című darabja csendült fel, a latin nyelvű mű szólóját Tillai Csilla (szoprán) énekelte, orgonán közreműkö­dött Lozsányi Tamás. Smetana „Szárnyaival véd az Úr” alkotá­sa is zsoltárversre épül: a szerző a 91. zsoltár 4. versét zenésítet­­te meg. Végül Szokolay Sándor: Miatyánk című kórusműve hangzott el. A hangverseny zárásaként a két református énekkar előa­dásában az „Isten visz majd tovább” kezdetű kórusmű hangzott el. A teltházas ren­dezvény szervezői a persely­pénzt az evangélikus gyüleke­zet hitéleti tevékenységének segítésére ajánlották fel. Az est műsorközlője Németh Judit előadóművész, az evangélikus gyülekezet felügyelője volt. SZV A költő, aki műfordító - Baka-konferencia „A fordítás nem megszüntet, hanem megsokszoroz en­gem" - vallotta egykor Baka István szekszárdi költő. E ki­jelentése adta címét annak a konferenciának, melynek szervezője a Baka István Ala­pítvány és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum volt. A beszélgetésen neves iroda­lomtörténészek, műfordítók, Baka-kutatók beszélgettek a szép számú közönség előtt a többek között József Attila- és Robert Graves-díjas költő munkássá­gának e kevésbé ismert, ám az életműben igen komoly helyet elfoglaló területéről. Nem kevés műről beszélünk itt: a Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelent hatkötetes életműkiadásból hár­mat ezek az alkotások tesznek ki. Baka István verset, prózát, drámát egyaránt fordított, és nem akármilyen szerzőket - emelte ki a beszélgetés moderá­tora, Bombitz Attila. A Szegedi Tudományegyetem docense hozzátette, Baka nem állt be abba a sorba, hogy a nyolcvanas években a szovjet „vezérlő köl­tőcsillagokat” fordítsa. Egyrészt azokat a lírikusokat kereste, akik sorsszerűséget közvetítet­ték számára, illetve, akik a lírai alkotásmódban - például a lírai metaforaalkotásban­­ segítették személyes munkáját. A beszélgetésben résztvevő Fried István professor emeri­tus, Kalafatics Zsuzsanna ad­junktus, Mikola Gyöngyike tanársegéd, M. Nagy Miklós műfordító, esszéista, író, a Heli­kon Kiadó irodalmi vezetője és főszerkesztője megszólalásaiból egyszerre rajzolódott ki a költő és a műfordító képe. Az a kép, amely valahol a Sztyepan Pehot­­nij „fordításokban”, Baka István önmaga alkotta orosz alteregó­­jában nyeri el végső alakját. A konferencia anyagát a Baka István Alapítvány a tervek sze­rint nyomtatásban is megjelen­teti a közeljövőben. SZV

Next