Szemészet, 1930 (63. évfolyam, 1. szám)
1930-12-13 / 1. szám
Melléklet az „ORVOSI HETILAP“ 1930. évi 49. számához. SZEMÉSZET MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG HIVATALOS KÖZLÖNYE MEGINDÍTOTTA: HIRSCHLER IGNÁC 1864-BEN, FOLYTATTA: SCHULEK VILMOS 1881—1904 BLASKOVICS LÁSZLÓ, DITRÓI GÁBOR, ID. IMRE JÓZSEF, IFJ. IMRE JÓZSEF, KREIKER ALADÁR, LIEBERMANN LEÓ ÉS SCHOLTZ KORNÉL KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL SZERKESZTI: GRÓSZ EMIL SEGÉDSZERKESZTŐ: HORAY GUSZTÁV 63. évfolyam 1. szám 1930 december 13. A MAGYAR SZEMORVOSTÁRSASÁG JÚNIUS HÓ 28-29-ÉN DEBRECENBEN TARTOTT XXII. NAGYGYŰLÉSE. I. TUDOMÁNYOS ÜLÉS. Kreiker Aladár, a debreceni szemklinika igazgatója üdvözli a kongresszust. A debreceni egyetemet a magyar népből fakadó alkotóerők a legsúlyosabb időkben hozták létre. Alig néhány esztendővel ezelőtt, mikor nemzetünket egyik nehéz csapás a másik után érte, mikor az egész világon magunkra maradtunk, mint maroknyi nép, akkor emelkedtek ki ezek a hatalmas falak a földből, akkor fogott össze az ország, a város és az egyház, hogy megalkossa a Tiszántúl nagyszabású egyetemét, az élniakarás, a haladni vágyás, a fejlődés csodálatos példájaképen. De ahogy a lakóház még nem meghitt otthon, úgy az egyetem sem csupán szép épületekből áll. Az egyetem élőlény, amelynek sokoldalú, kiadós élettevékenységével bele kell kapcsolódni a mindennapi és tudományos életbe. Szellemnek kell költözni a falak közé, amely szellem cselekszik, alkot, kötelékeket keres. Ezek az egyetem éltető forrásai, amelyek nélkül olyan, mint a fa gyökerek nélkül. A debreceni egyetem, különösen klinikái, még fiatalok, csak most bocsátják első gyökereiket az anyaföldbe. Zsenge fa, amely még támogatásra szorul, s ennek a támogatásnak alig gondolható el hathatósabb példája, mint hogyha egy nagymúltú, érdemekben és sikerekben gazdag tudományos egyesület egyik klinikájának falait választja ülése székhelyéül. Ezért kétszeres örömmel üdvöz.