Érseki leányiskola, Szentendre, 1930

KRÓNIKA A szentendrei Érseki Leányiskolák az elmúlt iskolaévvel működésüknek 40-ik évét zárták le. A négy évtized munkássága megérdemli, hogy fontosabb mozzanataiban az utódok elé állítsuk épülés és követés végett. A szentendrei autonóm róm. kat. hitközségnek 1890. évig csak egy elemi iskolája volt a templomhegyen, mely a Canonia Visitatio tanúsága szerint ala­pításában két tanerős iskola volt. A kántortanító és a segédtanító részére a kegyúr által emelt iskolában volt lakás is. Ez az iskola idővel három tanerős iskolává bővült, de állapotában mindjobban rongálódott s az egyre szapo­rodó fiú- és leánysereg részére kicsinnyé vált. Ez utóbbi körülmény indította néhai Simor János hercegprímást, korának legszenvedélyesebb iskolaalapítóját arra, hogy a szentendrei leánytanulók részére külön iskolát létesítsen. E célból 1890. év március 29-én megvette a jelenleg Mária Terézia­ u. 6. sz. alatt fekvő 546 hrsz., 633 négyszögöl ingatlant, a rajta fekvő házzal 7000 forint értékben ,,a Szentendrén létesítendő egy kato­likus leányiskola és kisdedóvó céljára és helyiségéül!“ Érdekes találkozása a véletlennek, hogy az adás-vevési szerződésen azok szerepeltek mint tanúk, akik később sorsdöntő szerepet játszottak az iskola életében, így dr. Csernoch János kanonok, irodaigazgató, dr. Machovics Gyula hercegprímási titkár, jelenleg általános érseki helynök, Szentendréről pedig dr. Kratochvila Ferenc akkori plébános és Tuharszky Ferenc, a leányiskola későbbi jótevője. A vásárolt épület régi tekintélyes kisnemesi kúria volt oszlopos belső udvarral, a lakóházon kívül istállóval, présházzal és egyéb gazdasági mellék­­helyiségekkel, de a vétel idejében mindez már erősen megrongálódott állapot­ban. A leányiskola három osztálya és a Riegl Sarolta főnöknő nővér veze­tésével 1890. év szeptember 23-án bevonuló Szent Vince szeretetleányok bi­zony csak szűkös elhelyezést nyertek benne, a­hogy többet ne mondjak, a konyha, ebédlő, éléskamra a még most is erős boltíveivel díszelgő istállóban nyer­tek elhelyezést. A kezdetben anyagilag is gyengén álló zárda felsegítésére Venczel Antal, a budapesti papnevelde aligazgatója 1891 december 23-án megvásárolta az azzal szomszédos 372 négyszögölnyi területet, 1100 forint értékben, melyet 1906 október hó 14-én kelt szerződéssel az esztergomi főegyházmegyének ajándékozott. Az 1893 körüli években megnyílik az óvoda, 1901-ben pedig az iskola­­kötelesek számának folytonos növekedésére való tekintettel az elemi iskolát

Next