Szentesi Napló, 1938. július (20. évfolyam, 145-171. szám)
1938-07-01 / 145. szám
Királyi ügyészség. SZEGED / XX. ÉVFOLYAM 145. SZÁM. ARA 6 FILLÉR. SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI, GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP. Felelős szerkesztő: VÁRADY GÁBOR SZENTES, 1938. PÉNTEK, JUliuS . Szavak és cselekedetek A debreceni gazdagyűlésen ötvenezer ember előtt beszélt Imrédy Béla miniszterelnök. Kifejtette kormányának gazdasági és szociális irányú programját s rámutatott arra az egyenes útra, amelyen a kormány halad s a nemzetet a boldogulás felé vezetni akarja. Amikor programját ismertette, felvetette azt a kérdést, hogy vájjon nem sok-e immár a beszéd, ami részéről és barátai részéről is elhangzott, mert sokan kifogásolják, hogy Magyarországon mindenhol több volt a szó, mint a cselekedet. A miniszterelnök megfelelt erre az ellenvetésre, szokása szerint nyíltan, őszintén, határozottan. Megmondotta, hogy a beszédekre szükség van és volt, kellett és kell beszélni, mert az őszinte szó erejével, a becsületes igék fénycsóvájával kell világosságot deríteni a félhomályba, el kell oszlatni azt a misztikus ködöt, amelybe túlzó és idegen eszmék utánzói önmagukat burkolják, de amellyel a nemzet tisztánlátását is zavarják s azt a veszélyt keltik, hogy az ország szekere holt vágányra kerül. Viszont azonban nem kétséges, hogy a szavak csak akkor feleslegesek és károsak, ha tettek nem követik azokat. Annak, aki cselekszik, dolgozik, alkot, nemcsak joga, de kötelessége is utalni a cselekedetekre, a beszélő tettekre. Kellenek a szavak, kell a becsületes, őszinte propaganda, még akkor is, ha beszélő cselekedetek légiója áll a politikai vásári pecsenyesütök üzleti sátrával szemben. Rá kell mutatni arra, hogy ez a kormány, amely Imrédy Béla szavai szerint a győri program gazdag örökségét vette át, pontosan teljesít mindent, amit ígér, egyik szociális és gazdasági alkotást a másik követi a törvényhozás előtt. Hogy ezt a kormányt nem gátolják a szavak a cselekvés terén, nem akadályozzák és nem tartják vissza attól, hogy a nemzet hajóját a szűrtek között átvezesse a nyugalmas révbe. Ez a kormányalig hat hét alatt máris százmillió pengőt meghaladó munkát juttatott a honvédség korszerű felszerelésén dolgozó magyar iparnak, megkezdette a bekötő utak építését, előkészítette a belső kölcsön első 125 milliós részletének jegyzését, szabályozta az egyesületi életet, megalkotta a szesz és hegyközségi törvényjavaslatokat, tehát megvetette alapjait a hazai szőlő-, gyümölcs- és bortermelés okszerű fejlesztésének. Megalkotta a Nemzeti Bank korszerű reformját, ezzel kölcsönhöz juttatja a legkisebb gazdasági alanyokat is, akik eddig fedezet hiányában hasztalan kilincseltek kölcsönökért, belenyúlt az átalakulás kérdésébe, lehetetlenné tette a kizsákmányolást, megteremtette a nemzeti repülőalapot. És mindezt alig hat hét alatt. Annak az államférfinak, aki a cselekedetek ilyen sorozatára tekinthet vissza, joga és kötelessége is beszélni, mert ki kell nyitni a tömegek szemét, hogy tisztán lássanak és látván, ítélni tudjanak. Ebben az országban minden vonalon folyik az építőmunka. A szavak magvetést jelentenek, amely után nyomban következnek a sarjak, a csemeték és szemünk előtt izmosodnak. Ködben bujkálók igehirdetései nem lehetnek akadályai ennek az építőmunkának, amelynek végső célja a miniszterelnök debreceni beszéde szerint minden nyomornak, minden szenvedés megszüntetése, a magyar családok életszínvonalának emelése, a kisemberek gondfelhőinek intézményes eloszlatása. Ispán kinevezte az új közigazgatási gyakornokokat A főispán a csütörtöki nap folyamán kinevezte a vármegye új közigazgatási gyakornokait. A választás folytán megüresedett két fizetéses közigazgatási gyakornoki állásra Matina Lajos dr. és Kunczer Béla dr. tiszteletbeli szolgabírókat, a soron következő eddigi díjtalan közigazgatási gyakornokokat nevezte ki. Az ő helyükre, mint díjtalan közigazgatási gyakornokok Nagy László dr. szentesi és Dósa Péter dr. kiskundorozsmai ügyvédjelöltek kerültek. Nagy László dr. tősgyökeres szentesi családból származik, kiváló képzettséggel rendelkezik és intenzíven részt vett az ifjúsági munkában, amellett teljesen árva és nőtestvérének is eltartója. A kinevezések ezzel még nem fejeződtek be. A belügyminiszter ugyanis értesítette a vármegyét, hogy egy fizetéses és egy díjtalan közigazgatási gyakornoki állás szervezését engedélyezte. 25 százalék utazási kedvezmény a Szentesen nyaralók részére A kereskedelmi miniszter 25 százalékos utazási kedvezményt biztosított azok számára, akik 120 kilométer távolságból Szentesre, Csongrádra, Algyőre, vagy Mindszentre jönnek nyaralni. Szentesre eddig körülbelül 50 nyaraló vendég érekezett, legtöbben Budapestről, de igen sokan vidékről, a Dunántúlról is. Milyen lesz ősztől a középiskolai oktatás Kiadta a kultuszminiszter a középiskolai reformról szóló rendeleteket Gróf Teleky Pál kultuszminiszter több érdekes rendeletet adott ki, amelyek valósággal átszervezik az egész középiskolai oktatást. A sorrendben első rendelet a gyakorlati középiskoláról szóló törvényt lépteti életbe és átszervezi a tanítóképzőintézetek első osztályát líceummá. A második rendelet a gimnáziumi tanterv elutasítás életbeléptetéséről szól. A rendelet megállapítja, hogy a középiskolai műveltségnek magában kell foglalnia a kor művelődési színvonaláról előírt humanisztikus és reális elemeket. Ennek a műveltségnek olyan magyar nemzeti műveltségnek kell lennie, melynek birtokában, és anyagának ismeretében az iskolát végzettek hasznos tagjai lehetnek a magyar társadalomnak, képzett munkásai a magyar közéletnek és etikum, világnézetű polgárai az államnak. Ennek az általános műveltségnek a főeleme a nemzetismeret és a tanítás összhangjában a legtágabb értelemben vett nemzeti tárgyak állanak. Ilyen nemzeti tárgyak elsősorban a magyar nyelv, irodalom és művészet, a történelem, az állami, gazdasági, társadalmi élet jelenségeinek ismerete, a föld- és néprajz. Ezeknek a nemzeti tárgyaknak központi szerepéhez képest a nemzeti történelmet kell részletesebben tanítani. A földrajznak és a néprajznak az élményszerű honismereten kell fel felépülnie. A magyar nyelv és irodalom oktatási anyagából ki kell küszöbölni a retorikát, stilisztikát és poétikát. Helyettük a középiskola négy felső osztályába modern értelemben vett irodalomismeretet és irodalomtörténetet ad és a magyar irodalom fejlődésének ismertetése közben a világirodalmi háttérre és összefüggésre is kitér. A latin nyelvi oktatásban a klasszikus irodalomból főleg a jellemképző és a latin műveltség mibenlétét megvilágító olvasmányokat kell kiválogatni és gondot kell fordítani a magyarországi latinság jelesebb termékeire. A modern nyelvek tanításában a gyakorlati célt kell, kidomborítani, úgyhogy a terhes irodalmi anyagtól megszabadítva, érdekes és élvezhető olvasmányanyaggal teszik majd az oktatás elsőrendű céljává a német, francai, angol és olasz nyelv elsajátítását. Alapvető elv a gimnáziumi oktatás újjászervezésében a túlterhelés megszüntetése. A túlterhelés kérdésével összefügg a szelekció rendezése. A rendelet értelmében a jövő tanévben valamennyi gimnázium és leánygimnázium első osztályában már az új terv szerint folyik a tanítás, viszont az eddigi reáliskolák V. osztályában átmenetileg most érvényben levő reálgimnáziumi tanterv, a reáliskolák VII—VIII. osztályában pedig a mostani reáliskolai tanterv marad érvényben.. A harmadik miniszteri rendelet a mezőgazdasági középiskola tantervét lépteti életbe. Az új mezőgazdasági középiskola érettségi bizonyítványt is ad végzett tanulóinak. A mezőgazdasági középiskola működésének két vezető szempontja van: a középiskola nevelő célja és a mezőgazdasági oktatás szakszerű feladata.