Szentesi Napló, 1938. november (20. évfolyam, 247-271. szám)
1938-11-01 / 247. szám
Kedd, 1988 november 1 SZENTESI NAPLÓ APRÓ ÉLMÉNYEK A KOMÁROMI NAPOKBÓL Írta és a magyar rádióban felolvasta : Oláh János hírlapíró II. közlemény. A nemzetközi tárgyalások során úgyszólván példátlanul álló eset, ahogy a csehszlovák delegáció felvonult a komáromi tárgyalásokra. Magyar részről minden etnográfiai, népszámlálási és statisztikai adattérképekkel együtt rendelkezésre állt, ólomcsövekbe, lakat alatt vitték magukkal a szekértők ezeket az adatokat. Ezzel szerűiben a csehszlovák küldöttség jóformán semmit sem tudott felmutatni és csak a tárgyalások második napján jutott a csehszlovák delegáció egyik tagjának eszébe, hogy adatokkal szemben adatokat kellene felvonultatni. Hirtelen felküldtek egy altisztet a járási székház padlására, s az öt régi porlepte kötetet hozott le a padlásról, az 1898. évbeli tiszti címtárt, helységnévtárt és az akkori esztendőről szóló statisztikai adatokat tartalmazó könyveket. Az altiszt nádpálcával a folyosón porolta le ezeket a könyveket és úgy vitte be a tárgyalóterembe. Ebből is kiderült, hogy a csehek nem komolyan akartak tárgyalni, hanem csak időt akartak nyerni, hogy hozzák a tárgyalások idejét. Jól tennék, ha visszakérnék a pénzt azoktól a kémeiktől, akik azt jelentették, hogy csak időt kell nyerni, mert Magyarországon felfordulás készül, közben azonban elfeledkeztek arról, hogy a felfordulás odahaza Csehországban rántotta ki a gyékényt a cseh delegáció alól.* Elmondom olvasóimnak, a helyszínen szerzett tapasztalatok alapján, milyen is a rend és a fegyelem Csehszlovákiában. Szalomruhának is beillő öltözékben járkálnak a csehszlovák rendőrök és csendőrök, de nem egyedül. Mindegyik, túlnyomó többségben magyar származású rendőrt és csendőrt két szuronyos, sisakos cseh katona kíséri. Nem bíznak a csehek a rendőrségben és csendőrségben sem. De a katonáksem tartoznak a magyar értelemben vett fegyelmezett erők közé. Nyugodtan meg lehet őket állítani az uccáin, elfogadják, ha cigarettával kínálja meg őket az ember és ha valaki egy ismeretlen uccát keres, lekísérik egészen az utca sarkáig. Itt igazolódott, hogy nem a ruha teszi az embert, még kevésbé akatonát. Amikor az egyik tárgyalás véget ért, a komáromi járási székhely előtt álló „cseh" csendőr megszólította a magyar újságírókat: — Mondják az urak, mi lesz már velünk?— Hogy mi lesz? — kérdezték a magyar újságírók. — Unjuk már kérem őrizni ezt az épületet, meg a delegációt. Szeretnénk hazamenni. — Hova,? — hangzott a kérdés. — Rozsnyóra. Hisz mi is magyar fiúk vagyunk.* Csehszlovákia lépten-nyomon szeret arra hivatkozni, hogy milyen szorosak a kapcsolatai a nyugati demokratikus és kulturállamokkal. Elmondok egy történetet, amely a magyarcsehszlovák delegáció tárgyalása alatt történt és jellemző az úgynevecseh kultúrfölényre. Amikor a magyar és a csehszlovák küldöttség tagjai ragyogó napsütéses időben nyitott ablaknál tárgyaltak, egyszer csak a Republikansska Ulica párosszámozású házsorának ablakából felcsendült a magyar Himnusz. A Legényegylet tagjai tanulták négy szólamra énekelni a nemzeti imádságot. A csehszlovák küldöttségi tagjai hirtelen idegesek lettek és nyomban azt javasolták, hogy a tanácskozások színhelyét az ucca hangulata miatt helyezzék át Pöstyénbe. Nem ily nyíltan mondták meg, hogy tulajdonképpen a Himnusz, hangja bántja őket, hanem arra hivatkoztak, hogy Pöstyényben nyugodtabb légkörben lehetne folytatni a tárgyalásokat. Teleki Pál gróf azonban kijelentette, hogy nagyon jól lehet Komáromban is tárgyalni. Vannak asztalok, vannak székek és fotelek — mondotta —, de különben is ő már sátor alatt is tárgyalt — eredménnyel. Másnapra aztán megérkezett a cseh „kultúrfölény" válasza. A tárgyalás megkezdése előtt kézigránátos cseh légionista szakasz érkezett meg az épületbe, de eldugták őket a kertbe, egyedül a parancsnok állott is szétvetett lábbal a tárgyalóteremhez vezető homályos folyosó végén. A kezében kutyakioiribócs volt. Azt is akarták a csehek, hogy a Zsófia gőzösi és a Szent Imre hajó ai „cseh" parton várakozzék a tárgyalások alatt, kérdés azonban, hogy a cseh posta tudott vagy akart volna-e úgy mint a magyar posta tette, 16 vonalat külön felszerelni a budapesti lapok és a külföldi tudósítók számára és kérdés, hogy a csehek nem lettek volna-e túl kíváncsiak, hogy milyen beszélgetések folynak Komárom, Budapest és a nagyvilág között. Megalakult a Légoltalmi Liga szentesi csoportja Ünnepélyes keretek között alakult meg vasárnap délelőtt a Légoltalmi Liga szentesi csoportja. A városháza A Hiszekegy elmondása után K. Nagy Sándor dr. polgármester meleg szavakkal üdvözölte a gyűlésen megjelent Pintér Ferenc tábornokot, a Légoltalmi Liga kerületi vezetőjét, aki megköszönte az üdvözlést, majd megtartotta a Légoltalmi Liga rendeltetését és célkitűzéseit ismertető beszédet. Rámutatott arra, hogy a légi harci eszközök nagyméretű fejlődése és mindig tökéletesebbé tétele a nemzetek önvédelme szempontjából teljesen új helyzetet teremtett. A jövő háborújában teljes egészében részt kell venni a nemzetnek, a békés hátország fogalma megszűnt, a lakosság ép úgy ki lesz szolgáltatva a légi támadások veszedelmének, mint a tűz,vonalban harcoló katona. Ezt igazolják a spanyolországi és a távolkeleti háborús események. Az 1935. évi 12. tc. életrehívta Magyarország légvédelmét, melyet részben a katonai légvédelem, nem kevésbé a polgári légoltalom lát, el. A polgári légoltalmat a Légoltalmi Liga szervezi meg. A Légoltalmi Liga feladata alapos és mindenkire kiterjedő szervezést igényel, amelyhez az egész polgári társadalomnak úgy erkölcsi, mint anyagi javaival közgyűlési termét teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség, hozzá kell járulni. A Szentesen most megalakult Légoltalmi Liga feladata lesz a polgárok egyéni életét, a családot megvédeni, a családi otthon és a családi vagyon megvédését megszervezni. Ezt a nagy munkát úgy hajtja végre, hogy a várost körzetekre osztja, majd ezeken belül házcsoportokat alakít. Míz,őrségeket jelöl ki, amelyek tagjait jól kiképzett oktatókkal tűz és gáz,védelemre, segédrendőri szolgálatra, valamint egészségügyi és műszaki elsősegélynyújtásra képezteti ki, hogy azok a légoltalmi munkálatok keresztülvitelére képesek legyenek. A Légoltalmi Liga tanáccsal szolgál minden tekintetben és munka,terveibe veszi a város szegénylakta területein a többgyermekes, vagyontalan családok portáján óvóhelyek építését. A Légoltalmi Liga feladatainak fontosságát és szükségességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy fővédnökségét a kormányzó, országos elnökségét pedig József főherceg vállalta el. Pintér tábornok felhívta ezután a város hölgyközönségét, hogy a Légoltalmi munkájában ők is vegyenek részt, majd a közönség lelkes ünneplése közben sikert kívánt a Légoltalmi Liga szentesi csoportjának munkájához. Ezután Mihailovits Zsolt iszlán zados ismertette a Légoltalmi Liga alapszabályait és, megválasztotta a közgyűlés a szentesi csoport vezetőit. A tisztikar névsora, a következő: Pintér tábornok előadása A Légoltalmi Liga vezetősége Elnök: dr. K. Nagy Sándor polgármester, ügyvezető alelnök: Mihailovits Zsolt, titkár: Turcsányi Pál tűzoltó parancsnok. Elnöki tanács: Rendes tagok: Gilicze Antalné, Istváncsics Mária, dr. Albertényi Andor, dr. Bariba Antal, Bekő Ferenc, Berczeli János, Cseuz Béla, dr. Dózsa Károly, Euler Tibor, Hajdú Ignác, Hajdú József, Halász József, Halász Szabó Sándor, Inokai T. Lajos, Kanász N. József, Kerekes István, dr. Mihóczy Rezső, Nagy László, Nagy Pál, dr. Sinókos Szabó Jenő. Póttagok: Gyarmati Albert, Kiss Sándor, dr. Lukács Ferenc, Sándor, Soós Pál. Számvizsgáló bizottság: Molnár Rendes Molnár tagok: Dickmann Ferenc, Sándor, Stammer Ákos. Póttag: Stammer Sándor. Pénztári ellenőr: Dr. Kráter Kálmán. K. Nagy Sándor dr. polgármester, a Légoltalmi Liga szentesi csoportjának új elnöke köszönte meg a közgyűlés bizalmát a megválasztott tisztviselők nevében és megtartottaszékfoglaló beszédét. Kijelentette, hogy a Légoltalmi Ligának a munkaköre kiterjed az egész városra, annak minden lakójára. Ennek a szervezetnek feladatainál nem lehet foglalkozási ágak, társadalmi rétegek szerint megkülönböztetést tenni, hiszen a veszély légitámadás esetén mindenkit egyformán fenyeget. Bármilyen erős is a népek békevágya és bármilyen borzalmaikkal járjon is a háború, azt látjuk, hogy a villájgi minden népének legfőbb gondja a háborúra való készülődés. A világ leghatalmasabbi Hócsizmák, hó- és sárcipők márkás divatcipők, kötött- és bőráruk szolid szabott áron nagy választékban Kálmán és Vajda ■ divatáru üzletében. — Telefon 199. 3. oldal