Szentesi Napló, 1939. november (21. évfolyam, 249-272. szám)

1939-11-03 / 249. szám

4. oldal szentesi napló Péntek, 1939 november 3. A mezőgazdasági termelés átállításának problémája szerepelt a Mezőgazdasági Kamara választmányi ülésén Október 28-án tartotta a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Máriássy Mihály elnök­lése alatt választmányi ülését. Az elnöki meg­nyitó a földkérdésről szólván megállapította, hogy az agrártársadalom legfontosabb problé­májának megoldására irányuló törvényjavaslat ma első­sorban honvédelmi kérdés, a mezőgaz­dasági kamara azonban elsősorban annak ter­melési és értékesítési oldalával kíván foglalkoz­ni. A mezőgazdasági kamarának a kisbirtoko­sok körében elsősorban felvilágosító munkával arra kell törekedni, hogy a földbirtoktörvény által létrehozott kisgazdaságok termelése ered­ményes legyen és ezáltal a termelésben vissza­esés ne következzék be. A termelés átállítása tulajdonképpen értékesítési kérdés. Kamarai feladat kell, legyen az értékesítés megszerve­zése is. Az elnöki megnyitó után a választmány Kováts Jenő hódmezővásárhelyi tag emelkedett szellemű­­beszédével leplezte le Szentj­óby-Staub Elemér volt kamarai elnök arcképét. Dr Gesztelyi Nagy László igazgató a ma­gyar nyersanyag gazdálkodás kérdésével foglal­kozva bejelentette, hogy a jövő évi rézgálic gyártáshoz szükséges rezet jórészben sikerült biztosítani. Bejelentette továbbá, hogy a ju­­hászatok fejlesztése érdekében a kamara még fokozottabb tevékenységet fog kifejteni. Az elmúlt esztendőben 14 és fél millió pengő ér­tékű gyapjú jött be az országba, jövőre ezt belső termeléssel kell előteremteni. A hivatalos té­nyezők álláspontja az,, hogy az­ árak ne emelked­jenek s ha ez máskép nem kerülhető el, inkább a minőségből kell engedni. Megállapítja, hogy az idei gyenge szüreteket a rossz idő is, hátrál­tatja. A szakoktatás kérdéseiről szólva be­jelenti, hogy a kamara hálásan veszi tudomásul a földművelésügyi miniszter intézkedését, amellyel a jövő esztendőre 14 téli gazdasági is­kolának a költségeit biztosította. A múlthoz képest ez­ nagy fejlődést jelent. Megállapítja, hogy a magyarországi alacsony búzatermés­átlagnak oka, hogy gyenge minőségű talajokon is folyik búzatermelés. Ennek az állapotnak megszüntetése az ország érdeke. A földműve­lésügyi kormány március elsején két filérrel emelte a tejárakat. Azonban a kamara jelenté­séből meggyőződött, hogy ez a két fillér nem ér­vényesül a termelőknél, sőt fél-egy fillérrel alacsonyabb árakat fizetnek a gazdának a régi árral szemben. A miniszter megbízta a kama­rát ennek széleskörű ellenőrzésével, amelynek foganatosítása már folyik is. Megállapítja az igazgatói jelentés, hogy a kedvezőtlen időjárás az őszi munkákat nagymértékben hátráltatja. Felsorolja az igazgatói jelentés a készülő adó­reformokat, melyek jórészben szociális szem­pontból fejtik ki hatásukat. Továbbiakban a kamara belső ügyeiről és a kedvezőtlen értéke­sítési viszonyok ellenére a kamarai gyümölcsös­ben elért gazdasági fejlődésről számolt be a je­lentés. Majd statisztikai felsorolásokkal adott áttekintést az elmúlt és jelen idő értékesítési eredményeiről. Szabó Lajos kamarai h. igazgató a kamara 18-ik költségvetését terjesztette elő, amely csak három százalékos illetékbevétellel számol. A költségvetéshez hozzászóltak dr Dömötör Lajos kamarai alelnök (Kecskemét), aki a növény­­védelmi kiadások felemelését kérte. Nicsovics György (Csanádalberti) a jushértékesítésről, a néprádióról és a szikesek javításáról szólott. P. Varga Vince alelnök (Rákospalota) az elavult cselédtörvény revízióját sürgette és, s mezőgaz­dasági cikkek ármaximálását tette szóvá. Ko­váts Jenő (Hódmezővásárhely) azt kívánta, hogy a főércséplőgépek tulajdonosai az iparenge­dély kiadásánál köteleztessenek arra, hogy gé­püket a cséplési megkezdései előtt hatósági kö­zeggel megvizsgáltassák. Dr Tolbisz Imre (Med­­gyesegyháza) a tiszavidéki búza jegyzésének visszaállítását tette szóvá. Indítványozta, hogy körzetenként állapíttassanak meg mint a munka­­szerződések. S. Bálint György alelnök (Makó) a baromfikivitel ellanyhulásáról beszélt és kérte, hogy a kis exportőrök nagyobb kontingenst kap­janak. Berta Mihály (Hódmezővásárhely) az ínségmunka ellen szólt és hogy a munkakerülők szaporodása miatt nem szabad az egész mező­­gazdasági munkásság felett pálcát törni. Szabó Iván úr hangsúlyozta hogy a gazdanevelés mel­lett gondot kell fordítani a munkásnevelésre is. A kunsági szik és homok érdekében kamarai akciót sürgetett, hangsúlyozta, hogy a pajzs te­tűi veszedelem a Duna—Tisza közének élethalál kér­dése lett. Kérte a kamarát, hogy a mészkénlé előállításának biztosítására eszközölje ki, hogy a kormány tegye lehetővé a szicíliai kén beho­zatalát. Elismerését fejezte ki a kamarának, hogy nehéz viszonyok között is szépen meg tudta őrizni vagyoni helyzetét. Simonffy Fe­renc dr (Hódmezővásárhely) a munkáskérdés­nél felmerült anomáliákat tette szóvá. Ezután Máriássy Mihály elnök és dr Gesztelyi Nagy László igazgató kimerítően, válaszoltak a feltett kérdésekre.­­co. Mi történik a szomszéd városokban? A kereskedelemügyi miniszter „a jobb, az egyedül magyar Magyarországért" Dr Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter Szegeden az iparos tanonciskola láto­gatása során egy tanonc beszédére válaszolva egyebek között ezeket mondta: „Mindent meg­teszek azért, hogy számotokra lehetővé tegyük azt, hogy minél tökéletesebb, minél jellemesebb iparosokká fejlődhessetek. Az iparostársadalom egész kiváló nagyságokat adott a világnak. Kí­vánom, hogy ebből az intézetből is minél több kiváló iparost kapjon a magyar haza.’* — A Turul Szövetség a minisztert patrónusává vá­lasztotta. Ünnepség keretében közölték ezt vele. Ez alkalommal Varga miniszter így beszélt: „Mindig élethivatásomnak tekintettem, hogy az ifjúságért dolgozzam. Most, amikor olyan helyzetbe jutottam, hogy azt a munkát, amelyet az ifjúságért és a magyar jövendőért folytat­tam, átmenetileg el kellett hagynom, hogy ne­hezebb, sőt egyre nehezebb munkát vállaljak, kijelentem, hogy ugyanazok az alapelvek vezé­relnek, amelyek vezéreltek akkor, amikor fiatal voltam. A fiatalok és­ öregek között az intelli­gencia az összekapcsoló szál, kettőjük között különbséget a munka ütemében és a fölfogások árnyalati eltérésében találni. Huszonöt évvel ezelőtt többet, jobbat, másként tudtam volna alkotni, mint most. De ez a természet rendje, ennek így kell lennie. A fiatal hevületet és len­dületet össze kell egyeztetni az öregek kiforrott tudásával egyetlen cél érdekében: a jobb, a ma­­gyarabb, sőt az egyedül magyar Magyaror­szágért !“ Sajtó- és nemzetgyalázási pörök a szegedi törvényszék előtt Nemzetgyaláz­á­si ügyekben ítélkezett a sze­gedi törvényszék ötöstanácsa. Árokszállási Mi­hály királyhalmi napszámost az ötöstanács egy­hónapi fogházra ítélte, mert a tavaszi válasz­tásokkal kapcsolatban gyalázkodó kifejezést használt. — Raszkó János orvosszigorló az „Ököl" című, azóta megszüntetett csabai heti­lapban „Új pogányság" címmel írt cikket, az ügyészség a papi osztály elleni izgatásért emelt ellene vádat. A törvényszék 8 napi fogházra ítélte. A Békési József gyulai sofőr május 16-án ittas állapotban a rendőrök előtt, akik őt igazol­tatni akarták, nemzetgyalázó kifejezéseket hasz­nált. A törvényszék e­bben az ügyben a bizonyí­tás kiegészítését rendelte el. — H. Szabó Imre makói lapszerkesztő is törvényszék előtt állt. Azt írta, hogy az „elnyomott, kihasznált, má­sodik sorba szorított parasztságot az első sorba kell fölsegíteni." A törvényszék a nemzetgyalá­­zás vádja alól felmentette. Szabó ugyanis elő­adta, hogy Kerék Mihály az ügyészség által elő­zőleg engedélyezett könyvének adatait reprodu­kálta.* Kifosztották egy békéscsabai százados lakását Az est leple alatt, a szellőztetés végett nyitva hagyott ablakon keresztül tolvaj mászott be Vály László ménesipari százados lakásá­ba. A tolvaj pillanatok alatt összeszedte a keze ügyébe került ezüst tárgyakat. A kár 500 pengő. * Vásárhely pénze elfogyott — szélnek eresztették a kisegítő alkalmazottakat Kellemetlen meglepetés érte azokat a vá­sárhelyi városi kisegítő alkalmazottakat, akik az inségsegély terhére kaptak havi 30—40 pen­gővel dotált munkát. Valamennyieket elbocsáj­­tották azzal az indokolással, hogy a város nép­jóléti hivatalának pénze elfogyott s nincs anyagi fedezet további alkalmazásukra. A Zsoldos Gőzmalom kenyérgyári és gyártelepi irodája korlátozás nélkül V­ÁSÁROL BÚZ­ÁT. Művészi, minőségben utolérhetetlen f­ény­k­épek készülnek ¥› W ¥‹ ¥ (f fényképészeti Kossuth u. 6 sz. Amatőr munkák gyors és pontos kidolgozása. 1 I I I I I

Next