Szentesi Napló, 1939. november (21. évfolyam, 249-272. szám)
1939-11-03 / 249. szám
4. oldal szentesi napló Péntek, 1939 november 3. A mezőgazdasági termelés átállításának problémája szerepelt a Mezőgazdasági Kamara választmányi ülésén Október 28-án tartotta a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara Máriássy Mihály elnöklése alatt választmányi ülését. Az elnöki megnyitó a földkérdésről szólván megállapította, hogy az agrártársadalom legfontosabb problémájának megoldására irányuló törvényjavaslat ma elsősorban honvédelmi kérdés, a mezőgazdasági kamara azonban elsősorban annak termelési és értékesítési oldalával kíván foglalkozni. A mezőgazdasági kamarának a kisbirtokosok körében elsősorban felvilágosító munkával arra kell törekedni, hogy a földbirtoktörvény által létrehozott kisgazdaságok termelése eredményes legyen és ezáltal a termelésben visszaesés ne következzék be. A termelés átállítása tulajdonképpen értékesítési kérdés. Kamarai feladat kell, legyen az értékesítés megszervezése is. Az elnöki megnyitó után a választmány Kováts Jenő hódmezővásárhelyi tag emelkedett szelleműbeszédével leplezte le Szentjóby-Staub Elemér volt kamarai elnök arcképét. Dr Gesztelyi Nagy László igazgató a magyar nyersanyag gazdálkodás kérdésével foglalkozva bejelentette, hogy a jövő évi rézgálic gyártáshoz szükséges rezet jórészben sikerült biztosítani. Bejelentette továbbá, hogy a juhászatok fejlesztése érdekében a kamara még fokozottabb tevékenységet fog kifejteni. Az elmúlt esztendőben 14 és fél millió pengő értékű gyapjú jött be az országba, jövőre ezt belső termeléssel kell előteremteni. A hivatalos tényezők álláspontja az,, hogy az árak ne emelkedjenek s ha ez máskép nem kerülhető el, inkább a minőségből kell engedni. Megállapítja, hogy az idei gyenge szüreteket a rossz idő is, hátráltatja. A szakoktatás kérdéseiről szólva bejelenti, hogy a kamara hálásan veszi tudomásul a földművelésügyi miniszter intézkedését, amellyel a jövő esztendőre 14 téli gazdasági iskolának a költségeit biztosította. A múlthoz képest ez nagy fejlődést jelent. Megállapítja, hogy a magyarországi alacsony búzatermésátlagnak oka, hogy gyenge minőségű talajokon is folyik búzatermelés. Ennek az állapotnak megszüntetése az ország érdeke. A földművelésügyi kormány március elsején két filérrel emelte a tejárakat. Azonban a kamara jelentéséből meggyőződött, hogy ez a két fillér nem érvényesül a termelőknél, sőt fél-egy fillérrel alacsonyabb árakat fizetnek a gazdának a régi árral szemben. A miniszter megbízta a kamarát ennek széleskörű ellenőrzésével, amelynek foganatosítása már folyik is. Megállapítja az igazgatói jelentés, hogy a kedvezőtlen időjárás az őszi munkákat nagymértékben hátráltatja. Felsorolja az igazgatói jelentés a készülő adóreformokat, melyek jórészben szociális szempontból fejtik ki hatásukat. Továbbiakban a kamara belső ügyeiről és a kedvezőtlen értékesítési viszonyok ellenére a kamarai gyümölcsösben elért gazdasági fejlődésről számolt be a jelentés. Majd statisztikai felsorolásokkal adott áttekintést az elmúlt és jelen idő értékesítési eredményeiről. Szabó Lajos kamarai h. igazgató a kamara 18-ik költségvetését terjesztette elő, amely csak három százalékos illetékbevétellel számol. A költségvetéshez hozzászóltak dr Dömötör Lajos kamarai alelnök (Kecskemét), aki a növényvédelmi kiadások felemelését kérte. Nicsovics György (Csanádalberti) a jushértékesítésről, a néprádióról és a szikesek javításáról szólott. P. Varga Vince alelnök (Rákospalota) az elavult cselédtörvény revízióját sürgette és, s mezőgazdasági cikkek ármaximálását tette szóvá. Kováts Jenő (Hódmezővásárhely) azt kívánta, hogy a főércséplőgépek tulajdonosai az iparengedély kiadásánál köteleztessenek arra, hogy gépüket a cséplési megkezdései előtt hatósági közeggel megvizsgáltassák. Dr Tolbisz Imre (Medgyesegyháza) a tiszavidéki búza jegyzésének visszaállítását tette szóvá. Indítványozta, hogy körzetenként állapíttassanak meg mint a munkaszerződések. S. Bálint György alelnök (Makó) a baromfikivitel ellanyhulásáról beszélt és kérte, hogy a kis exportőrök nagyobb kontingenst kapjanak. Berta Mihály (Hódmezővásárhely) az ínségmunka ellen szólt és hogy a munkakerülők szaporodása miatt nem szabad az egész mezőgazdasági munkásság felett pálcát törni. Szabó Iván úr hangsúlyozta hogy a gazdanevelés mellett gondot kell fordítani a munkásnevelésre is. A kunsági szik és homok érdekében kamarai akciót sürgetett, hangsúlyozta, hogy a pajzs tetűi veszedelem a Duna—Tisza közének élethalál kérdése lett. Kérte a kamarát, hogy a mészkénlé előállításának biztosítására eszközölje ki, hogy a kormány tegye lehetővé a szicíliai kén behozatalát. Elismerését fejezte ki a kamarának, hogy nehéz viszonyok között is szépen meg tudta őrizni vagyoni helyzetét. Simonffy Ferenc dr (Hódmezővásárhely) a munkáskérdésnél felmerült anomáliákat tette szóvá. Ezután Máriássy Mihály elnök és dr Gesztelyi Nagy László igazgató kimerítően, válaszoltak a feltett kérdésekre.co. Mi történik a szomszéd városokban? A kereskedelemügyi miniszter „a jobb, az egyedül magyar Magyarországért" Dr Varga József kereskedelem- és iparügyi miniszter Szegeden az iparos tanonciskola látogatása során egy tanonc beszédére válaszolva egyebek között ezeket mondta: „Mindent megteszek azért, hogy számotokra lehetővé tegyük azt, hogy minél tökéletesebb, minél jellemesebb iparosokká fejlődhessetek. Az iparostársadalom egész kiváló nagyságokat adott a világnak. Kívánom, hogy ebből az intézetből is minél több kiváló iparost kapjon a magyar haza.’* — A Turul Szövetség a minisztert patrónusává választotta. Ünnepség keretében közölték ezt vele. Ez alkalommal Varga miniszter így beszélt: „Mindig élethivatásomnak tekintettem, hogy az ifjúságért dolgozzam. Most, amikor olyan helyzetbe jutottam, hogy azt a munkát, amelyet az ifjúságért és a magyar jövendőért folytattam, átmenetileg el kellett hagynom, hogy nehezebb, sőt egyre nehezebb munkát vállaljak, kijelentem, hogy ugyanazok az alapelvek vezérelnek, amelyek vezéreltek akkor, amikor fiatal voltam. A fiatalok és öregek között az intelligencia az összekapcsoló szál, kettőjük között különbséget a munka ütemében és a fölfogások árnyalati eltérésében találni. Huszonöt évvel ezelőtt többet, jobbat, másként tudtam volna alkotni, mint most. De ez a természet rendje, ennek így kell lennie. A fiatal hevületet és lendületet össze kell egyeztetni az öregek kiforrott tudásával egyetlen cél érdekében: a jobb, a magyarabb, sőt az egyedül magyar Magyarországért !“ Sajtó- és nemzetgyalázási pörök a szegedi törvényszék előtt Nemzetgyalázási ügyekben ítélkezett a szegedi törvényszék ötöstanácsa. Árokszállási Mihály királyhalmi napszámost az ötöstanács egyhónapi fogházra ítélte, mert a tavaszi választásokkal kapcsolatban gyalázkodó kifejezést használt. — Raszkó János orvosszigorló az „Ököl" című, azóta megszüntetett csabai hetilapban „Új pogányság" címmel írt cikket, az ügyészség a papi osztály elleni izgatásért emelt ellene vádat. A törvényszék 8 napi fogházra ítélte. A Békési József gyulai sofőr május 16-án ittas állapotban a rendőrök előtt, akik őt igazoltatni akarták, nemzetgyalázó kifejezéseket használt. A törvényszék ebben az ügyben a bizonyítás kiegészítését rendelte el. — H. Szabó Imre makói lapszerkesztő is törvényszék előtt állt. Azt írta, hogy az „elnyomott, kihasznált, második sorba szorított parasztságot az első sorba kell fölsegíteni." A törvényszék a nemzetgyalázás vádja alól felmentette. Szabó ugyanis előadta, hogy Kerék Mihály az ügyészség által előzőleg engedélyezett könyvének adatait reprodukálta.* Kifosztották egy békéscsabai százados lakását Az est leple alatt, a szellőztetés végett nyitva hagyott ablakon keresztül tolvaj mászott be Vály László ménesipari százados lakásába. A tolvaj pillanatok alatt összeszedte a keze ügyébe került ezüst tárgyakat. A kár 500 pengő. * Vásárhely pénze elfogyott — szélnek eresztették a kisegítő alkalmazottakat Kellemetlen meglepetés érte azokat a vásárhelyi városi kisegítő alkalmazottakat, akik az inségsegély terhére kaptak havi 30—40 pengővel dotált munkát. Valamennyieket elbocsájtották azzal az indokolással, hogy a város népjóléti hivatalának pénze elfogyott s nincs anyagi fedezet további alkalmazásukra. A Zsoldos Gőzmalom kenyérgyári és gyártelepi irodája korlátozás nélkül VÁSÁROL BÚZÁT. Művészi, minőségben utolérhetetlen fényképek készülnek ¥› W ¥‹ ¥ (f fényképészeti Kossuth u. 6 sz. Amatőr munkák gyors és pontos kidolgozása. 1 I I I I I