Szentesi Napló, 1940. január (22. évfolyam, 1-24. szám)
1940-01-04 / 2. szám
I. oldal Cégem reklámja Reglény írta: Kőhalmi Béla , ZL — Tudja, milyen boldogok lehetnénk! De nem lehetünk! Mert én festettem ezt a képet és Wagner halálosan gyűlöl. Egy esetben bocsátana csak meg nekem! Ha visszaszerezném! Csak ebben az esetben! Most láthatja, Hofffer úr, hogy magától függ az életem! Kizárólag magától! Most már senki nem nézi a képet, a környékbeliek megszokták és maga is kielégítette a bosszúvágyát! Visszafizetem a kép árát is, édes, jó Hofffer úr, adja vissza azt a képet! Hoffer úr nem felelt azonnal. Maga elé nézett a földre, de nem azért, mert gondolkozott. Csupán azért mert ékesszóló hasonlaton törte a fejét. . Amikor végül megszólalt, nem sok köszenet volt benne. — Művészem — kezdte halkan, de lendülettel, van sejtelme arról, mennyire ragaszkodik az angol király a koronájához? Nos, én jobban ragaszkodom ehhez a képhez, mint őfelsége a trónhoz! Tévedj, ha azt hiszi, hogy az én bosszúm beteljesedett! Még nem! Még mindig hallatlan gyönyörrel állok az üveg mögött, amikor Wagner ügyed úr kilép a kapun és látom, hogy kínjában lesüti a szemét és úgy siet, mintha kergetnék. Ilyenkor legalább tíz dekával gyarapodik a súlyom. Úgy utálom azt a kövér fickót, mint valami csúnya nyavalyát. Kérjem tőlem bármit, szívesen állok rendelkezésére! Akar pénzt! Adok! Akar hitelt? Adok! Itt ehet, amíg jólesik! De a képet . . . Nem, édes barátom, a képet nem adom! Várhegyi látta, hogy hiába is beszélne tovább. Némán kezet fogott a vendéglőssel éz úgy lépdelt az ajtó felé, mint az örökségből kisemmizett rokon a gyászmenetben. . " '• 1 * . Hofffer úr éppen a főpincérrel számolt és veszekedett, amikor váratlanul kialudtak az összes villanyok és sötétség borult a helyiségre. — Mi történt? — kérdezte Hoffer idegesen. ■ * — Rövidzárlat — felelte az egyik pincér. Talán fölösleges is részletezni, hogy Csontos kitűnően végezte feladatát; ugyanabban a másodpercben, amikor az étterem elsötétedett, már le is emelte a képet és villámgyorsan továbbította társához, aki készen állt az ajtónál. A „rövidzárlat" mindössze harminc másodpercig tartott és amikor újra kigyulladtak a lámpák, Wagner gúnyképe már egy autó mélyén pihent, ahol két tiszteletreméltó úriember ügyelt rá. — Nem lehetett rövidzárlat — mondta a c főpincér — azt nem lehet ilyen gyorsan megjavítani. Talán inkább valami üzemzavar volt. — Most már mindegy — tért ki Hoffer úr a vita elől —, fejezzük be a számolást! (Folytatjuk.) r 971NT1S1 NAPLÓ Csütörtök, 1940 január 4. A vármegye közállapotát a nyugalom jellemzi — írja az alispáni jelentés A decemberi vármegyei közgyűlésen általános érdeklődés kísérte Dóóay Andor alispán évnegyedes jelentését, amelyben az alispán részletekig kiterjedően megemlékezett a vármegye életéről. Az alispán jelentés hosszasan foglalkozott bevezetésképpen a vármegye közállapotaival. Az alispáni jelentés ezen részletét az alábbiakban közöljük: — A vármegye közállapota az elmúlt évnegyedben normális képet mutatott és olyan események, amelyek a közrend és a köznyugalom szempontjából zavarólag hatottak volna, észlelhetők nem voltak. A vármegye lakossága tudatában van annak, hogy a magyarság sorsdöntő időket él át és a helyzet komolyságához illő megértéssel és megnyugással fogadja azokat a kormányintézkedéseket, amelyeknek a célja mindent megakadályozni, ami az ország lelki egyensúlyát és anyagi jólétét megzavarhatná. Mindenki érzi, hogy higgadt magatartásával és fegyelmezettségével kötelessége a hatóságok megfeszített munkáját megkönnyíteni és hozzájárulni ahhoz, hogy az egyes honvédelmi szolgáltatások biztosítása, a termelt javaknak a fogyasztók részére akadálytalanul és káros befolyások nélkül eljuttatása, továbbá az államélet rendjének és a termelés folytatólagosságának megóvása zavartalanul megtörténjék. Amikor ezt a legteljesebb elismeréssel állapítom meg, külön is kérem a vármegye lakosságát arra, hogy a kormányzat és az annak rendelkezéseit végrehajtó hatóságok iránti bizalmát továbbra is őrizze meg és bensőséges hittel bízzon az ország sorsának jobbrafordulásában, mert csak ez a bizalom és hit fog képessé tenni bennünket arra, hogy ha a világesemények bennünket cselekvésre kényszerítenek, helyt tudjunk állni és biztosíthassuk a magyarság jogos életigényeinek valóra váltását. A honvédelmi törvény végrehajtásával kapcsolatban a különböző célú összeírások foganatosítása, az előírt nyilvántartások felfektetése, a különböző adatszolgáltatási kötelezettségek megszervezése, az 1939. évi IV. tc. végrehajtása és a mai különleges viszonyok között szükséges rendkívüli munkák a hatóságokat annyira igénybe veszik, hogy még meghosszabbított hivatali munkaidő mellett is csak nagy nehézségek árán tudnak feladataiknak megfelelni és még így is rendkívüli munkatorlódások állanak elő. A közigazgatásnak ez a szokatlan megterhelése indította a Belügyminiszter urat arra, hogy az említett kivételes munkák által elvont munkaerők pótlására a községekbe díjnoki állások rendszeresítését engedélyezze. Ezeket az állásokat az érdekelt községek valamennyien megszervezték és az új munkaerőket már be is állították. Ugyanezen céltól vezéreltetve engedélyezte a Belügyminiszter úr a vármegyei igazgatásban is a Létszámszaporítást és pedig a vármegyei központhoz egy díjas közigazgatási gyakornoki és egy díjnoki, a járásokban pedig egy-egy díjnoki állás rendszeresítését. Ezen állások megszervezése iránt külön előterjesztést tettem a tek. Bizottsághoz. A közszükségleti cikkek árának rögzítése az általános gazdasági helyzetre jótékony hatást gyakorolt. A megállapított árakhoz való alkalmazkodást a nyílt árusítási üzletekben pontosan lehetett ellenőrizni és sem ebben a tekintetben nem lehetett kifogásolható jelenségeket észlelni, sem áruhalmozási esetek nem fordultak elő. A piaci forgalom ellenőrzése már sokkal körülményesebb és a piaci árak alakulását is nehéz befolyásolni. Különösen a mezőgazdasági termények forgalmában mutatkoztak bizonyos nehézségek, mert a kötött árak mellett egyes termé-ények piacra hozatala megszűnt és ezzel a gazdasági élet sok vonatkozásban súlyos nehézségekkel volt kénytelen megküzdeni. A visszatartott, ilyen termények árainak felemelése és ennek révén az illető termények forgalombahozatalárnakbiztosítása, tehát végeredményben a közellátás zavartalanságának elérése érdekéből az országos álkormánybiztossághoz előterjesztések létettek és ennek eredményéhez képest ebben a tekintetben némi enyhülést lehet tapasztalni. Kétségtelen azonban, hogy amennyire kedvező a termelőkre nézve pl. a tengeri árának felszökkenése, épp olyan nehézségeket okoz ez azoknál a kis exisztenciáknál, akiknek fő jövedelmi forrását a baromfitenyésztés, és hizlalás képezte. A Főispán úr ő méltósága, lépéseket tett abban az irányban, hogy ennek a néprétegnek vagy kedvezményes áru, vagy legalább is kedvezményes fuvardíj mellett leszállítható tengerimennyiségek álljanak rendelkezésére. A napszámbérek és munkabérek minimálása, valamint a kereset javulása munkásságunk helyzetét általában könnyebbé tette. Az ősz folyamán kereset bőségesen akadt, a katonai behívások folytán megfogyatkozott munkáslétszám lehetővé tette az itthonmaradottak elhelyezését és a bevonultak családtagjai is a kaptonai családi segélyek révén a családfő nyári keresetének igénybevétele nélkül fenn tudták magukat tartani a családfő távolléte alatt is. A munkásviszonyokat enyhítette a mezőgazdasági munkásság egy részének németországi munkákra kiszállítása, ami az itthonmaradottak részére a helybeli munkaalkalmak szaporodását biztosította, viszont a Németországban volt munkásokat is aránylag kedvező helyzetbe hozta. Sokkal nehezebb helyzetben van az ipari munkásság, amely csak részben tudott egyes középítkezések révén némi keresethez jutni, bár egyes helyeken ezek helyzetén is enyhített valamit különböző katonai megrendelések kisebb arányú juttatása. Szilvalekvár, a$zaU$állva minden mennyiségben kapható: a Kenyérgyárban! ||umm jenő mészáros Szegváron a nagy- 8 vágást megkezdte. 8 Zsirnakvaló szalonna és háj le| szállított árakon X állandóan kapható. M 1 1 -- ► 0 HIRDZSSEN LAPUNKBAN! —