Szentesi Napló, 1940. augusztus (22. évfolyam, 173-197. szám)

1940-08-02 / 174. szám

». oldal. MAGYAR ERDÉLY ARAD A Fehér-Körös és­ a Maros vize között el­terülő vidék minden borissza ember előtt is­merős még a boldog békevilágból, mert itt szü­retelik a híres ménesi és magyarádi borokat. Mégis ez a vármegye nem a víg szüretei miatt tett szert történelmi nevezetességre, hanem 1849 augusztus 13 és október 6 miatt. Ha az Alföldről, a síkságról utazunk Arad vármegye felé, ez a történelmi emlékekkel telített levegő csap meg bennünket. Nem tudjuk elfelejteni, hogy vérrel és könnyel megszentelt földön já­runk, ahol, Világos mellett Kossuth honvéd se­rege 1849 augusztus 13-án lerakta a fegyvert Görgei vezérlete alatt az orosz Rüdiger tábor­nok előtt. Arad pedig — Kossuth szavai sze­rint — a magyar Golgota. A Maros völgye főlő vásárút volt a régi világban is, fő vasúti útvonal ma is, mert az erdélyi medencét köti össze az Alfölddel. E vá­sárút mellett terül el a 77.000 lakosú Arad vá­rosa is, vasútjai miatt összekötő, illetve kulcs­városa az erdélyi vasútvonalnak. Több mint 40.000 magyar lakost számlál, de van 8000 német lakosa is; kevés szász és zsidó is él benne, tehát háromnegyed része semmiesetre sem román. Hogy fontos helyen fekszik a hegyvidék kapujában, mutatja az, hogy erős vár alakult ki benne idők folyamán. Arad erősen ipari jel­legű, mert gyárai, főleg malmai azzá teszik. A románok szerették volna elrománosítani már csak kulcshelyzete miatt is és igyekeztek la­kosságát románokkal felhígítani. Bár kezükre játszott ebben a görögkeleti püspökség is, melynek Arad a székhelye, még­sem sikerült, mert Arad ma is magyar. Csinos, rendezett város volt a magyar ura­lom alatt. Egyik terén a szabadság-szobor emelkedik a kivégzett honvéd tábornokok em­lékére. A szoborban látható a tizehárom hős relif képe. Másik nevezetessége az ereklye­múzeum, melyben a szabadságharc és a mártí­rok emlékei vannak összegyűjtve. Mindenki előtt ismeretes, hogy a kivégzett hősök holttesteit a bitófák melletti gödrökbe dobták, ahonnan némelyiknek holttestét a csa­lád kiásatta és elvitette. De azok, akiknek csa­ládja nem gondoskodhatott tisztességes teme­tésről , azok tetemei a legutóbbi időkig ott maradtak. Az emlékoszlop, melyet a sírok fölé akartak állítani, rossz jelzés folytán nem jó helyre került. Ez csak a múlt években de­rült ki, amikor a vársáncok mellett műútat építettek. Ugyanis ásatáskor előkerültek a sír­ba fektetett bitófák maraványai, a vaskapcsok s a hősök csontmaradványai is. Most már pontos leírások után kutatva, feltárták a síro­kat s a csontokat koporsókba zárva, megjelöl­ve, családi sírboltokba helyezték el jobb idők­re várva. A várt jobb idő most közeleg s a szentelt porok méltó helyre fognak kerülni rövidesen. Nemsokára magyar honvédek me­netelnek a világosi, az aradi síkon: Kossuth honvédeinek büszke utódai. Újabban Aradról gyakran esik szó, mint a revíziós tárgyalások színhelyéről. A város tör­ténelme gazdagabb lesz tehát egy fejezettel: immár nem csupán a sötét gyász emléke fogja körüllengeni, mert színhelye lesz a magyarság megingathatatlan hitének, soha el nem hal­ványult reménységének s a kiinduló pontja a magyar igazság győzelmének. (K. S.) Hirdessen, hogy üzlete jól menjen! SZENTESI NAPLÓ Péntek, 1940 augusztus 2. JUBILÁL A LEV-LAP Németország jubilálja a levelezőlapot. A német lapok azt írják, hogy pontosan 70 év­­vel ezelőtt, 1870 júliusában hozta forgalomba a német posta először a levelezőlapot. A né­met—francia háború éveiben „találták fel“ a németek a levelezőlapot s kísérletképpen 45 ezer darabot hoztak forgalomba. Akkor még nem volt rajta bélyeg. A német lapok vissza visszaemlékezései szerint az ötlet egy Stephan postatanácsosé volt, aki ezzel egy­szerűvé és olcsóbbá akarta tenni a postai le­velezést. Két év alatt 10 millió példányt ad­tak el belőle. A következő évben már átvet­ték a többi államok, míg 1878-ban nemzet­közi egyezmény fogadta el és intézményesí­tette. Ma már annyira népszerű olcsóságánál fogva a használata, hogy egy évben több mint 6 milliárd levelezőlapot továbbítanak a postai világforgalomban. Anélkül, hogy a német posta ünnepét meg akarnánk zavarni, meg kell állapítanunk a magyar posta presz­tízse érdekében, hogy a levelezőlap magyar találmány. A mi postánk már 1867-ben for­galomba hozta a nyitott levelezőlapot, ami ezek szerint nem 70, hanem 73-ik jubileumát ünnepli minálunk. Olcsón FEST . TISZTÍT­Ó OIJOSSY PASSZIROZ Munkácsi­ u. 2. (Úri Kaszinó mellett) Háború és béke az időjóslásban Megnehezült az időjárás-megfigyelés és nem lehet pontos jelentést adni A háború és a béke nehéz helyzetbe hozta az időjóslás tudományát: egyre kevesebb ál­lamból jönnek időjárásjelentések. Érthető, hi­szen a hadviselő államoknak nem érdekük, hogy légköri viszonyaikról az ellenség a tudo­mányos szolgálat révén tudomást szerezzen. Még nehezebbé teszi az időjárásjelentést az idei rendkívüli nyár, amely szinte játszik a meteorológusokkal. A meleg és a hideg gya­kori és váratlan változása még a legváltozato­sabb időjárású esztendőket is messze felül­múlja. Az időjárásjelentő szolgálat nemzetközi szervezettsége a múlt év szeptember elsején szűnt meg, amikor a lengyel háború kitört. Elsőnek a lengyelek és a németek, utánuk az angolok és franciák szüntették be az időjárási adatok nemzetközi közlését. Néhány nap múl­va Hollandia, Belgium, majd Svájc szüntette be a nemzetközi meteorológiai szolgálatot, majd az oroszok álltak le. Amikor a lengyel háború véget ért, a szov­jetorosz időjárásszolgálat újból megkezdte mű­ködését, de csak átmeneti időre, mert kitört a finn háború és az oroszok a finnekkel együtt szüntették be az időjárási adatok szolgáltatá­sát. A finn háború befejezése óta csak a Vol­gától keletre levő orosz időjelző állomások ad­nak időjárásjelentéseket. A háború további kiterjedésével egymás után szűnt meg a norvég és a dán időjárás­jelző szolgálat. Legtovább Izland bírta: rend­szeresen tájékoztatta idő­járásjelentéseivel az egész világot, amíg az angolok meg nem száll­ták a szigetet. Az időjárásjelzést megszüntető államok sorába azóta beléptek északon a lettek és a lit­vánok is, az olasz hadüzenet után megszün­tette idő­járás jelző adásait az olasz meteoroló­gia is, de nem jön azóta Egyiptomból és Afri­kából sem idő­jár­ás jelentés. Attól a pillanattól kezdve, hogy az oroszok átlépték a besszarábiai határt, megszűnt a ro­mán időjárási szolgálat is, ezzel egyidejűleg szüntették be a törökök is a meteorológia érte­sítéseket. A békés esztendőkben dolgozó meteoroló­giai szolgálatok 85 százaléka elnémult. Ezidő­­szerint Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Görögország, Észtország, a háborús újjáépíté­sen fáradozó Finnország, a polgárháborúban győzedelmeskedett Spanyolország és az Azori­­szigetek meteorológiai állomásai közük egy­mással rádiójelentésben az időjárási anyagot. Élővilágból KOSZORÚK 2 P.-101. Özv. Pásztorné virágüzletében Nagy Ferenc u. 1. Vasárnapi futball Vasárnap délután a Szentesi MÁV Sport­ Egylet 5 órai kezdettel barátságos mérkőzést játszik a Kiskunfélegyházi Reménység Vasutas Sport Egylet ellen. A MÁV csapata itt próbálja ki őszi kísér­leti csapatát, melyet az I. osztályú bajnok­ságért indít. A mérkőzés a MÁV Sporttelepén kerül le­játszásra. Előtte 3 órakor a MÁV ifjúsági csa­pata az SzTE kombinált­ja ellen játszik edző­mérkőzést. ELVESZETT az Andrássy uccából hétfőn két kopasz liba. Megtaláló, vagy nyomravezető 5 pengő, pénzjutalmat kap Andrássy ucca 13 szám alatt. » 3948 kf SZENTESI NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő és kiadó : BUGYI ANTAL. Előfizetési óra: A megye- Kiadóhivatal és nyomda ben 2 P. — Vidékre 2 P Petőfi-u. 1. — Telefon 53 40 fillér. — HIRDETÉ- Szerkesztőség: Petőfi-u. 2 SEK: Millimétersor 10 f. — Telefon: 41. — Nyílt­ tér és birói Ítélet szavankint 20 fillér. — Hirdetéseket este 6 óráig veszünk fel. — Nyomatott a SZENTESI NAPLÓ nyomdájában Szentesen. — Tulajdonos­­ BUGYI ANTAL. — A nyomdáért NÉMETH IMRE felelős. — Búzát és egyéb terményeket az új értékesítési rendeletben megállapított árakon, WT* T­T­W­Y­B­l­ fik minden mennyiségben átvesz és készpénzzel kifizet, a Ja W J9L 5L# JL vk *TL szentesi főbizo­m­á­n­y­o­s­a. Felvilágosítással a Szentesi Takarékpénztár helyi­ Telefon­­­ségében, valamint a termények átvételi helyén, a Me- Szeniisi Takarékpént­ár 45.­zőgazdasági Közraktárak R.-t, Vásárhelyi u. 1. szám FUTURA főbizoményosság 205. alatti telepén lévő FUTURA magtárban szolgálnak. Mezőgazdasági Közraktárak Rt. irodája 7.

Next