Szentesi Napló, 1940. október (22. évfolyam, 223-249. szám)
1940-10-01 / 223. szám
szegi Királyi Ügyészség XXV. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM. Új NAPLÓ FÜGGETLEN POLITIKAI,GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS IPARI NAPILAP SZENTES, 1940. KEDD, OKTÓBER 1. ÁRA 12 FILLÉR újabolt nagy külpolitikai események előestélyén A tengelyhatalmak tárgyalást kezdenek Oroszországgal — A spanyol kormány kiküldöttje Rómába utazik — Amerikában minden csendes — Ciano hazaérkezett Rómába A diplomáciai meglepetések a berlini, német—olasz—japán hármasszövetség megkötésével nem értek véget. Egybehangzó jelentések arról számolnak be, hogy ez a hét ismét döntő jelentségű eseményeiket hoz Európára. Ennek bevezetője lesz Serrano Sumer spanyol fallangista vezérnek, Franco sógorának római utazása. A spanyol kormány teljhatalmú megbízottja immár két hét óta tartózkodik Németországban s ez idő alatt több ízben folytatott megbeszélést Hitlerrel, Ribbentroppal, sőt a német fővárosban találkozott a szombati nap Az angol kézen levő Gibraltár, mint a Földközi-tenger kulcsa, églő sebe a spanyoloknak, akik soha, nem mondottak le a gibraltári tengerszoroshoz való jogukról. Emellett gyarmati igényeik kielégítésére is most van a legjobb alkalom, amikor elérkezett az újjárende-zés ideje nemcsak Európában,hanem Afrikában és Ázsiában egyaránt. Spanyolország a polgárháborút Németország és Olaszország hathatós segítségével tudta győzelemmel befejezni s mindenki érzi Spanyolországban, folyamán Ciano olasz külügyminiszterrel is. Ha nem utalnának a külföldi lapjelentések arra, hogy Spanyolországnak a tengelyhez való pozitív csatlakozását célozzák a spanyolkiküldöttel folytatott megbeszélések, akkor is minden újságot olvasó ember előtt nyilvánvaló, hogy Németország egyre szorosabbra igyekszik fűzni a hálót Anglia körül és ebben a diplomáciai hadjáratban, amely kiegészíti a fegyverek párbaját, a nemzeti Spanyolországnak elsőrangú szerep van szánva, hogy elérkezett az az időpont, amikor viszonozni kell a tengelyhatalmak támogatását. Serrano Sunez berlini megbeszéléseire Rómában tesznek pontot.A kérdések, amelyek a spanyol beavatkozással kapcsolatban vannak, minden tekintetben tisztázódtak már, az elkövetkezendő római megbeszélések bizonyára nem a lényegre vonatkoznak, hanem talán arra, hogy mikor és milyen formáiban történjék meg a Berlin—Róma—Tokió háromszög kibővítése Spanyolország csatlakozása által. Ciano olasz külügyminiszter egyébként hétfőn délelőtt érkezett vissza Berliniből Rómába. A Tenmini pályaudvaron ünnepélyesen fogadták, ünnepelték a hármat szerződés aláAmerikával szemben a német és az olasz sajtó, ugyanúgy a japán lapok is a berlini szerződés aláírása után igen éles figyelmeztető hangot ütöttek meg. Utalást tettek arra, hogy a tengelyhatalmaknak Japánnal megkötött szerződése tulajdonképpen azt a célt is szolgálja, hogy lehetetlenné tegye az Egyesült Államoknak Anglia oldalán való háborúba lépését. Hétfőre megváltoztak a berlini, római, valamint a tokiói sajtóhangok, és megenyhült a légkör Amerikával szemben. Ez a fordulat Az erre a netre variato magyfontosságú diplomáciai események közé sorolják a Japánnal kibővített tengelyhatalmaiknak Oroszországgal meginduló tárgyalásait. Az olasz külügyminisztérium félhivatalos lapja ennek előkészítéseként arról ír, hogy Szovjetoroszországban nyugodtan fogadták a hármas szerződés megkötését. Oroszországnak ez a magatartása viszont Berlinben váltott ki őszinte örömet. Az olasz lapok általában hangoztatják, hogy Oroszországgal a viszony kielégítő, sőt kellemes s azt is kiemelik, hogy az acélszövetség a legkevésbé sem irányul a Szovjet ellen. Anglia az utolsó percben is óriási erőfeszítéseket tett abban az irányban, hogy megrontsa a viszonyt a tengelyhatalmak és Oroszország között és a maga oldalán berántsa a háborúba a Szovjetet. Főképpen pedig a japán—orosz viszonyt akarták megzavarni Londonból, de Oroszország urainak józan műírása alkalmából s mint érdekesség emelhető ki, hogy a fogadtatáson a magyar köveit mellett a spanyol követ is megjelent, akivel Ciano nagyon meleg kézszorítást váltott . . . arra vezethető vissza, hogy Amerikában nyugodtan ítélték meg az eseményeket s a háborús láz mintha vesztett volna valamit erejéből. Az amerikai sajtó hangja is erre mutat, ami viszont Londonban érezteti hatását, ahol Churchillék bizonyosra számoltak Amerika katonai támogatásával. Az Egyesült Államok segítségében nincs is hiánya Angliának. Hull külügyi államtitkár vasárnapi nyilatkozatábankijelentette, hogy Amerika gazdasági téren minden segítséget gatartásán megtörtek ezek a mesterkedések. Londonkelepcéjébe nem esett bele Moszkva, sem pedig Japán és a Berlin és Róma által elgondolt irányban talán már ezen a héten megindulnak a német—olasz—japán—szovjetorosz tanácskozások. Az orosz sajtó egyébként vezércikkekben foglalkozott a, Berliniben megkötött szövetséggel és a szerződés ötödik pontjával, amely megnyitja az utat a tengelyhatalmaknak és Japánnak Oroszországgal szemben tanúsítandó jóviszonyuk továbbikifejlesztésére. Ciano lapja, a Telegrapho szögezi le, hogy nincs semmi olyan tényező, amely megzavarhatná Németország és Olaszország, továbbá Japán viszonyát a Szovjettal és a legnagyobb bomba természetesen az volna, hogy ha a berlini felhívásra Spanyolország után Oroszország is csatlakozna a totalitárius hatalmak anarolellenes blokádjához, megad Angliának, az aktív beavatkozástól azonban távol tartja magát. Amerika külügyeinek intézője egyébként — ha elkésetten is — tett egy megállapítást, amely igazolni látszik Németország egész háborús akcióját. Azt mondotta Hull, hogy a mostani események a párizskörnyéki békeszerződések tévedéseire vezethetek vissza. Ha arra gondolunk, hogy ez a lelkiismeret évekkel ezelőtt is felébredt volna Amerikában és az Egyesült Államok roppant gazdasági befolyásukkal elősegítették volna ezeknek az utólag elismert tévedéseknek békés jóvátételét, mennyi szenvedéssel volna szegényebb ma a vitág . . . Welles helyettes külügyi államtitkár is nyilatkozott a hármasszerződésről, amellyel kapcsolatban kijelentette, hogy Amerika csak védekezésre gondol... Amerika magatartásával kapcsolatban meg kell emlékezni a Newyork Times vezércikkéről, amely Roosevelt politikáját támadja. Az Újvilágnak ez a vezető lapja az elnököt teszi felelőssé, hogy beszédeivel és háborús fenyegetéseivel ártott Amerikának. Amit azonban Roosevelt saját magára nézve hibázott, azt reparálta Wielke, Roosevelt ellenjelöltje. Wielke vasárnap programbeszédet tartott s az Amerikából érkezett jelentések szerint olyan nagyfokú külpolitikai tájékozatlanságot árult el, hogy Rooseveltharmadszori megválasztása most már bizonyosra vehető . . . Mi történik a harctereken A diplomáciai akciókkal egyidejűleg a háború frontja is megélénkült. A német bombázók a legnagyobb súlyú bombákkal árasztották el Londont, Liverpool kikötőjét és az angol jelentések is beismerik, hogy ezek a bombázások nagy tüzeket és súlyos károkat okoztak. A német stukák nem sok pihenőt hagytak az angoloknak. Hétfőn korán reggel újból felszállottak a német repülők, azóta, szakadatlanul folynak a támadások Anglia egész területe ellen. Az angol repülőgépek vasárnap éjszaka behatoltak Németország fölé, Berlinig azonban nem jutottak el, de több kisebb várost megbombáztak. Az egyiptomi harctérről az olasz főhadiszállás azt jelenti, hogy az előőrsi csapatok sikeresen küzdenek az angol haderővel szemben. Ha lassan is, de tért nyert az olasz támadás, ami az ottani terepviszonyokat figyelembe véve nagy teljesítmény. Természetesen a tengeren is folyik a nagy birkózás a tengelyhatalmak és a brit birodalom között, aminek a hétfői nap folyamán az angol tengeri flottának két kereskedelmi gőzöse esett áldozatul. Tokióból jelentik , Japánból fontos hírek érkeztek. A tokiói kormány felszólította Angliában élő alattvalóit, hogy haladéktalanul költözzenek haza Angliából, sőt már meg is érkezett Lisszabonból Londonba az a gőzös, amely hazaszállítja az ott tartózkodó japánokat. Egy másik jelentés szerint francia Indokína átengedett katonai támaszpontjainak megszállása most már zavartalanul megy végbe. A kezdeti harcok során Dél-Kína katonai parancsnoka is hősi halált halt egy összetűzés alkalmával. Fejlövés következtében a csatatéren halt meg. . [ Konoye herceg, japán miniszterelnök tíztagú tanácsadó szervet létesített a kormány mellé, amely kiváltképpen külpolitikai és katonai kérdésekben áll rendelkezésére a császárnak és kabinetnek. A hármas szövetség célja Végezetül idézzük az olasz félhivatalos ■sajtó tudósító cikkét Németország,Olasz- Spanyolország és a tengely Ciano hazaérkezett Oroszországgal szemben megbukott az angol próbálkozás Érdekes hírek Amerikából