Szentesi Napló, 1943. január (24. évfolyam, 1-23. szám)
1943-01-08 / 5. szám
Péntek, 1943 január 8. SZENTESI NAPLÓ IBBTIWMWt— Sztojka Miklós pénzügyigazgató megérdemelt kinevezése Ahivatalos lap január 1-én kezdte meg az állami kinevezések közlését. Elsőnek a közellátási tárca kinevezései jelentek meg, majd soron következtek az igazságügyi és pénzügyi tárcák kinevezései. Örömmel olvastuk a legutóbbi hivatalos lapban, hogy kormányzó úr a fogalmazási tisztviselők létszámában Sztojka Miklós dr.-t miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott pénzügyi főtanácsost, szegedi pénzügyigazgatót miniszteri tanácsossá nevezte ki. Sztojka Miklós miniszteri taná- csosi kinevezése a vármegyében « őszinte örömet keltett, mert a pénzügyigazgató mindenkor szívvel és megértéssel intézte az adó-fizetők ügyes-bajos dolgait és senki sem fordulhatott hozzá olyan jogos panasszal, vagy sérelemmel, amely orvoslást nem nyert volna. Működését feletteseinek és az adózó közönségnek együttes bizalma kíséri. A Baros Szövetség gyűlése A Baross Szövetség helyi csoportja népes értekezletet tartott szerdán délután a szövetség új helyiségében, a Petőfi szállodában. Az értekezleten Berczeli János ügyvezető elnök elnökölt, aki elöljárójában ismertette a Baross Szövetség központjának leiratát, majd pedig a szentesi ügyekre tért át. A Szövetség megnövekedett hivatali munkája szükségessé teszi egy jegyző alkalmazását. A megválasztandó Baross-jegyzőnek egyelőre csak heti két napi elfoglaltsága volna, később azonban ügyköre és munkája kiterjedne, hasonlóvá válnék az Ipartestületi jegyző munkájához és mindennapi elfoglaltságot hozna maga után. A gyűlés elhatározta, hogy a Baross jegyzői állásra pályázatot hirdet, a pályázat feltételit rövidesen megszövegezi és a Szentesi Naplóban közzéteszi. , , A szentesi iparosok és kereskedők sérelme volt az, hogy bár Szentesen négy kijelölt vaskereskedő van, bizonyos vaslemezeket, illetve abroncsokat mégis egy szegedi vaskereskedőnél lehet csak beszerezni. Az Iparkamara, amelyhez ebben az ügyben fordultak a szentesi kereskedők, azt a választ adta, hogy a szentesi kereskedőket semmiféle sérelem nem érte ezzel és egyben í Méretet is tett a kamara arra vonatkozólag, hogy a jövőben mindenféle vaslemez a szentesi kijelölt vaskereskedők címére fog érkezni. Elhatározta ezután a gyűlés, hogy megszervezi a Baross Női Tábort Szentesen. Rövidesen aszszonyokból álló előkészítő bizottságot hívnak egybe, amelynek az lesz a feladata, hogy a Női Tábor munkájával kapcsolatos kérdéseket megbeszélje és részletes érveket dolgozzon ki. —* — ói koA&S'ztapa *B.ajtául £g.y,e$u£&ttᣠta£j&s &aíaka£eit^ét kapott J&a\v.aS J.anoJÁk kC£et\CszeUk Lélekemelő keresztelési ünnepség játszódott le a kórházi kápolnában. Megkeresztelték Szarvas János kórházi kertész kilencedik gyermekét. — Írtunk már arról, hogy a keresztapaságot a Turul Szövetség Horváth Mihály Bajtársi Törzse vállalta, aki már hosszabb idő óta figyelemmel kíséri a kis család életét és ennek a figyelemnek első megnyilvánulásaként ajánlotta fel Szarvas János családja számára a Sárgaparton épült Turul házat is és vízzel békés és boldog otthonhoz juttatta a derék és becsületes családot. Szarvas Jánoséknál karácsonykor köszöntött be a nagy öröm. Megszületett a kiencedik kismagyar is. A család elhatározta, hogy a legkisebb Szarvas lány ősi magyar nevet kap s hosszas tanakodás után Erzsébet Emőke nevekben állapodtak meg. A kis Erzsébet Emőkét Dobay Andorné tartotta keresztvíz alá a kórházi kápolnában, míg a keresztapai tisztséget a Turul látta el. A keresztapák, már mint a Turul bajtársak teljes létszámmal jelen voltak a keresztelőn. A keresztelési szertartást Vári Ferenc kórházi lelkész végezte, aki a szertartás után beszédet mondott, amelyben méltatta a Szarvas család érdemeit.’A mai, gondoktól telt világban annak a családnak. Glória Filmszínház FIGYELEM Hétköznapokon 2 előadás : fél 6 és fél 8 órakor, vasárnap és j ünnepnap 4 előadás : fél 2, fél 4,trói 6 és fél 1a órakor. Január - péntek: Ciki Baba Főszerepben: Jávor P., Szeleczky Zit , Szalay Kérőlap Síakláry Ztltán, stb. Kedves zenéjű, pazar kiállítású- nagy- sikerű magyar film Mindenki számára örökké újdonság jellegével ható történet. U!« híradó.) aki hét fiúgyermek és két leánygyermek felnevelését merte vállalni, meg kell adni a tiszteletet, szeretetet és megbecsülést, mert az ilyen családok az igazi támaszai ennek az országnak. A keresztelő után a megjelentek szerencsekívánataikat fejezték ki a családnak. Itt említjük meg, hogy a Turul Szövetség teljes babakelengyével és egy hiízósertéssel lepte meg a családot az örvendetes esemény alkalmával. 3. oldal. SERTÉSÉRT■ TŰZIFA! Tusiba szálltunk asz. Przdádui vakázsokra Érdekes csereüzletet kötött a város az erdélyi Dés városkával. Az erdélyi városok ebben az esztendőben meglehetősen nagy sertéshiánnyal küzdenek és zsírszükségletüket csak úgy tudják biztosítani, ha az alföldi városokból nagyobb mennyiségű sertést kaphatnak. Dés város polgármestere az elmúlt hetekben azzal a kéréssel fordult K. Nagy Sándor polgármesterhez, hogy engedélyezze Szentesről néhány darab sertés Désre való szállítását. A polgármester azzal a feltétellel adta meg az engedélyt a szállításra, ha a közellátásügyi minisztérium hivatalosan kiutalja Dés számára Szentesről a sertéseket. A polgármester ezen túlmenőleg arra kérte a dési polgármestert, hogy a sertésszállításért csereképpen adjon Dés város fát, mégpedig minden egy vagon sertés után öt vagon tűzifát. A désiek örömmel egyeztek bele a polgármester javaslatába és a karácsony előtti napokban útnak indult a szentesi állomásról három vagon sertés, ami azóta már meg is érkezett Désre. A dési polgármester tegnap értesítette Nagy József dr. főjegyzőt, hogy a sertéseket megkapták és a város erdeiből lázas ütemben folyik a kitermelés és leszállítás, hogy minél előbb útnak tudják indítani Szentes felé a 15 vagon fát. Valószínű, hogy tíz-tizenkét napon belül a dési fa megérkezik Szentesre. Itt említjük meg, hogy Máramarossziget hasonló kéréssel fordult Szentes városhoz és ígéretet tett, hogy amennyiben sertést kap a várostól, szívesen szállít cserébe tűzifát. Szentes most minden kínálkozó alkalmat megragad arra, hogy a tél hátralévő napjaiban tűzifához jusson, éppen ezért elment a válasz Máramarosszigetre, hogy amennyiben a közellátásügyi miniszter a közcélra hizlalandó szentesi sertések közül kiutal bizonyos mennyiséget Máramarosszigetnek, azt szívesen szállítják le és cserébe a leszállított sertésekért tűzifát kér. Január elsejétől megkezdték a kisiparosok a rendszeres könyvvezetést A kisiparosok szakmai köreiben mostanában sűrűn visszatérő kifejezés a nettó haszonkulcsos árszámítás. A távolabb állók közül sokan nincsenek tisztában ezzel a fogalommal, vagy legalább is nem egészen helyesen fogják fel ennek jelentőségét. A közellátási kormányzat nemrégen kiadott rendelete állította ezt az új árszámítási módot a kisipari munkarendszer keretébe. Az új rendelkezés lényege az, hogy a kisiparos állapíthatja meg termelvényeinek árát, úgyhogy a termelési árhoz hozzáadja az általa megállapított és százalékban kifejezett üzemi költséget, majd pedig az így kapott önköltségi árhoz hozzáadja az ugyancsak százalékosan megállapított nettó hasznot. A rendeletnek lényeges intézkedése az, hogy minden kézművesiparos, aki legalább félévi könyvelés alapján ki tudja számítani tényleges üzemi rezsijét, igénybe veheti a rendelt által biztosított előnyt, átháríthatja vevőire a tényleges költségeit. Akinek azonban nincs könyvelése, az csak a közellátási miniszter árhivatala által megállapított minimális irányrezsit számíthatja fel. Ez mutatja, hogy a könyvelést nem vezető iparos az árrezsi felszámítása tekintetében mennyire hátrányban van azzal a kisiparossal szemben, aki rendszeres könyvvezetést folytat. A könyvet nem vezető kisiparos nem lépheti át a minimális rezsit, még abban az esetben sem, ha kevés haszonnal, vagy egyáltalán ráfizetéssel dolgozik. Az irányrezsi egyes esetekben nagyon alacsony, annyira, hogy nem fedezi a tényleges rezsiköltségeket, ami könyvelése alapján áthárítható lenne. Ilyen körülmények között a kisiparos kénytelen az amúgy sem nagy haszon egy részét a jelentékeny költségek fedezésére fordítani és végeredményben alig marad számára valami a megélhetésre. Ezzel szemben a könyveket vezető kisiparos költségszámításában szerepelhet a minimális megélhetést biztosító munkadíja is és a nettó haszon a kisiparos egyéb kiadásaira, sőt a forgótőke gyarapítására is fordítható. Az ipartestületekben megindították a felvilágosító, oktató munkát az új számítási rendszer meghonosítása és ennek érdekében mindenekelőtt a könyvvezetési rendszer megkezdése érdekében. A cél az, hogy azokat a kisiparosokat is rászoktassák a könyvelésre, akik egy vagy két segédet tartanak, vagy egyáltalán segéd nélkül dolgoznak. A legalább három segédet foglalkoztató iparosokat a törvény amúgy is kötelezi a könyvelésre. Január elsejétől már a kisipari üzemek egész vonalán megkezdték a rendszeres könyvvezetést. A felvitágosító, oktató munka pedig az ipartestületekben tovább folyik. A könyvvezetés elsajátítását tanfolyamokon tanítják.