Szepesi Hiradó, 1936 (74. évfolyam, 1-50. szám)
1936-01-04 / 1. szám
2 látott képekre vagyunk utalva. És azért meg kell említenem, hogy a könyv képanyagában a szintén jó rajzok helyett inkább még jobb fényképeket szerettem volna látni. A közölt fényképanyag egyike-másika is jobb lehetne. Pl. az V. tábla felső képén levő „Bükki“ cserepek szép karcolt dísze alig kivehető. Mindent összegezve dr. Lipták János könyve a tájtörténelmi irodalom nagy nyereségének tekinthető. Gallus Sándor dr. Szepesi Hiradó HÍREK. □ [UNK] [UNK] SZEPESIEK ÉLETE TÁVOL A SZÜLŐFÖLDTŐL Negyven esztendő a magyar közoktatás szolgálatában. A soproni Zrínyi Hona leánynevelő intézet tanári kara és növendék serege nagy szeretettel ünnepelték avaldbachi latzesch Janka igazgatónőt abból az alkalomból, hogy már 40 esztendőt töltött a magyar nevelésügy szolgálatában. Pályafutását a győri felsőbb leányiskolánál kezdette, ahol 1895 től 1910 ig tanított, majd Lőcsére helyezték és itt 1919 ig igazgatta az állami felsőbb leányiskola internátusát. 1919 — 1921-ig a kecskeméti női gazdasági iskolánál fejtett ki hasonló tevékenységet s 1921 től pedig máig a soproni Zrínyi Ilona leánynevelő intézetet igazgatja és itt megszervezte — az intézet keretében — a női ipariskolát, a polgári iskolát, a felsőipari szaktanfolyamokat. A vallásos és magyar nevelésnek is lelkes irányitója. A jubiláns igazgatónő waldbachi latzesch Móric volt cs. és kir. tábornok és márikus- és batizfalvi Máriássy Anna leánya, akik hosszú éveken át Lőcsén éltek. Ma lVatzesch Janka igazgatónő két nővére él Lőcsén. Cim és jellegadományozások. A magyar kir. államvasutak igazgatósága Lindner Ernő és malduri és szepesföldi Maléter Jenő dr. államvasuti műszaki tanácsosoknak a műszaki főtanácsosi elnevezést és a IV. fizetési osztály jellegét adományozta. Előbbi a hasonnevű cipszer költő, utóbbi Maléter Zoltán udvari tanácsos, vasúti vezérigazgató fia és mindketten a magyar kir. kereskedelmi minisztérium autóosztályában teljesítenek szolgálatot. Kinevezések: A magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Pintér Jenő dr. egyet. ny. r. tanárt, a budapesti tankerület főigazgatóját öt év tartamára a középiskolai tanárképző intézet igazgatótanácsának tagjává, vitéz Pálfi János dr. egyet. magántanárt a filmoktatás ellátására a minisztérium kebelében létesített oktatófilmkirendeltség szakértői bizottságának tagjává az 1936-37 tanév végére terjedő időre kinevezte. A magyar kir. iparügyi miniszter Mueller Félix dr. techn., oki. építészmérnök, épitőmester, felsőépitőipariskolai tanárt az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottság tagjává az 1936 39. évek tartamára kinevezte. Áthelyezés: Varlovnik Jánost, a kassai földhivatali kirendeltség főbiztosát, márkusfalvi földinket, január elsejétől saját kérelmére Korponára helyezték át hasonló minőségben. Eljegyzések: Lipter Elek dr. és Réz Anna, a Magyar Távirati Ioda pécsi kirendeltségének gyorsírója jegyesek. Néhai vitéz Kendek-Kirchknopf Gusztáv dr. bányakerületi evangélikus központi lelkész és felesége, Lauko Ilona leányát, Kendek Sárikát eljegyezte Blatniczky Jenő cinkotai evangélikus lelkész, néhai Blatniczky Pál evangélikus főesperes-lelkész és felesége Jezsovics Lidia fia Házasság: Krompecher Andor okleveles mérnök, néhai Krompecher Ödön dr. volt budapesti egyetemi orvosprofesszor és Schutek Erika fia december 28 án Budapesten a Lenke-uti evang. templomban oltárhoz vezette Bodolay Margit okleveles tanítónőt, néhai Bodolay István, a budapesti magyar kit. rokkantotthon igazgató gondnoka és Iványos Róza leányát. Az esketést a vőlegény nagybátyja, Kováts J. István ref. teológiai akadémiai tanár végezte. Tanuk voltak : Krompecher Gyula a Pénzintézeti Központ revizora és Bodolay Jenő, pápai iparrajziskolai igazgató. Halálozások: Pleyer István okleveles gépészmérnök 33 éves korában Dunaföldváron meghalt. Az elhunyt fiatal mérnök lőcsei születésű, ahol az édesapja hosszú időn át tisztviselő volt. Kan Kruss Konrád kereskedő 69 éves koraSátoraljaújhelyen meghalt. Egyik leglelkesebb tagja volt a sátoraljaújhelyi szepesiek asztaltársaságának, akik temetésén testületileg jelentek meg és koszorút helyeztek ravatalára. Szepesi Bódog piarista tanár végezte a gyászszertartást és ugyanő szívhez szóló szép beszéddel búcsúztatta el derék, munkás késmárki földinket. Ifj Bókay János székfoglalója a Petőfi Társaságban. A budapesti Petőfi Társaság Liszt Ferenc emlékének szentelt ünnepi ülésén tartotta meg székfoglalóját ifj. Bókay János, a Budapesti Hírlap felelős szerkesztője. Felolvasta székfoglalóul Lampérth Gézáról írott megemlékezését, minthogy az elhunyt író helyére választották meg a Petőfi Társaság rendes tagjai sorába. Ifj. Bókay János rendkívül közvetlenül és találó vonalakkal rajzolta meg Lampérth Géza írói és emberi portréját, majd Röpriz című novelláját olvasta föl. A lelki mélységekbe világító, az átélés őszinteségétől parázsló levegőjű novella teljességgel lebilincselte a hallgatóságot, amely az igen színes felolvasás után hosszasan ünnepelte az írót. A tapsvihar elcsendesülése után Pekár Gyula szellemes beszédben méltatta ifj. Bókay János írói értékeit. „Üditő, friss szellő a költészeted, — mondotta — romantikád csupa humor és őszinteség, jellemzéseid éltetően találók, képzeletalakításaid meglepők, izgatóan izzó cselekményeid színpadi feszültsége s a szövevény legválságosabb percében a vérbeli mesemondó bravúrjával könnyedén ugratod át a legtornyozóbb akadályokat.“ Ifj. Bókay János válaszában a Petőfi név szimbólummá vált fogalmát rajzolta meg néhány találó szóval. Kifejtette, hogy a Petőfi név egyéniségre, bátorságra és újításra kötelez, annál inkább, mert az az irodalom, amely nem fejlődik, meghal. Regéné Végess Ilona dr. emlékezete. A Magyar Orvosnők Országos Egyesülete dr. Rege Károlyné, az egyesület tragikus hirtelenséggel elhunyt alapítója emlékének megörökítésére az Országos Orvosszövetség helyiségében közgyűlést tartott. Mádi Mária orvosnő emlékbeszédét dr. Szabó Johanna olvasta fel az elnöknőről. Röviden ismertette az elhunyt elnök orvosi fejlődését, szakmunkásságát és a különböző nemzetközi kapcsolatok Hirdessen lapunkban! Döbbenetes hír szárnyalt percek alatt a városon keresztül az elmúlt hét szombatjának délutánján, amely váratlanságánal fogva nagy feltűnést és megrázó hatást váltott ki nemcsak Iglón, de mély és őszinte részvétet keltett a város határain túl is az egész Szepességen . Széll Ödön nyugalmazott bankigazgató 69 éves korában önkezével vetett véget életének. Délben szokásosan megebédelt hitvese társaságában, majd felöltő nélkül távozott. Egyenesen a kertjébe ment és a filagóriában vadászfegyverével, amely söréttel volt töltve, a szájába lőtt. A lövés borzalmas következményű volt és rögtöni halált okozott. A házbeliek, akik a hosszú távollét miatt nyugtalankodva keresésére indultak, már holtan fekve akadtak rá. Kabátjára papírlap volt erősítve, amelyre utolsó kívánságaként boncolása mellőztét és közvetlenül a sírkertből való legegyszerűbb temetést kérte. A tragédia híre, áldozatának közismert személye folytán, villámgyorsan terjedt és a körülmények, amelyek okozták eléggé ismeretesek voltak ahhoz, hogy az osztatlan részvétet csak mélyítsék mindenütt és mindazokban, ahol és akik a köztiszteletben és közbesülésben álló öregurat ismerték. Ezeknek a száma pedig igen sok. Hiszen Széll Ödön közel harminc éven keresztül állott a Szepes-Iglói Takarék és Hitelintézet élén, tagja volt számos és különböző egyesületnek, tiszteletbeli felügyelője az evangélikus egyházközségnek, ahová rátermettsége, előnyös személyi tulajdonságai és képességei miatt állította polgártársainak bizalma. Csak akkor vonult vissza a közéleti szereplésektől, amikor meggyőződéses magyar érzelme feladását jelentette volna további tisztvállalása. Az alkalmazkodó hajlongásra túl kemény volt a gerince. Széll Ödönnel Igló őslakos társadalmának pótolhatatlan pillére dőlt ki és a háború előtti évekből ittmaradt igaz magyar urak legjava távozott az élők sorából, akinek halála a magyar társadalomnak érzékeny vesztesége. Ősrégi zipser családból származó magyar úr volt, aki rokonszenves figyelmessége, közvetlensége és tapintatossága révén általános megbecsülésnek örvendett Igló város társadalmának minden rétegében. Nemes volt a szónak tényleges és elvont értelmében egyaránt. Mint az egykori Igló legnagyobb pénzintézetének vezérigazgatója és mint magánember számtalanszor és számtalannak nyújtott segítséget ellenszolgáltatást nem kérve, nem várva. Igaz, kire is lett volna rászorulva Igló legtekintélyesebb polgárainak egyike? Adott, mert adakozónak született. Most, hogy oly hirtelen és készületlenül érte a közvéleményt örökre való távozása, kerül köztudomásra egy-egy nobilis gesztusa. De ez csak elenyésző töredék és hány ilyen tette majd ezután már felfedetlen ! Az utóbbi évek okozta anyagi gondok, amelyek családja iránti önfeláldozásából származtak, nem törték meg. A mindvégig délceg öregúron nem látszott külsőleg a megviseltség nyoma, de a legutolsó hónapok megrázkódtatásai, amikor élete alkonyán kellett megválnia meghitt lakásától, bútoraitól, ezek a hónapok oly lelki meghasonlottságra vezettek, amely végül a halálhozó fegyvert a kezébe adta. Halálában is ur maradt. Következetes és férfias. Elhantolása, utolsó akaratához híven, minden pompa nélkül, a legegyszerűbben ment végbe hétfőn délután. Rövid ima és a dalárda gyászéneke után a vadász baráti kezek által fenyőlombbal behintett sírba eresztették az egyszerű koporsót, amelyet csak tobozzal díszített fenyőkoszorú borított. Az iglói és szepesi magyarság reprezentáns személyiségének megindítóan egyszerű, de jxendítő hatású végtisztességén Igló társadalmának minden rétegéből rengetegen vettek részt, akik megilletődve adták meg Széll Ödönnek az utolsó tiszteletadást. * Tragikus halálát özvegye, szül Kucsera Irma, Joán testvére, férjezett dr. Weszelszky Gyuláné, gyermekei: Ödön wittkowitzi főmérnök, Irén férjezett Winckhler Istvánné, két unokája, menye, veje, sógora, sógornői, valamint széleskörű rokonsága gyászolják. kiépítésén végzett eredményes tevékenységét. Ezután megemlékezett az elhunyt alapítónak orvosnő társadalmi, nő és gyermekvédelmi tevékenységéről, amelynek eredményeként alakult meg 1927-ben a Magyar Orvosnők Országos Egyesülete. Rege Károly dr. magyar kirgazdasági tanácsos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület titkára az elhunyt férje megköszönte az elhangzott méltatást és bejelentette, hogy felesége emlékét alapítvány formájában is megörökíti. A közgyűlés pedig kimondta, hogy az orvosnők felépülő otthonában egy szobát dr. Rege Károlynéról neveznek el. Szepesi karácsonyesték. A szülőföldjüktől távol élő szepesiek közül a budapestieknek két közös karácsonyfát hozott a Jézuska. A cipszer család 22-én, vasárnap a Vas utcai iskola tornatermében gyűlt össze, ahol most hatodízben segélyezték ez alkalomból a rászoruló cipszereket. A hatalmas karácsonyfa mellett ott állt a cipszerek jótékony angyala, Némethy Kálmánné Scherffel Irma, aki téli ruhákat osztott sét a cipszer szegények között. Krisch Jenő igazgató fejezte ki a meleg köszönetét Némethy Kálmánnénak, aki most a hatodik karácsonyfa ünnepélyt rendezte és aki jóságos szivével, cipszer testvéreink iránti nagy szeretetével és önfeláldozó szorgalmával szerezte meg a szétosztott adományok legnagyobb részét. A második karácsonyfa-ünnep a Szepesi Diákotthonban 23 án este folyt le, ahol Krisch Jenő Hayde Gyula dr. és Kunsch Sámuel volt otthongondnok munkás életét állította az ifjúság elé követendő például, különösen a jellemet és a szülőföldszeretetet illetően. A cinster családok és Némethyné Scherffel Irma anyai gondosságát is ő köszönte meg, akik már nyolcadszor pótolják a szülői ház szeretetét. Kun Gyula ny. mvn. tanácsos buzdító szavai után kerültek szétosztásra az ajándékok, amelyek készpénzen kívül természetbeni adományok voltak. Takács József bölcsészhallgató mondott köszönetet mindazoknak, akik a szepesi ifjúság karácsonyi ünnepéhez hozzájárultak. Mindkét ünnepet a diákotthon ifjúsága karácsonyi dalokkal tette bensőségessé. A közösen elköltött vacsora a késő éjszakai órákig tartott. Itt említjük meg, hogy a budapesti Vigadóban lefolyt karácsonyfa-ünnepélyen a kormányzóné jóságát Felkay Ferenc dr. tanácsnok köszönte meg és a Tőzsdében a bankok egyesülete által rendezett karácsonyfa-ünnepen Némethy Kálmán és neje fogadták a kormányzó nejét. Kray István dr.: A kabinetiroda szolgálatában a világháború alatt. Fenti cím alatt adta ki könyvalakban négy éves kabinetirodai szolgálatának idejéből származó visszaemlékezéseit dr. Kray István báró, volt magyar országgyűlési képviselő, miniszteri osztálytanácsos. A könyv szerzője négy háborús esztendőt töltött mint udvari titkár a volt császári és királyi kabinetiroda szolgálatában néhai I. Ferenc József és IV. Károly királyok oldalán 1914 től az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig. Ennek a négy gondterhes háborús esztendőnek emlékét örökíti meg könyvében. Nem politikai és diplomáciai szenzációkat közöl a háborús idők kulisszatitkairól, de mint az akkori események szemlélője elmondja igen érdekes emlékeit és élményeit, leírja a két uralkodó életmódját és szokásait és emellett mozaikszerben örökít meg egyes valóban átélt érdekes és jellemző epizódokat a két uralkodónak életéből. Városi, államitisztviselők és nyugdíjasok, vasutasok, tanítók, papok stb. olcsó kamatláb mellett 10 évi amortisatióra fizetésükre kölcsönt kaphatnak. — Kezes nem kell. Információt ingyen ad Berger László Košice, ______________Štefaniková 24/26.___________