Szepesi Lapok, 1917 (33. évfolyam, 5-143. szám)
1917-01-13 / 5. szám
es Scepus emlittetik. ^ Cod. dipl. II. pag. 17. és III. 2. pag. 311. ' "Könnyen'‘történhetett azért, hogy vagy a bevándorolt moldvaiak által, vagy a Szepességnek az említett határvidékhez való hegyes-völgyes hasonlatossága miatt hozatott amonnan át a Szepsi, vagy Szepes név is a mi földünkre. (Az abaujtornai Szepsi község, mely kezdettől fogva a szepesi prépostság alá tartozott, máig is Moldaunak, a XIV. században pedig Moldvának neveztetett.) Ebben az előadásban Matricula Moler. föl. 850. = Moler-féle anyakönyv, 850. ív. Diplomat. Sáros = Sáros oklevéltára ; fasc. = csomó; Ibi prot. = ugyanott jegyzőkönyv. Tizedikül Czirbusz Géza dr. budapesti egyetemi tanár és földrajziró „Néhány magyarországi megye elnevezése“ cimen a Magyarországi Kárpátegyesület Évkönyve XLI. kötetében Iglón 1914-ben megjelent értekezésében a 28. lapon ekként szól: „Szepesmegye (Zips) régi neve egyszerűen zsupa = ispánság. Határkerült és igen fontos átmeneti terület volt ez Galíciába, s a tótság legkeletibb exponense. Azért a zsupából (szlovén) zsupkcából ép igy kerekedhetett a Cipsz, mint a határmesgyéül szolgált gyöpütől (Verhau). A gyöpűt készítő favágók cseh-tót neve scypes, s többese scypsi, a sciptin, scypin (scepat, scipati) szóból. E szerint a Cibin, Szeben szintén kivágott, irtásos gyöpüs térséget jelentett. Talán még az irtásos helyek pataki neve, a Sebes név is e scypsi szóból vette eredetét.“ Ez előadásban exponense , képviselője, vezérlője. Végre Förster Jenő dr. szepes vármegyei levéltáros „Szepesvármegye a tatárjárás“ előtt címü, s a „Közlemények Szepesvármegye múltjából“ nevű folyóiratban Lőcsén 1915-ben megjelent tanulmánya tudásunkkal 1—2. lapjain ezt adja elő: Eddigi biztosan nem mondhatjuk ugyan, de valószinű, hogy magának a vármegyének is a szlávság adott nevet. A Szepes név, amely okleveleinkben Scepis, Zypes, Scips, latinositva Scepus, németesitve Cipsz, Zipsz alakban szerepel, visszavezethető a kelta scip tőre, mely fát, fatörzset jelent és így az elnevezésnek alapja vagy általában ; erdős vidék, vagy fatörzsből való határjelző. Hogy váljon ez a tő a szláv (Spisz), vagy más indogermán nyelv közvetítésével jutott-e e terület nevéül, annak megállapítását a nyelvtudománytól várjuk.“ Ebben az előadásban indogermán , germán, görög, hindu, román és szláv nyelvek. Összegezve az előadottakat azt látjuk, hogy a tizenhárom tudós iró megokolt véleményei ekként oszlanak meg t vármegyénk nevét származtatja Xylander a „sepes“ , „kerítés“ latin szóból; Froelich, Hain és Weber (az utóbbi csak oda hajlani látszik) a „Gepusia“ a „gepidák háza“ helynévből; Bél és Schmauk a „Carper“ a „kárpátiak“ népnévből ; Schlözer a „ius cippi“ a „cipp-adó“ jogi kifejezésből; Genersich a „sepigis“ ,a „látok Csúcsot jégét“ suev-gót fölkiáltásból; KroneS a „Scepus“ meg nem fejtett helynévből; Hrad- Szky a „Sepsi“ székely helynévből; Pirhalla a „Scupus“ moldovai helynévből; CzirbuSZ a „scypes“ = „kerítés“ cseh-morva szóból s Förster a „scip“ = „fa“ kelta szóból. Melyik az igazi? Tessék megirniuk szerkesztőségünknek ! M tf*¥ercs« a italnál. Folyó hó 9 én délután jókora díszes közönség gyűlt össze a vármegye székházának dísztermében a Történelmi Társulat tagjai, s a lőcsei és vidéki érdeklődők közül mintegy 40 hölgy és 60 úr. Az alispán mint ügyvivő alelnök tartalmas és szép megnyitójában röviden vázolta a Társulat adatgyűjtő, földolgozó és közzétevő föladatait és eszközeit, s kiemelte, hogy a régebbi nyilvános fölolvasások feléledése szinte ösztönszerű sejtése a közbéke közeledésének, amikor a Társulat ismét kifejtheti a világháború által korlátozott nemes munkálkodását; azután szívesen üdvözölvén a megjelenteket és a fölolvasót, ezt fölkérte előadása megkezdésére. Máriássy Ödön kir. kamarás és márkusfalvai birtokos rendkívül érdekes, tanulságos és élvezetes összefoglalásban ismertette néhai Máriássy Farkas márkusfalvai birtokos pénztári naplóját, mely az 1760-as évek hat egész esztendejéről szól. Az előadó dicséretes történelmi érzékkel és tudással, tiszta szép magyaros írásmóddal, s itt-ott jóleső tréfás hangon mutatta be a szorgosan részletes naplóból, annak a kornak nemcsak sajátságosan változatos és nehézkes pénz- és árviszonyait, hanem sokféle háztartási, gazdálkodási, egészségi, utazási, mulatozás, fényűzési stb. családi és közállapotait és furcsaságait is. A felolvasás megjelenik a Társulati Közlemények Szepesvármegye múltjából« című szakfolyóirata legközelebbi füzetében, amikor nagyközönségünk is annyi kellemes szórakozást és tanulságot meríthet belőle, mint díszes hallgatósága, mely lelkes éljenzéssel és tapsokkal hálálta meg a felolvasónak a nyert nemes élvezetet. Az elnök befejezőül melegen megköszönte az előadó szíves fáradozását, s annak nevében is a közönség jóindulatú részvétét , s egyúttal megígérte, hogy a Társulat lehetően mielőbb újra szolgál hasonló nyilvános felolvasással. Bizonyos, hogy azt is ugyanilyen hálával fogadja az érdeklődők serege. Ezeknek a kályha^v^lcanek birtokot, őrzői, úgyszintén azok a gyárosok és kereskakik ilyen kályhahengereket raktáron tartanak, kötelesek azokat 1917. január hó 15-ig a polgármesteri hivatalnak bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell: 1.) a helyet (község, utca, házszám, lakrész), ahol a kályhahenger van, 2) a kályháknak számát, 3) a birtokos nevét és lakóhelyét, 4) a birtokos arra vonatkozó kötelező kijelentését, hogy az igénybevett kályhahenger pótlásáról maga kiván-e gondoskodni vagy pedig annak horganyozott vaslemezből készült kályhahengerrel természetben való pótlását kivánja-e. Azok a birtokosok, akik természetben való pótlást nem igényelnek, kályhahengereiket az 1917 évi február hó 26-ig a «Magyar szent korona országainak fémközpont részvénytársaságinak (Budapest, IV. Városház utca 10) szabadkézből eladhatják, ha pedig azt nem teszik, kötelesek azokat a fentebb meghatározott határidőig a 4611/eln. 20. b. 1915 sz. rendelettel megalakított és a rendelet szerint illetékes fémátvételi bizottság eímére (Budapest) beszállítani. A fémátvételi bizottságnak beszállított rézkályhahengerekért járó térítés a tiszta rézsűv után klgr.kénfc 5 koronában fog megállapittatni s ezenfelül a katonai igazgatás a beküldőnek a szállítási költségeket is megtéríti. A küldemények darabszáma és súlya megállapítandó és azok jegyzéke a feladással egyidejűleg az átvételi bizottsághoz küldendő be. Ha valamely birtokos a kályhahengert szabadkézből a Magyar Szent Korona országai fémközpontjának adja el, erről a központi fémrequiziós bizottságnak jelentést kell tenni. Ha a fürdőkályhahenger birtokos természetben való pótlást igényel, a pénzbeli térítés helyett a pótlásról gondoskodás történik. Az elidegenítés, beszállítás és kicserélés csakis oly vállalatokkal történhetik meg, amelyek a m. kir. honv. miniszter, a keresked. miniszterrel egyetértőleg a kicseréléssel megbízást nyernek. Aki a tárgyakat be nem jelenti, be nem szállítja, a rendelet ellenére feldolgozza, vagy elidegeníti, avagy a rendelet ellenére megszerzi, vagy a rendelet rendelkezéseit egyébként megszegi, kihágást követ el és 2 hónapig terjedhető elzárással és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Igló, 19x6 évi december hó áJTain Folgens Cornel polgármester, Olvasóköri mozgószinház | iZZI Korompai vasgyár, ft [ Az olvasóköri mozgószinház a koronázási film I. részét január 20-án este 8 órakor, január 21-én délután fél 3 és fél 6-kor és este fél 9-kor fogja bemutatni, amire Korompa és környéke moziközönségének figyelmét felhívjuk. A film II. része január 27-én és 28-án lesz bemutatva. ———— Levélbeli előjegyzések az olvasókon mozgószinházhoz intézendők. ifilA város hivatalos rovata. 4163. szám. kig. 1916. Hirdetmény. Közhirré teszem, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter 24691/en. 20. b. 1916. sz. rendeletével a használatra felszerelt, valamint a fel nem szerelt szén vagy fatüzelésü fürdőkályháknak tiszta fémfelületü, másolt vagy zománcozott rézből készült víztartó hengereit hadicélokra igénybevetteknek jelentette ki. Az igénybevétel kiterjed a magánosok, gyártók és kereskedők birtokában levő, úgyszintén azokra a fürdőkályhahengerekre is, melyek más számára őriztetnek. 4263. szám. kig. 1916. Hirdetmény. Igló város tanácsa közhirré teszi, hogy a m. kir. minisztérium 3709/916. M. B. sz. a. rendeletet bocsátott ki a pamutfonalak, pamutszövetek, a kötött és kötszövötti pamutáruk, valamint a pamut és félgyapju szövött és kötszövött férfi alsóruha forgalomba hozatalának és feldolgozásának korlátozása tárgyában. Ez a rendelet kölönösen az érdekelt kereskedőkre nézve fontos intézkedéseket tartalmaz, amiért is felhivatnak, hogy abba a tanácsirodában a hivatalos órák alatt betekintést szerezzenek. Igló város tanácsa 1916 évi december hó 28-án. Folgens Cornel polgármester. 91. szám. R. 1917. Igló város rendőrhatóságától. Hirdetmény. Közhirré teszem, hogy Igló városban a cselédek bejelentése, valamint szem vizsgálata a következő napokon lesz megtartva. Belső cselédek: 1917. évi január hó 16-án, 19-én, 23-án, 26-án és 30-án délután 2—3 óráig. Külső cselédek: 1917. évi január hó 14-én, 21-én és 28-án délelőtt 10—11 óráig. A cselédek kötelesek a gazdájuk által kitöltött cselédkönyvvel személyesen megjelenni. A férficselédek katonai okmányaikat ez alkalommal szintén tartoznak bemutatni. Igló, 1917. január hó 10-én. Dr. Jantner Ervin rendőrkapitány. blonzok, kosztümszövetek és ci nagy választékban 0LLÁK JAKAB áruházábanlGLÓH