Széphalom 12. (2002)
A 200 ÉVES KOSSUTH - Fehér József: Két újhelyi Kossuth-legenda
SZÉPHALOM 12. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2002. 23 FEHÉR JÓZSEF Két újhelyi Kossuth-legenda Sátoraljaújhelyen igazán két élő Kossuth-történet található meg napjainkban is. Ezek azonban - kis túlzással mondhatom - nap mint nap hallhatók, ha Kossuth neve szóba kerül. Huszonhét éve, mióta itt élek, számtalanszor hallottam nemcsak itt élőktől, de a Kossuth-emlékeket kereső magányos vagy csoportos látogatást tevő turisták körében is. 1. Jellemző a jelenet, hogy a város főterén, a volt megyeháza előtt összesereglenek a városnézők, s áhítattal tekintenek a magasba, ujjakkal mutatják: „íme, a Kossutherkély, ahonnan Kossuth Lajos az első nagy nyilvános beszédét elmondta”. A képzelet rögtön szárnyakat kap, s a figyelő-fürkésző tekintetekből kiolvasható, hogy mit látnak: azt a kissé heroikus, szónoki pózba lendült energikus alakot, aki a táblaképeken szerepel, aki a július 1-ei országgyűlésben a megajánlási beszédet tartja, vagy toborzó körútján a ceglédi piacon forró lelkesedésével megnyeri a körülvevő sokaságot, a népet. Többen tudni vélik azt is, hogy Kossuth ezt az első beszédét az 1831-es kolerajárvány idején mondta el, s hatásos szónoklatával lecsillapította a járvány által meggyötört, lázadó parasztokat, akik heves indulattal uraik ellen készülődtek. A fele sem igaz - mondhatnánk, mert ez az igazság, de nem ezt mondjuk, hanem azt, hogy: van benne igazság. A legendának ugyanis minden eleme valóságos: a kolerajárvány, a lázongó hangulat a nép között, Kossuth felszólalásai, még a helyszín is, a megyeháza épülete, de ezek nem állak össze egységes kompozícióba. Szép legenda születik, melynek megvannak a valóságmagvai. Hogyan épülnek össze? A mechanizmus megfejthető, a következőképpen. Való igaz, hogy a fiatal Kossuth 29 éves ekkor - a városban élt 1831-ben, s gyakran szerepelt a városi-megyei közéleti színtereken. Mint táblabírót a Zemplén Vármegyei Epekórságot Elhárító Bizottmány tagjává választották 1831. június 28-án, s igen fontos és nehéz feladatokkal bízták meg. Feladata volt „a beteg házak elzárattatása”, melyhez katonai segítséget, karhatalmat is igénybe vehetett. Ahogy a járvány terjedt és erősödött, „veszteglő intézetek”-et állítottak fel, melyeknek megszervezésével is őt bízták meg. Még nagyobb és nehezebb feladata volt a megbetegedettek kórházba vitetése, az ápolómunka megszervezése, majd a meghaltak eltemettetése. A kolerajárványnak fennmaradtak a dokumentumai, ma is tanulmányozhatók Újhelyben, Zemplén Levéltárában. A jegyzőkönyvek tanúsága szerint a fiatal Kossuth kivételes személyes bátorságról és - túlzás nélkül mondhatom, itt helyénvaló a szó: - halált megvető bátorságról tett tanúbizonyságot. Naponta megfordult többször is a járvánnyal sújtottak között, élelmezte őket, nagy ne