Széphalom 14. (2004)
KAZINCZY ÉS KORA - Cap György: Kazinczy és a Kazinczy Kör kapcsolatai a gróf Mailáth családdal
SZÉPHALOM 14. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2004. 85 A Mailáth grófné által 1898 szeptemberében alakított Bodrogközi Jótékony Nőegylet 1903. május 29-én a perbenyiki Nyesésben nagyszabású elithangversenyt rendezett. A gavotte és menüett négyesek után, melyeket a Mailáth-, Sennyey- és Széchenyi-gyermekek adtak elő, zeneszámok következtek, melyeket a „perbenyiki filharmonikus társaság” adott elő. Az estély második részét „műkedvelői előadás” képezte, melynek rendezésére - mint a korabeli híradásból megtudjuk - „a Zemplén megyei Kazinczy-kör színügyi szakosztálya kéretett föl.” A társulat A protekció című egyfelvonásos vígjátékot adta elő. Tudunk még arról, hogy 1905. április 13-án a helybeli vonósnégyes társaságában Mailáth „őfőméltóságaik szíves közreműködésével” kamarazene-estélyt rendeztek, a műsoron pedig Schubert, Schumann és Goldmark művei szerepeltek. A Zemplén újság szerint a Kör 1907. március 14-én tartotta következő kamaraestélyét a vármegyeház zsúfolásig megtelt nagytermében, amelynek „fényét és művészi értékét nagy mértékben emelte” a Mailáth-házaspár közreműködése. „ Vérbeli zeneművészek, kik szívesen mutatják be művészetüket a művelt közönségnek. ...Az előadó művészek közül elsősorban Mailáth Józsefné grófnőt kell említenünk, aki játszi könnyűséggel, föltétlen virtuozitással uralkodott a rendkívül nehéz zongora szólam fölött. ... Végezetül Mailáth gróf művészi harmóniuma kísérete mellett Kolozs Richárd úr adott elő hegedűn néhány igen szép magyar dalt. ” Nem csoda, hogy a Kör a Mailáth-házaspárt „a nemzeti közművelődés terén szerzett érdemei iránti tiszteletből” tiszteletbeli taggá választotta meg. A boldog békeidőket azonban 1914-ben a háború váltotta fel. A Mailáthok perbenyiki kastélyuk és a királyhelmeci társulati épület egy részét kórházzá alakították át. Mailáth létrehozta és vezette a sátoraljaújhelyi betegmegfigyelő-állomást, melyet 1916-ban rokkantügyi intézménnyé alakított át. A vörös uralom alatt a házaspárt és 17 éves Pál fiukat letartóztatták, a sátoraljaújhelyi fogdába zárták. A grófnét négy nap múlva hazaengedték, a férfiakat túsztársaikkal együtt marhavagonokban szállították Budapestre, ahol egy hónapig raboskodtak. Mailáthnak 1931-ig 119 cikke, értekezése jelent meg, ő szerkesztette a Bodrogközi Tisza-szabályozó Társulat monográfiáját, s szerzője volt több kedvelt zongoradarabnak. Felesége 1932. április 30-án hunyt el Budapesten, az idős József gróf pedig 1940. április 2-án Nyíregyházán. Mindkettőjüket a perbenyiki családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. 1920-1945 A Trianon utáni nehéz időszakban a Kazinczy Kör 1921-ben éledt újjá Rendezvényei már tisztán irodalmiak voltak, „a művészetek közül a zenével volt folyamatos és állandó kapcsolata mint társművészeti ággal”. A Mailáth család birtokait is kettészelte a trianoni békediktátum. Ifjabb Mailáth József gróf (1895-1939) vette át a terjedelmes birtok irányítását, s egyben elnöke volt a Nemzeti Egység Pár bodrogközi szervezetének. Édesapjához méltó utódként karolta fel a vármegye ügyeit, támogatta, segítette a vidék szegény lakosságát. E nagy munkában méltó társa volt felesége bauschlotti báró Schell Lujza Anna (1895— 1979), aki a Mailáth család tagjaként tartott kapcsolatot a Kazinczy Körrel. 1920. január 8- án kötöttek házasságot. A bárónő hét gyermeke nevelése mellett a társadalmi élet aktív szereplője volt. Elnöknője lett az Országos Tüdőbeteg Szanatórium Egyesület bodrogközi fiók-