Széphalom 15. (2005)
MESTEREK ÉS MŰVEK - Komáromy Sándor: "...írok a XXdik vagy XXIdik századnak..." 200 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály
SZÉPHALOM 15. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2005. 113 KOMÁROMY SÁNDOR «... írok a XXdik vagy XXIdik századnak..." 200 éve halt meg Csokonai Vitéz Mihály A 2005. év gazdag irodalmi évfordulókban. Csokonai Vitéz Mihály életművét, költői teljesítményét és nagyságát az általunk ismert néhány rendezvényen túl alig kísérte méltó, országos tisztelgés a 200. évfordulón. Pedig megérdemelte volna! Csokonai a magyar felvilágosodás legnagyobb költője, aki egyszerre magyar és európai gondolkodású, költészete a kor színvonalán a csúcsokat jelenti. S ma is időszerű! A mai magyar irodalmi közgondolkodás keveset tud a költőről. S több mint hipotézis az, ahogyan haladunk előre az időben, úgy szűkül a régi magyar irodalom ismerete. ..’Egy nádasházba szorult kozmopolita’, vagy hogy az őáltala alkotott szóval magyarítsuk: ’világ polgára’ - így jellemezte magát s végzetét literatúránknak Janus Pannonius és Balassi Bálint után időrendben harmadik világirodalmi rangú egyénisége: Csokonai Vitéz Mihály” - ezekkel a méltató sorokkal kezdődik Julow Viktor monográfiája. A kitűnő Csokonai kutató értékítélete ma is hiteles és maradandó. A magyar verset, a költő életművét tisztelő és értékelő magyarság 2005. január 28-án emlékezett meg Csokonai Vitéz Mihály halálának évfordulójáról. Arra a magyar költőre emlékeztünk, aki a magyar felvilágosodás irodalmának - túlzás nélkül - a legnagyobb alakja. Ez alkalommal - amely alkalom tisztelgésünk a költő nagyszerű életműve előtt -, Csokonai sárospataki tartózkodásáról szólunk, s ennek az időszaknak néhány poétikai vonatkozását villantjuk fel. Csokonai Vitéz Mihály 1795-re eléri költészetének csúcsait. Megírja nagy verseit, kialakul páratlanul gazdag stílustérképe. A költő életművében a felvilágosodás korának minden stílusirányzata helyet kap. A stílusok olyan szintézisét adja, amelyre abban az időben csak ő volt képes. Tudós költő, különlegesen gazdag olvasottsággal. Megtanul latinul, olaszul, németül, franciául, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, a perzsával. Diákfejjel meghódította a magyar költészet minden lehetséges verselési rendszerét. A kezdeti, iskolás (piktúra és szentencia) verseléstől eljut a maradandó (Az estve, Konstancinápoly és más) költemények megalkotásáig. A rokokó, a klasszicizmus, a szentimentalizmus, a barokk, a népiesség s újabb kutatások szerint a manierizmus is jelen van költészetében. Több mint kétszáz év távlatából is Csokonai költészetének egyik maradandó értéke verseinek tematikai gazdagsága és sokszínű stílustérképe. Nála meggyőzőbben kevesen írtak kortársai közül a felvilágosodás eszmerendszeréről. Az estme diszharmonikus szerkesztése nemcsak Rousseau gondolatait idézi, hanem mint verskompozíció is a magyar líra egyik gyöngyszeme. A költemény első része a természeti szép, amelyhez mintegy él