Széphalom 17. (2007)
HISTÓRIA ÉS HAGYOMÁNY - Kónya Zoltán: Küzdelem a sajtó szabadságáért a reformkori Zemplén vármegyében
SZÉPHALOM 17. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2007. 201 gdlása alá letendő vettetését, ’s a’szükséges esetiben a segedelem kirendelését kénfi A megye ekkor még csak azért tiltakozik, hogy az utasítás latin nyelven érkezett, de fontolgatta a cenzúra elleni felírást is.27 28 A tiltakozás eredményes volt, a Helytartótanács utasította Udránszkyt, hogy ezentúl magyar nyelvű utasításokat adjon.2 * * ’ 1831-ben ugyanennek a főkormányzónak értesítésére, hogy a könyvvizsgálói hivatal lemondott tisztviselője helyett Tamásy Józsefet nevezték ki, a megye már a könyvvizsgálat elleni felszólalásra utasította az országgyűlésre küldendő követeit. Ennek alapján Lónyay Gábor nagyhatású beszédet mondott az országgyűlésen a szólásszabadság érdekében: ,,Egyébiránt mind politikus, mind törvényes szempontból többször megvitatott tárgyához alig van ugyan mit hozzáadni, de mivel napról-napra újabb erővel látom az ügyet megtámadni, kötelességemnek érzem pártolásra észrevételeimnek rövid előterjesztését. A szabad szólás minden embernek természetes jussai közé tartozik. De jussa ez a polgárnak is, de sőt, kötelessége is, mert hol a törvények a kormány által elmagyaráztatnak, vagy önkényesen egészen félrevezetnek, ott a hazafi érzésűnek hallgatni nem szabad. S ha törvény javításáról s hozásról van szó, szabad-e annak hallgatni, ki szívén viseli nemzete kifejlődését, hazája előmenetelét s virágzását? Nem... Ha nem vívhatjuk ki a szólás szabadságát, feltaláljuk azt önmagunkban, s használni foguk, aminő, s olyanban a fűrendeket, minő készeknek mutatkoznak a nemzeti boldogság eltöltésére"ss 1831. január 24-én Zemplén megye közgyűlése is megválasztotta azt a bizottságot, amelynek feladata lett az országos várakozástól kísért rendszeres munkálatok (operátumok) megvitatása és bírálata, melyben Kossuth Lajos a közpolgári albizottságnak lett tagja. Ennek hatáskörébe tartozott az országgyűlés, a Helytartótanács a megyék, szabad kerületek, városok szerkezetének reformja, s egyebek mellet a cenzúra, illetve a sajtószabadság kérdése is.32 A régen várt alkalom tehát elérkezett, a még csak csíráiban létező ellenzéki reformpárt első, s mindjárt korszakalkotó jelentőségű erőpróbája Zemplénben s az ország valamennyi megyéjében megkezdődött. A korabeli viszonyok között óriási jelentősége volt ezeknek a fórumoknak, melyek a szólásszabadság utolsó fellegvárai voltak a szabad gondolatközlési lehetőségektől megfosztott országban. A közjogi törvényjavaslatok sorában a cenzúrára vonatkozó törvénycikk váltotta ki a legélénkebb visszhangot a megyei operátumokat előkészítő üléseken. Az országos javaslat törvényesíteni akarta az addig törvénytelenül gyakorolt előzetes könyvvizsgálatot. A megyék többsége azonban elutasította ezt a kísérletet, s a sajtószabadság, az utólagos felelősség elvének pártolására utasította követeit. Az óvatosabb megyék elfogadták az előzetes cenzúra elvét, de az országgyűlésre, vagy az Akadémiára kívánták bízni a könyvvizsgálatot, s egy részük a megyei nyomtatványokat ki akarta vonni a cenzúra alól.33 Zemplén vármegyében 1832. június 12-én kezdték meg az összbizottság által készített közjogi javaslat megvitatását. Ekkor a sajtószabadság kérdése újból felmerült. Ez már az albizottság január 26-i ülésén is heves vitákat váltott ki. Az országos bizottság javaslata fent kívánta tartani az előzetes cenzúrát; az albizottság többsége hitelt tett ugyan a gondolat szabadsága 27 ZLt. 290 No 2095. 28 ZU. IV. A. 1001/g. 16, No 2095. 29 ZU. Loc 309 No 1231. 1 ZU. IV. A. 1001/g. 18, No 2103. 11 Kossuth Lajos: Országgyűlési Tudósítások V. köt. 684. 32 ZSt. Közgyűlési iratok 1831., No 1691. 33 Barta István: A fiatal Kossuth. Bp., 1966. 123-124.