Széphalom 20. (2010)

KAZINCZY ÉS KORA - Kiss László: Kis Witzay József, Kazinczy kassai orvosa és barátja

130 KISS LÁSZLÓ: Kis Witray József, Kazinczy kassai orvosa és barátja Kazinczy „belső sugallása” megalapozott volt. Betegsége, valószínűleg hastífusza, a sír közelébe jut­tatta őt, sőt a komáromi Mindenes Gyűjtemény ha­sábjain már nekrológja is megjelent balatonfüredi tisztelője, Pálóczi Horváth Ádám tollából.­ Vitray doktor „nappali és éjjeli gondjai és a nála virrasztó édesanya ápolásai”­ következtében, no meg fiatal, szívós természetének köszönhetően Kazinczynak nem kellett az Isten trónusa előtt számot adni „cselekedeti és hite”­ miatt. Kazinczy a „Pályám em­lékezete” című memoárjában is említést tesz doktorá­ról: „Orvosom és barátom, Viczay József, már (júni­us) 19-e nem hitte, hogy a reggelt érjem. Ifjúságom és a kassai prédikátor könyörgése megtartott. Baróti­ miséje alatt zára kívánságai közé”.­ Kazinczy és Vitzay barátsága töretlen maradt ez utóbbi fogsága (1795-1801) alatt és ellenére is. A fogságból anyjához írt leveleiben többször említi Wi­­tzayt, kéri tanácsát. „Három alsó fogam elől veszti ínyét. Zahnscorbutnak, mondják. Wiczay mondja meg, mi lesz belőle”, írja 1799. június 16-án.10 Sza­badulása után, 1801. szeptember 3-án Kassára sietett: „Beérvén a városra a Forgács utcán, minden legmesszebbről ismerteim számokban is Viczay vala az, akit legelébb látok meg. Ő tűzzel fogadott, Fried és mások mentegetődzve, hogy ők féltek. Ha ők jöttek volna ki fogsá­gokból, én nem azt szentem volna, hogy ne siessenek látni, hanem életekbe mentem volna”.11 E jóban-rosszban töretlen barátság az egyik indítéka annak, hogy Kazinczy még Witzay életében, 1803-ban rézmetszetet készíttet a doktorról. Witzay halálát követően ír­ja egyik levelezőtársának: „Viczaynak igen jól eltalált képét én ezelőtt nyolc évvel Czetter által metszetem rézben, mert engem is nem egyedül virtusainak tisztelete s a legszentebb barátság, hanem életem megtartása is csattan hozzá”.12­ 4 Kiss László: „... a Kazinczy haláláról vett hír nem igaz volt....” Kazinczy Ferenc „halála” és feléledése 1789-ben.­­ Széphalom, 16. kötet, a Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 2006, 23-27. 5 Toldy Ferenc: Kazinczy Ferenc és kora. Életrajzi emlék 1859-1860. Bp. (reprint 1987), 113. 6 Kazinczy: Rothasztó forró­ betegségem, i.m. 7 Baróti Szabó Dávid (1739-1819) katolikus pap, 1777-től Kassán tanár, Kazinczyval és Batsányival az első magyar iro­dalmi lap, a Magyar Museum szerkesztője. 8 Kazinczy Ferenc: A nagy titok. Versek, műfordítások, memoárok, levelek. (Válogatta, az utószót írta Ferenczi László.) A magyar irodalom gyöngyszemei, Kozmosz Könyvek,1986. 86. 9 A C-vitamin deficitje okozta hiány­betegség, a skorbut egyik jellegzetes tünete a fogíny vérzése s a fogak meglazulása, kihullása - erre utal a német Zahnscorbut kifejezés. Elsősorban a hosszú hajóutak legénysége közt fordult elő, száraz­földön a tömlöcökben, börtönökben volt gyakori. 10 Molnár Béla: Kis Vitray József (1746-1810). I Vő.. Kassa orvosi története (a Magyar Tudományos Akadémia támoga­tásával). Kassa, 1944.96. 11 Kazinczy: Az én életem I. m. 207. 12 Molnár Béla i. m. 96.

Next