Széphalom 22. (2012)

HISTÓRIA ÉS HAGYOMÁNY - Oláh Tamás: Georges Chassant, egy francia brigadéros Rákóczi hadseregében

SZÉPHALOM 22. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2012. 351 OLÁH TAMÁS Georges Chassant, egy francia brigadéros Rákóczi hadseregében Bevezetés Szepes vármegye Lőcsén őrzött levéltára, csak úgy, mint az egykori felső-magyaror­szági vármegyék közül Zemplén vagy Sáros vármegyéké, igen gazdag forrásbázist kínál a Rákóczi-szabadságharc kutatói számára, amelyre már Thaly Kálmán is felhívta a figyelmet a Magyar Történelmi Társulat 1872. évi szepes-vidéki kirándulását követően.*­­ Thaly 1873. évi forrásismertető tanulmányában bemutatott röviden egy 1706. már­cius 30-ai keltezésű levelet, amelyben gr. Esterházy Antal tábornagy arról értesíti a várme­gyét, hogy a területén elszállásolt Chassant brigadéros-féle reguláris gyalogezred (!) ezredesé­vé Rákóczi, a még január 1-jén alezredesből ezredessé előléptetett gróf Norvall-t rendelte. Ez a Szepes vármegye közgyűlési iratai között fennmaradt levél, amelyet az idén Lőcsén folytatott kutatásaim alkalmával sikerült digitalizálni, ösztönzött arra, hogy röviden be­mutassam az iratban szereplő „Szassán Brigadéros uram”, azaz Georges Chassant francia származású kuruc brigadéros rövid, de viszontagságos karrierjét a Rákóczi-szabadságharc időszakában­ Chassant kuruc szolgálatba állása, részvétele az 1705. évi harcokban Georges Chassant brigadéros (magyar nyelvű forrásokban Sásán, Szásán, Szassan né­ven is említik) és ezredének vezénylője, gróf Carolus Norval ezredes a Rákóczi-szabad­ságharc alatt a magyar és erdélyi konföderáció hadseregében szolgáló francia tisztek cso­portjához tartoztak. A francia tiszteknek a kuruc hadseregben történő szolgálatvállalása nem előzmények nélküli, hiszen XIV. Lajos udvara, amely a Nyugat-Európa feletti hege­mónia, valamint a spanyol gyarmatbirodalom megszerzésére tört, szemben állt a Habs­burgokkal, valamint az őket támogató tengeri hatalmakkal, Hollandiával és Angliával, így természetes szövetségei voltak a Habsburg-ellenes magyar rendek. Ezért az 1703-ban ki­ 1 Horváth (1872): 499-502.; Thaly (1872): 579-622.; Thaly (1873) L, II., III.: 9-39., 100-114., 172-184. Ez utóbbi két hivatkozott tanulmányban teszi közzé Thaly kutatási eredményeit, amelyek közül az 1873. évi munka II. része ismerteti Szepes vármegye levéltárát. 2 Esterházy Thaly által ismertetett levele nem említi, hogy milyen ezredről van szó! §AL Spi­ská zupa (Szepes vár­megye) 1314-1849 (1861) I. A. Spisy. (Politische Akten) 1500-1785. 1706. Nro. 8. Gróf Esterházy Antal tábor­nagy, dunántúli főgenerális levele Szepes vármegye alispánjának. Lőcse, 1706. március 30.; Thaly (1873) II.: 105.­­ Magyarország története 1686-1790. 1. (1989): 189-252.

Next