Széphalom 22. (2012)
HISTÓRIA ÉS HAGYOMÁNY - Oláh Tamás: Georges Chassant, egy francia brigadéros Rákóczi hadseregében
SZÉPHALOM 22. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2012. 351 OLÁH TAMÁS Georges Chassant, egy francia brigadéros Rákóczi hadseregében Bevezetés Szepes vármegye Lőcsén őrzött levéltára, csak úgy, mint az egykori felső-magyarországi vármegyék közül Zemplén vagy Sáros vármegyéké, igen gazdag forrásbázist kínál a Rákóczi-szabadságharc kutatói számára, amelyre már Thaly Kálmán is felhívta a figyelmet a Magyar Történelmi Társulat 1872. évi szepes-vidéki kirándulását követően.* Thaly 1873. évi forrásismertető tanulmányában bemutatott röviden egy 1706. március 30-ai keltezésű levelet, amelyben gr. Esterházy Antal tábornagy arról értesíti a vármegyét, hogy a területén elszállásolt Chassant brigadéros-féle reguláris gyalogezred (!) ezredesévé Rákóczi, a még január 1-jén alezredesből ezredessé előléptetett gróf Norvall-t rendelte. Ez a Szepes vármegye közgyűlési iratai között fennmaradt levél, amelyet az idén Lőcsén folytatott kutatásaim alkalmával sikerült digitalizálni, ösztönzött arra, hogy röviden bemutassam az iratban szereplő „Szassán Brigadéros uram”, azaz Georges Chassant francia származású kuruc brigadéros rövid, de viszontagságos karrierjét a Rákóczi-szabadságharc időszakában Chassant kuruc szolgálatba állása, részvétele az 1705. évi harcokban Georges Chassant brigadéros (magyar nyelvű forrásokban Sásán, Szásán, Szassan néven is említik) és ezredének vezénylője, gróf Carolus Norval ezredes a Rákóczi-szabadságharc alatt a magyar és erdélyi konföderáció hadseregében szolgáló francia tisztek csoportjához tartoztak. A francia tiszteknek a kuruc hadseregben történő szolgálatvállalása nem előzmények nélküli, hiszen XIV. Lajos udvara, amely a Nyugat-Európa feletti hegemónia, valamint a spanyol gyarmatbirodalom megszerzésére tört, szemben állt a Habsburgokkal, valamint az őket támogató tengeri hatalmakkal, Hollandiával és Angliával, így természetes szövetségei voltak a Habsburg-ellenes magyar rendek. Ezért az 1703-ban ki 1 Horváth (1872): 499-502.; Thaly (1872): 579-622.; Thaly (1873) L, II., III.: 9-39., 100-114., 172-184. Ez utóbbi két hivatkozott tanulmányban teszi közzé Thaly kutatási eredményeit, amelyek közül az 1873. évi munka II. része ismerteti Szepes vármegye levéltárát. 2 Esterházy Thaly által ismertetett levele nem említi, hogy milyen ezredről van szó! §AL Spiská zupa (Szepes vármegye) 1314-1849 (1861) I. A. Spisy. (Politische Akten) 1500-1785. 1706. Nro. 8. Gróf Esterházy Antal tábornagy, dunántúli főgenerális levele Szepes vármegye alispánjának. Lőcse, 1706. március 30.; Thaly (1873) II.: 105. Magyarország története 1686-1790. 1. (1989): 189-252.