Széphalom 22. (2012)
KAZINCZY ÉS KORA - Orbán László: Egy paródia paródiájának paródiája (Csokonai, Kazinczy, Döbrentei)
82 ORBÁN LÁSZLÓ: Egy paródia paródiájának paródiája mind a’ ház terheinek viselésében, mind atyja ’s testvére körűl való gondjai által. — Elnémulok, ’s az minden óhajtásom, hogy a’ Sors az Urat kedves gyermekeinek, ezeket pedig az Úrnak javokra, örömekre tartsa meg, ’s ezt a’ kipótolhatatlan veszteséget pótoljaki egyéb szerencsékkel.” Két héttel később egy másik barátjának, Dessewffy Józsefnek is elküldte Kazinczy „pajkos Epigrammáját”, immár a keletkezés körülményeit is megírva: „Olvastad e Dombi Mártonnak Csokonaiját? Az ó és új ízlés, az ó és új Magyarság úgy eggyesítetett benne, hogy az Olvasó kénytelen nevetni, káromkodni. Sok ifjaink ezen a’ pályán indúlnak. Ezen Munkában vagyon Csokonainak eggy versezete, mellynek minden sorát----ára rím rekeszti be. Megszálla a’ pajkosság, ’s Csokonainak szerencsétlen darabjaiból, szavaiból ezt csináltam a’ mi itt következik. Az egész nemet bántom, nem senkit is külön fogva, ’s erre mutat az Angliai térdkötő’ Devize. [Itt következik a „JÖVENDÖLÉS.” szövege - O. L.]”27 Itt is hangsúlyozta Kazinczy, hogy nem Csokonai személyét, hanem egy adott költészeti hagyományt továbbéltető költői csoportot támad. E levél azonban már kiterjeszti a paródia hatókörét: a tévúton járó csoport szerinte Domby Márton Csokonai-kiadásában találhat rossz példát.28 29 Az „ó” és „új” vagyis a „rossz” és a „jó” kifejezések egyaránt érthetők Domby Csokonai-értelmezésére, vagy a kötetbe bekerült „kárhoztatandó” versekkel kiegészített — „új”, de „rossz” — Csokonai-életműre. Kazinczy gúnyversében elsősorban az egyszerre normasértő és népszerű Csokonai-műveket említi: „az Egy rossz követőhöz című versében [...] aligha véletlenül kívánta a kárhoztatandó Csokonai-művek körét részben azonos szövegek (a Békaegérharc és a Crimen raptus, azaz A ’ Tolvaj Isten) említésével jellemezni: nyilván ő is tisztában volt ezen művek jelentős népszerűségével, amely a másolatokban való terjedést is magába foglalta.” Pályája végén, 1830-ban már Csokonai ellen írt epigrammaként emlékszik művére. Ennek a „Csokonai” szónak a jelentése azonban már nem azonos az 1817-ben leírt „Csokonai” szóéval. Csokonai már nem majdnem kortárs, akinek szövegei alakíthatók és törölhetők, mivel életműve és hatástörténete végleg kikerült Kazinczy hatásköréből. Ezt belátva felhagyott azzal a törekvésével, hogy kizárja a Crimen Raptus-féle műveket a Csokonai-kánonból, vagyis a Crimen Raptus támadása már nem csupán Csokonai egy hibája ellen irányul, hanem Csokonai ellen: „De én Csokonay ellen Epigrammát is írtam, még pedig élest. — Boileau még Corneille ellen is írt, ’s Gőthének Schillernek ismeretesek Xeniáji. Az tehát a’ kérdés, ha az a’ szép Crímen Raptus és a’ mit neki a’ rím miatt mind elébe raktam, érdemié e a’ 27 KazLev. 15/3483. Kazinczy - Gr. Dessewffy Józsefnek, Széphalom, 1817. 08. 30. A levélben jegyzetekkel is szolgált Kazinczy: „Hős Vitéz Mihály - karvas rossz hegedű - bábér [1]. E’ szót Cs. a’ poétái laurusra vette, holott az csak patikai és konyhai. Sustorogó. Az Ódába nem illő szóval Cs. a’ Földi halálára írt Ódában élt. Kérdések’ kérdése (pajkosságból kérdására változtatva) Rhédeyné halála. Füstölt töménezett. - Csombók Jankó mint John Bull és Jahnhagel, a’ rossz ízlésű emberek serege.” 28 Domby Márton: Csokonay V. Mihály élete ’s Némely még eddig ki nem adott munkája Pest, 1817. Az MTAKK K 638/n, 140a oldalon megtalálható Kazinczy kijegyzésében a említett Csokonai-vers Domby kiadásából (Debreczeni Attila jegyzete). 29 Szilágyi Márton: Csokonai Vitéz Mihály pályafutása. Társadalomtörténeti kontextusok egy írói életpályához. Akadémiai doktori értekezés, Bp., 2010. 199,921. ll. (http://real-d.mtak.hu/271/4/SzilagyiMarton_5_MU.pdf. Letöltve: 2012. 08. 20.)