Széphalom 23. (2013)
HISTÓRIA ÉS HAGYOMÁNY - Gaal György: Mátyás király és Kolozsvár
SZÉPHALOM 23. • A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve 2013 13 hozott könyveket, melyek jeles hadvezérek - Nagy Sándor, Hannibál, Caesar - történeteiről szóltak. Feljegyezték, hogy mikor édesapja idegenekkel államügyekről tárgyalt, ő tolmácsolt latinról. A szellemi művelődés mellett az apródi lovagi felkészülésre is lehetett alkalma Hunyad várában. Még csak tízéves, amikor bátyjával együtt megkapja a „besztercei örökös gróf’ címet, 1454 nyarán pedig édesapja Nándorfehérváron lovaggá ült. Közben az ország sorsában nagy változások történnek. 1444. november 10-én a magyar sereg súlyos vereséget szenved II. Murád szultántól Várnánál. I. Ulászló, az „utolsó lovagkirály” is ott leli halálát. Hunyadi Havaselvén át éppenhogy megmenekül. A rendek ezután elfogadják a már megkoronázott V. Lászlót királyokul, s kiskorúsága idejére Hunyadi Jánost választják mellé kormányzónak. 1450 októberében már Hunyadi köt egyezséget Frigyes osztrák herceggel arra nézve, hogy a jövendő császár gyámsága alatt maradhat a király 18 éves koráig, azután pedig Hunyadi segítségével fog kormányozni. Mikor Frigyes 1451 decemberében Rómába utazik, hogy a pápa fejére tegye a császári koronát, a biztonság kedvéért magával viszi V. Lászlót is. Eközben Hunyadi saját fiai útját is egyengeti. 1451 augusztusában Mátyást eljegyzik Cilléi Ulrik 10 éves Erzsébet lányával. Ennek korai halála miatt a házasságkötésre nem kerül sor. 1452-ben Frigyest Bécsújhelyen ostrom alá veszik a cseh és magyar csapatok, úgyhogy szeptember 4-én kiadja Lászlót Cilléi Ulriknak, aki aztán igen vitatható módon, könnyelmű életre neveli a gyermek királyt. 1453. május 29-e megrengeti az egész keresztény világot. E napon II. Mohamed török szultán elfoglalja Bizáncot, és ezzel megdönti a Kelet-Római Birodalmat. Ennek hírére V. Miklós pápa szeptember 30-án keresztesháborút hirdet a törökök ellen, a keresztény uralkodók összefogását, egymás közti békéjét szorgalmazza. Nem sok eredménnyel. A török kitartóan tör nyugat felé. 1456-ban már Szerbián túl Nándorfehérvárat ostromolja. Ennek védelmét Szilágyi Mihály és Hunyadi László vezeti. A vár eleste megnyitná az utat Magyarország elfoglalására. Az éppen pápává választott III. Callixtus elrendeli a déli harangszót, hogy hallatán a hívek a pogányok legyőzéséért imádkozzanak. S Hunyadi Jánosnak már országos főkapitányként 1456. július 22-én sikerül felszabadítani az ostromzár alól Nándorfehérvárat, megfutamítja II. Mohamed 150 ezres seregét. Európai elismerést hoz e győzelem. Még egy hónap sem telik el, s a nagy törökverő augusztus 11-én a zimonyi táborban pestis következtében meghal. A gyulafehérvári székesegyházban helyezik nyugalomra. Hunyadi halálát követően a két testvér útját az édesanya és ennek bátyja, Szilágyi Mihály egyengetik. Legfőbb ellenségük Ciliéi Ulrik, aki emelkedésének akadályozóit látja a Hunyadi-fiúkban, célzást is tesz elpusztításukra, így mikor V. László Ciliéi kíséretében 1456. november 9-én meglátogatja Nándorfehérvárt, a Hunyadi-hívek Ciliéit felkoncolják. Decemberben a király Temesváron megesküszik, hogy Cilléi haláláért nem áll bosszút, s Hunyadi Lászlót apja utódaként főkapitánnyá nevezi ki. A következő év márciusában azonban — figyelmeztetések ellenére — a Hunyadi-fiúk Budára mennek, ahol az ingatag királyt a Cillei-párti főurak meggyőzik, hogy börtönözze be a fiúkat kíséretükkel, köztük Vitéz Jánossal együtt. Gyors eljárást követően március 14-én valamennyiüket felségsértés és hűtlenség címén fej- és jószágveszésre ítélik, de az ítéletet csak Hunyadi Lászlón hajtják végre március 16-án a budai Szent György téren. Utóbb Mátyás őt is édesapjuk mellé a gyulafehérvári székesegyházba helyezi nyugalomra. A püspököt és a többi kísérőt rövidesen szabadon