Ady Endre összes versei (Budapest, 1977)
Kötetekbe nem sorolt versek - 1899 - Béke (Hágában konferenciáznak...)
Orfeumban bundába játsznak És fáznak így is még nagyon, így nyárelőkor, júniusban Csinos kilátás, mondhatom. A gazdák meg - lemondva, búsan - Telelnek szintén ezalatt, Gyönyörködnek: a fagy s a zápor Künn a mezőkön, mint arat. Bolond világ ez, Istenemre És már mindennel így vagyunk: A fején jár még az idő is. Hát hogyne járnánk mink magunk? Béke Hágában konferenciáznak, Párisban helyreállt a csend. Nálunk csak úgy dühöng a béke, Csendes, nyugodt a parlament. A vén világrész vesztét érzi. Minden lecsendesült, nyugodt, Ilyen botrányos békességről A történet még nem tudott. Észak ködös, fagyos mezőjén Egy nép rabláncban görnyedez, A germánok büszke Cézárja Szabad sziveknek tőrt szegez, A gall hajó hullámban táncol, Egy új Marseillaise hangja cseng, Kenyeret kér a népek ezre - S mégis dühöng a béke, csend. Farkasszemet néznek egymással Országok, népek, nemzetek, Ezer törekvés, ezer eszme igázza le a szellemet, Földrészünkön nagy tisztulás kell, Vihar, mely messze-messze zeng, Harc kell, mely igaz békét szüljön, Mert most hazug a béke, csend!...