Tompa Mihály összes művei

Lírai költemények - 1844 - Levél Petőfihez

LEVÉL PETŐFIHEZ. Bártfáról 1844. Ismeretlen, hanem mégis jó barát! Vedd egy víg, most kór­ fiúnak pár sorát! Kit bár a bor lángszerelme úgy hevít, Mégis a sors vízre hozván vízre vitt. Víg szeszélyű bordalaid hogy olvasám! Jól beszél ez a poéta! — gondolám; S életemben bár egyszer sem láttalak! Megengedj, de cimborámnak szántalak! A pohárhoz én is értek egy kicsint, Vigadozván szent Dávid zsoltárakint. Ha hallhatok, szerethetek s ihatom : Nem veszett el sem éjem, sem nappalom. Homlokomra barna felleg gyakran ül, — S Isten látja, mennyi kín e szív körül. — Bor tüzétül a fojtó bű­lég kigyúl, S a borúlat villámozva elvonúl. Ajakimnál a pohár ha kiürül, — S piros lelke a pokolra lemerűl: Bús gyönyörrel földre sújtom . .. s szétszakad, Hogy hajnalra nyolc ivónak egy marad. És beszélek : Mi az ember? Egy pohár, Mely száz szomjú szenvedés közt sorra jár, Benn az élet, bor... de ürmös .. . mit nevetsz...? A bor elfogy, a pohárnak vége ez ... Fénylő kristály volt, s­im rósz cserép leve, Eltűnt vígan pezsgő, szikrázó leve , Hát a szesz ... A szesz fiúk ... eh menjetek! Ilyen kérdést csak a papnak tegyetek! 4?

Next