Vajda János összes művei (1944)
Prózai művek - Politikai röpiratok - Perczel Mór merénylete Kossuth ellen
PERCZEL MÓR MERÉNYLETE KOSSUTH ELLEN. A lefolyt tizennyolc év alatt sokat megértünk, ami fájt s aminek folytán azt hittük, hogy a nemzet, ha kiszenvedte martyr élete kínjait s ha az van elvégezve a sors könyvében, hogy föl ne támadjon többet, legalább önmagához, múltjához méltólag fog eltűnni a lét színpadáról, és a nép, mely vérrel szerezte honát, e haza védelmében ontott vér bíborával caesarilag födve el magát, méltósággal, szenvedései dicsfényével övezetten szálland sírjába, kisérve a szabad népek megérdemelt rokonszenve és becsülésétől. De ha voltak, akik kételkedtek a föltámadásban, a hasonlíthatlanul nagyobb rész remélte mindig, hogy «jönni fog, mert jönni kell.» Csak egy esetre nem gondolt senki, még tán azok sem, kik, bár e bukás előidézői, de dicsőségének irigyei voltak. Nem hitte senki, hogy egy egész néppel ismétlődjék az, amit Sulla cselekedett Marius fölásott csontjaival, hogy föltámasszák e vérben leáldozott nemzetet azért, hogy elvegyék tőle bukásának dicsőségét s életre galvanizált tetemeit a gyalázat sarával beundokítva, dobják a népek megvetésének szemétdombjára. Nem hitte senki, hogy van egész csoport magyar, kinek irigy lelkét bántja amaz örök fény dicsvilága, mely a 48—49-i nagyság ravatalát besugározza, és