Szervezés és vezetés, 1971 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1971 / 7-8. szám
Az Élelmiszeripari Ipargazdasági és üzemszervezési Intézet által végzett vizsgálatok alkalmával számításokat végeztek és érdekes adatokat kaptak arra vonatkozóan, hogy mennyivel pontosabbak a filmtechnikai módszerrel történt analízisek, mint a hagyományos megfigyelési módszerek. A hagyományos és a filmtechnikai módszer eredményeinek összehasonlító táblázata A multimoment technika A munkafolyamatok vizsgálatánál igen elterjedt módszer az ún. idősűrítéses, vagy más néven „multimoment" technika. Az idősűrítéses filmtechnikai módszer a munkaszervezésben ismert reprezentatív megfigyelési módszerek továbbfejlesztése és a valószínűségszámításon alapszik. A reprezentatív megfigyelés nem az észlelésre váró egész jelenséget tartja állandó vizsgálat alatt, hanem abból előre meghatározott rend szerint és időnként mintákat emel ki és a mintasokaságból következtet az egészre. Ezt a vizsgálati módszert automatizálja az idősűrítéses filmtechnika, amelynek magyarországi úttörője és alkalmazója dr. Susánszky János. Ezt a módszert — külföldi szakirodalom alapján — nevezzük multimoment technikának. E módszernél a filmfelvevőgépet a vizsgálat tárgyát képező területre irányítjuk és szabályos vagy szabálytalan időközönként egy-egy felvételt készítünk. Valószínűségszámítás alapján tökéletes képet nyerhetünk így a vizsgált gépet kiszolgáló dolgozó munkanapjáról, a szükséges, illetve elkerülhetetlen és ésszerűsítés által elkerülhető munkaidő-kiesésről. Ha közlekedési utakat vizsgálunk, akkor ezzel a módszerrel készített filmszalag segítségével megállapítható az úton áthaladó személyek, kocsik száma, haladási iránya és az áthaladás ideje is. Ezek az adatok lehetőséget adnak a közlekedési utik kihasználtságának megismerésére, anyagellátásra, forgalomszabályozásra, sőt nagy segítséget adhatnak ezek megtervezésében, automatikus anyagmozgató szerkezetek kialakításában, illetve méreteik meghatározásában. A német Kaminszky és a cseh Nosek a munkahelyek térbeli elrendezését vizsgálta e módszerrel, és az ergonómiailag célszerűbb munkahely kialakításában, a munkahelyek átrendezése, a munkakörülmények javítása terén értek el jelentős eredményeket. Ezt a felvételi technikát fejlesztette tovább Susánszky azzal, hogy több felvevőgép összekapcsolásával és egyidőben történő vezérlésével az egymáshoz kapcsolt munkahelyek és munkafolyamatok vizsgálatát lehetővé tette. E felvételi technika továbbfejlesztését végezték el jelen tanulmány szerzői az úgynevezett folyamatos multimoment technika alkalmazásával, melynek lényege, hogy meghatározott időközönként nem egy felvételt készít, hanem meghatározott ideig folyamatos felvételt. Filmtechnika alkalmazása a munkaszervezésben Az idősűrítéses filmtechnikai módszer segítségével tájékoztatást kaphatunk arról, hogy a dolgozók műszak alatti tevékenysége milyen szervezettséget mutat. Alkalmazása bepillantást ad a mellékműveletekre fordított időről, valamint veszteségidőkről (1. ábra), és segít annak felderítésére, hogy milyen változtatások szükségesek. Ilyen felvételi technikával vizsgáltunk egy félvezető-gyártási munkafolyamatot (gépi diódaszerelés) és arról kaptunk tájékoztatást, hogy a dolgozó jobb és bal kezének leterhelése időben milyen felépítettségű, és a felvétel segítségével változtatni lehetett a munkahelyen és a munkamódszeren (2. ábra). Filmtechnikai vizsgálatok eredményeinek munkalélektani elemzése A folyamatos multimoment technikával, illetve normál (24/sec) képsebességgel felvett filmek, munkalélektani szempontból is analizálhatók. Elsősorban az emberi moz- Mellék. Veszteségidő Főidős dolgozótól független függő ________________ % % ~ % 7~ Filmanalízis eredménye 6,8 14,1 8,8 13,3 Hagyományos 71,1 16,3 6,1 6,5