Szilágyság, 2005. július-december (15. évfolyam, 26-52. szám)

2005-09-23 / 38. szám

ünnepeink "A lelki szárazságot enyhíti Isten Igéje, amely a történelemet és az emlékezést is tartalommal tölti meg." A lenti Igét J­­ nkács József esperes úr hirdette az ünneplő gyülekezet számára. A falu népe szeptember 11.-én, vasárnap gyűlt össze a református templomban a közösség ünnepének megszentelésére. A műsorban is közölt programok közül kiemelkedik Arany János szobrának alapkőletétele. A falu népének emlékezetében élénken él a Toldi Miklóshoz fűződő legenda. Többen tudni vélik azt is, hogy hol állt az az udvarház, amely a nagyerejű hősnek adott otthont, amely mellett valamikor mocsár volt, és ebben réti farkasok tanyáztak. Az ünnepi istentisztelet után a templom tőszomszédságában álló parkban, a közkúttal szemben ünnepélyes keretek között emlékeztek meg múltunk, irodalmunk alakjairól. Diószegi Gyula polgármester jelezte, hogy a falut erős szálak kötik Arany Jánoshoz. Ez a tér viseli már a nevét, és van f­öldi utcája is a falunak. Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke méltatta a tizenöt éve elkezdődött folyamatot, amely a hagyományőrzés és az emlékezet, önazonosság-tudatunk mérföldkövei. Báthory István, Wesselényi Miklós, Petőfi Sándor, Kemény János fejedelem. Ady Endre szobrai mind megannyi emlékeztetők gyökereinkre, kötődéseinkre. Meglehet, hogy Arany Nagyfalujának leírása bármely magyar közösségre ráillik. Toldi szülőfaluja a tipikus partiumi falu. De a költő családi szálai mindenképpen Szilágynagyfaluhoz állnak legközelebb. Major Miklós elismert helytörténész dokumentumokkal alátámasztott ismertetőjéből kiderült, hogy Arany János családja innen. Szil­ágy n­agy­fa­luból költözött Szalontára. A család még itt, Nagyfaluban kapta I. Rákóczi Györgytől a nemesi oklevelet. A legutóbbi levéltári kutatásaiból Major Miklós megtalálta az Arany család ittmaradt ágának emlékét egy 1880-ban kötött adásvételi szerződésben. Ugyancsak Major Miklósnak köszönhető, hogy rekonstruálni lehetett a falu címerét. A címer latin nyelvű leírására két évvel ezelőtt bukkant rá Budapesten az országos levéltárban. Szilágynagyfalu 1643- ban kapta a címert, amikor mezővárosi rangra emelték a települést. Ekkor pallosjoggal és vásártartási joggal is felruházták. A címert most átadták a község tisztségviselőinek megőrzés végett. A szobor létesítéséről hozott tanácsi határozatot rézhengerbe zárva Seres Dénes képviselő, Diószegi Gyula polgármester és Fazekas Viola helyezte el a talapzat betontömbjébe. Fazekas Viola RMDSZ elnök az ünnepség záróakkordjaként büszkén jelentette be a Petri Mór Általános Iskola diákjainak műsorát, amelyet Arany János műveiből Pap Éva tanár állított össze. A falunapok ünnepségein részt vettek a testvértelepülések küldöttei is. Vámospércsre, az önkormányzat képviselőit egész autóbusznyian kísérték el. Még szombaton részt vettek a község új sportpályájának felavatásán. A nagyfalusi származású, Amerikában élt­ Mandel Miklós édesapja született itt, de hazalátogatva, ő is megszerette apja szülőföldjét. A sportpálya létesítmény­ei nagyrészt az ő adományaiból épültek, tiszteletére viseli a Mandel Miklós nevet. A sportpályát a Szilágynagyfalu - Vámospércs labdarúgó mérkőzéssel avatták fel, amelyen 5-2-re győztek a házigazdák. Az öregfiúk mérkőzésén viszont már a vámospércsiek bizonyultak 8-3 arányban jobbnak Szilágynagyfalu másik testvértelepülése. Tisz­anagyfalu sem jött üres kézzel. Négy számítógépet hoztak a községnek, amely­eket Diószegi Gyula az iskoláknak szánt ezekből egyet a bürgezdi iskola fog kapni. Gratulálunk a közösség eredményeihez, terveihez. Mindez őket igazolja: csak egy­ségesen, összefogással lehet valamit tenni a közösségért. Csak így lehet vízhálózatot, utakat építeni, civilizáltabbá tenni a települést. Szerintük azok akik csak rombolnak, sárral dobál­ják azokat, akik tesznek is, nem csak beszélnek, nem kell figyelembe venni. J.L. Arany János és Szilágynagyfalu 6 Szilágyság 2005/3­8 Karnyújtásnyira a történelem­ ­ folytatás megalapítani a Szilágy megyei motoros sárkányrepülő klubot, ehhez a helyi önkormány­zat is segített a mintegy fél hektáros legelő hosszútávú bérletével, e­nnek a sarkában lenne a hét-nyolc repülő számára épített hangár és a klub helyiségei. Szavai szerint már a tavasszal el szeretné kezdeni a munkálatokat, és nemsokára nemzetközileg is elismert klub működhet Krasznán. Vasárnap a hűvösebb, borongós idő sem marasztalta otthon a falu népét de­ a vendégeket sem. A községi sportpályán a nemzetközi fogathajtó versenyen mérték össze tudásukat a Karcagról és Nagyszalontáról érkezett csapatok a helyi fogatosokkal - Kraszna nem csak a sárkány­repülősök központja lesz, hanem a fogathajtás is nagyon népszerű. Már hetedik éve rendezik meg az egyre szélesebb tömeget és egyre több résztvevőt megmozgató sportversenyt. Az akadály­versenyre valamint a vadászhajtásra legalább másfélezer ember volt kiváncsi. A legnagyobb sikert viszont a két verseny­szám közötti szünetben fellépő az 5. oldalról­ lovastornászok aratták A kondorosi lovasklub tornászai igen fiatalok. A legkisebb alig nyolc éves, a legidősebb sem haladta mag a 16. évét. Lélegzetelállító mutatványaikat vastapssal jutalmazta a közönség. Ugyancsak nagy sikert aratott Rideg Arnold is, aki a csikós hagyományoknak megfelelően szőrén ülte meg lovát.­­ Az eső ellenére is nagyon sikeres rendezvény volt a fogathajtó verseny. 16 fogaton 24 versenyző mérte össze erejét. A magyarországi Kondoros és Sarkad lovasklubjai mellett Szalárdról, Diószegről, Szalontáról és Árpádról érkeztek fogatok, természetesen a krasznaiak is kipróbálták tudásukat. Az akadályversenyen a szalontai Bántó Attila lett az első. A második legjobb időt partnere, Czégé Zsolt érte el. Harmadik a kondorosi Emenet György lett. A krasznai lovassport fejlődését bizonyítja, hogy Papp Sándor a tekintélyes mezőnyben az ötödik lett. A vadászhajtó versenyszámban a szalontaiak és az árpádiak arattak. Első lett Czégé Zsolt, utána Prezsmer Károly vehette át a díjat. A­armadik legjobb időt futotta Lévai Zsombor Szalárdról. A magyarországiak be kellett érjék a táblázat többi helyével, igaz, nagyon szoros küzdelemben. A szervezők mindenkit megdicsértek, a vendégek pedig külön díjjal jutalmazták Sólyom Gergely eddigi szervező tevékeny­ségét és Pap Imre polgármester segítségét. A falu RMDSZ székházában a gyerekek rajzaiból állítottak össze a tanárok egy csokorravalót, hogy mindenki érezze a diákok tehetségét. Nagy Károly hély­eggy­ű­jtemény­éből illetve Gecse Ibolya néprajzi kiállításából láthattak ízelítőt. A tartalmas falunapok a németországi evangélikus-református segély­szerv­ezet képviselőit is idecsalogatták, akik Hochsteinból a már többször segítették a krasznai öregotthont, kórházat és az iskolát. Áldásos tevékenységüket köszönte a falu az illő fogadással. Pap Imre polgármester optimizmusa jogos. A községben nincsenek rossz utak, elérhető közelségbe került a földgáz.bevezetés, a csatorna- és vízhálózat kiépítése. Büszkén emlékeztet­ arra, hogy a település neve szláv eredetű, jelentése: szép. Józsa­ László

Next