Szilágyság, 2006. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

2006-06-23 / 25. szám

Évfordulók Jeles napok Június 22.123. Rák hava kezdődik A június 22/23-ával kezdődő csillagászati hónap névadója az Ikrek és az Oroszlán közötti jelentéktelen állatövi csillagkép, amely az időszámításunk előtti 2000 évben volt a nyári napforduló otthona. Az égi Rák (Cancer) mintájául nem a hosszúfarkú rák (Macrura) szolgált, amilyen a homár, a languszta vagy a mi folyami rákunk, hanem a rövidfarkú rákok körébe tartozó tarisznyarákok családjának (Cancridae) valamelyik tagja. A névadó nemnek (Cancer) 20 faja van, s ezek mind part mentiek és kétéltűek, vagy a sziklákon vagy a sekély árapályövben élnek. Többszörösen illő képmásai tehát az Állatöv e tipikusan átmeneti szakaszának, hiszen a Rák, e „nedves” csillagkép határos egyfelől a Tejúttal, másfelől a „száraz” oroszlánnal, továbbá, időszámításunk előtt a napforduló „otthona” volt, s időszámításunk kezdetén a Nappal való együttállása (eltűnése) Egyiptomban a Nílus áradását jelezte. Június 24. A június 24-i Szent Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal „virágos” Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári napfordulótól mindössze 3 nap választja el. János és a napfordulat együtt ünneplése az V. századtól általános. Egy forrás szerint, mi magyarok a XI. században már gyújtottunk tüzet Iván előestéjén. Szokásunk régiségét a szlávos névváltozat bizonyítja. Június 25. Karinthy Frigyes születésnapja —1887; a Karinthy-gyűrű átadásának napja. Karinthy Frigyes (Bp., 1887. június 24. - Siófok, 1938. augusztus 29.): író, költő. Képzőművészeti, irodalmi, filozófiai viták légkörében nevelkedett, már korán rálátása nyílt az egész európai kultúrára. A Markó utcai reálgimnáziumban a gondos humán oktatás mellett természettudományok főszerepet kaptak. a Humorérzéke, kritikai hajlama hamar megnyilatkozott gyermekkori naplóiban s 15 éves korában megjelent Nászutazás a Föld középpontján keresztül című parodisztikus regényében. Érettségi után állítólag matematika-fizika szakra iratkozott be, valójában csak az bizonyos, hogy 1906-ban már közölte írásait Az Újság, majd több napilap, 1908-tól a Nyugat. 1912-ben Nagy Endre kabaréjában bohózattal mutatkozott be. 1906 tájt összebarátkozott Kosztolányival és Csáth Gézával; ez utóbbi révén ismerkedett meg a freudizmussal. „Nem lehet meg a művészet tudomány nélkül” - vallotta, s ismereteit olvasmányain kívül, tudós barátaitól első kézből szerezte. Nemcsak lelkes híve a repülésnek, hanem Wittmann Viktor segítségével ki is próbálta. Freud, Strindberg és Weininger nőszemlélete novelláinak, tárcáinak meghatározója. A francia felvilágosodás írói mellett odafigyelt a kortárs filozófusokra is. Június 26. Sznnt János és Szent Pál János és Pál római testvérpár volt. Julianus Apostata idejében együtt szenvedtek vértanúságot (362). A Coelius hegyén álló lakóházukat templommá alakították át. Közbenjárásukat egyes vidékeinken a nép égiháború idején tartja foganatosnak. Ausztria, Cseh- és Morvaországban, Szlovéniában hasonlóképpen időjárási patrónusként tisztelik őket. E közép-európai összefüggések tisztázása közös munkával kívánatos volna. Tiszteletüket legújabban Robert Schindler az antik Dioskuros­­hagyománnyal, Castor és Pollux alakjával és ünnepével hozza kapcsolatba. Ez a nézet a mi magyar szempontunkból nem fontos. Sokkal lényegesebb, hogy az osztrák és bajor népi barokkban falusi kápolnák, helyi jelentőségű búcsújáróhelyek oltárain az időjárás patrónusaiként (Wetterherr) tűnnek föl. Ezt a népies ikonográfiai hagyományt követi Szekszárd még említendő kápolnája is. A nap az aratás, egyúttal a nagy nyári zivatarok idejére esik. Elsősorban ezért fejlődött ki egyelőre ismeretlen liturgikus körülmények között viharokat fékező patronátusuk, amelyre az Érdy-kódexben is olvasható legendájuk még nem tartalmaz semmiféle utalást. Középkori misekönyveink számon tartják ugyan, de patrociniumukkal, ábrázolásukkal ekkor még nem találkozunk. Tiszteletük tehát csak a barokk időkben bontakozik ki. Nógrád és Kálló helységekben a XVIII. században égiháború ellen szolgáltak misét az ünnepükön. A bortermő Szekszárdon álló kápolnát (1776) nyilvánvalóan a helybeli szőlőhegyek oltalmazására emelték. Nem tudunk Rohonc (Rechnitz, 1700), Krasznabéltelek (Belting), Kálmánd (Camin, mindkettő hajdani Károlyi-birtok), Alsórakonca (Rikinica) kápolnájának alapítási körülményeiről. Piliscsabán 1771- ben, Hangonyban 1793-ban harangot szenteltek a két szent tiszteletére. Privigye (Prievidza) harangjának felírása: Sanctis contra tempestates tutelaribus. Joanni Paulo Donato (1819). Június 27. Árpád-házi Szent László napja Június 27. A CUKORBETEGEK VILÁGNAPJÁt először 1991. június 27-én rendezték meg. A diabetes, elsősorban a 2-es típusú cukorbaj, olyan idült cardiovasculáris kóros állapot, melyhez hyperglycaemia csatlakozik. Évtizedekkel ezelőtt a cukorbetegek életét elsősorban a heveny szövődmények veszélyeztették, ma - elsősorban a 2-es típusú diabetesesekét - az idült kis-és nagy érszövődmények. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Magyarországon a lakosság 5- 10 %-a érintett valamilyen mértékben. 1914. Június 28. (92 éve történt) Szarajevóban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez szolgált ürügyként, az első világháború kirobbantásához. 1811. Június 28. (195 éve történt) Megszületett Kriza János költő, népköltemény-gyűjtő. 1400. Június 29. Péter-Pál nap, az aratás kezdete. Ezen a napon megszentelték az aratóeszközöket. Szent Péter apostol volt az első pápa, a pápák és halászok védőszentje. Szent Pál a nemzetek apostola, a laikus apostoli munka, “Actio Cattolica Cursillo” - mozgalmának védőszentje. A régi magyar Orion öve név­változatának egy egész csoportja az aratásra utal: Kaszáscsillag, Kaszahúgy, Egészkenyér, Félkenyér, Gyűjtők, Marokverők, Rendcsillag, Rónaőrző stb. E körbe illik a Sirius Ebédhordó, Szilkehordó neve - azokat a leányokat, asszonyokat illették e névvel, akik az aratóknak vitték az ebédet -, valamint a Tejút török eredetű, mesékből is ismert Szamásút (Szalmásút) elnevezése. A név az aratás idején szekerekről leszóródott szalmára utalhat (vagy a cséplés egyik ősi formájára, amikor a szétteregetett gabonát állatokkal „nyomtatták”). A Szalmásút névről egy Péter-Pál napi szokás jut az eszünkbe. A hangonyiak e napon az úton szalmát gyújtanak. Ez a Péter-Pál tüze. A gyerekek körültáncolják és rigmusolnak. A tüzet át is ugorják. Bálint Sándor szerint a szokás nyilvánvalóan a Szent Iván tüzének áttétele. Szerintem nemcsak az. A szalma, égő szalma a Napnak („aki” gabonaisten is volt eleink szemében) az arany sugarait szimbolizálja, s azért az úton gyújtják meg, mert aratás kezdetén a Nap az égi Szalmásúton jár. Péter-Pál napját még a nagyvárosi köztudat is az aratás kezdőnapjaként tartja számon. 1456 Június 29. (550 éve történt) A Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként H. Callixtus pápa elrendelte a déli harangozást. Június 30. 1991. június 30-án fejeződött be a szovjet csapatok kivonulása Magyarországról. ARPÁD-HÁZI SZENT LÁSZLÓ KIRÁLY (kb. 1040. - 1095.) „Csillagok között fényességes csillag” E szavakkal „idvözli” a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet. László (uralkodott: 1077-95) 49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte. 1095. július 29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. III. Celesztin pápa az ő kérésére két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én, déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyűlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján. László királyunk, a magyar lovagkor példaképe, népmondáink hőse, alighanem a legnépszerűbb magyar szent. Amíg István és Imre életüknek szinte megismételhetetlen egyszerisége miatt inkább az állammisztikában, illetőleg az oltáron éltek tovább, addig Lászlóban a harcos nomád férfieszmény és európai lovagideál ötvöződvén eggyé, a magyarság küzdelmes századaiban Mihály arkangyal, továbbá Dömötör, Móric, György, Jakab mellett, követendő példaképpé és szent patrónussá válik. A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt. A László név a szláv Vladislav’ úrfi, uralkodó fia’ származéka. A moldvai csángók ajkán Vaszili. A nevet bizonyára lengyel édesanyja, Richeza választotta. Karácsonyi János gyanítása szerint ez talán az egyházi Dominicus, illetőleg Herrmann lengyel tükörszava. Máig tartó népszerűségét nemcsak keresztneveink hatalmas száma, hanem a belőle önállósult családnevek is tanúsítják: László, Laczi, Laczkó, Lacza, régi Laczkfy, Lászlóffy. Szent László, Szent István mellett a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemeslelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy „lovagkirály” és hogy „szent”. Atyjának, I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának, a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig. László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból, és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben. Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. László a magyar egyházat ahol tudta erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-ban ő avatatta szentté István királyt, fiát Imrét, Gellért püspököt valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő 1. keresztes hadjárat egyik lehetséges vezéreként, amit csak az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg. Testét először Somogyváron majd később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nemcsak gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt. Szent László király halála után többször is megjelent népe között, és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig a tömegei mentek csatába „Szent László, segíts!” felkiáltással egészen akár a II. világháborúig. Szilágyság 2006/25 6

Next