Szilágyság, 2007. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
2007-06-22 / 25. szám
Évfordulók ^«Uágyság/2?. hamarosan www.hhrf.org/szilagysag Jeles napok Június 23. * 1606 (401 éve történt) A Bocskai István vezette szabadságharcot lezárta a bécsi béke megkötése, amelyben a Habsburgok biztosították Erdély önállóságát, a protestáns vallás szabadságát, és véget vetettek a felségsértési pereknek. Bocskai közvetítésével még 1606-ban a bécsi udvar és a törökök megkötötték a zsitvatoroki békét. Bocskai a Habsburgok és oszmánok tizenöt éves háborújában (1593-1606.) 1604-től szabadságharcot vívott a Basta császári vezér által megszállt Erdély függetlenségéért. 1605. 04. 20-án Szerencsen a rendi országgyűlés Magyarország fejedelmévé választotta. 1605. november 11 -én királyi koronát kapott a török szultán képviselőjétől, de inkább volt a hajdúk fejedelme, mint a törökök kegyéből magyar király. 1605. december 12-én hajdúvitézeket telepített le és emelt nemesi rangra Szabolcs megye déli részén. Az 1606-ban megkötött bécsi és zsitvatoroki békék biztosították Erdély függetlenségét és a vallásszabadságot, azonban szentesítették a törökök hódításait is. Bocskai István 1606. december 29-én halt meg Kassán. * 1780. Gróf Kollonitz László erdélyi püspök Váradon felszenteli az új székesegyházat. Ekkorra készülnek el Schöpf Ádám bécsi festő kupolafreskói is. * 1915. Az I. világháború: Az első isonzói csata kezdete, az olasz hadsereg támadásával szemben az Osztrák-Magyar Monarchia sikeresen védekezik. Június 24. * A június 24-i Szent Iván-nap, Keresztelő Szent Jánosnak, a magyar népdal „virágos” Szent Jánosának és az ősi fényszimbolikának közös ünnepe. A nyári napfordulótól mindössze 3 nap választja el. János és a napfordulat együtt ünneplése az V századtól általános. Egy forrás szerint, mi magyarok a XI. században már gyújtottunk tüzet Iván előestéjén. Szokásunk régiségét a szlávos névváltozat bizonyítja. (A keresztény liturgia szókincse nyelvünkben nagyrészt a görög-szláv jövevényszavakból áll, mivel a térítő papok többsége először ezeken a nyelveken szólt eleinkhez.) Más lapra tartozik, hogy már az arab és bizánci források is megemlékeznek a pogány magyarok tűzimádatáról, és a tűzkultusz a napév fordulópontjaihoz kötődő rítusok része volt. * Szent Iván napja, az év leghosszabb napja közelében rendezik meg minden évben a Múzeumok Éjszakája elnevezésű programot. Magyarország 2003-ban csatlakozott az európai kezdeményezéshez. A múzeumok éjszakája alkalmából Budapest és az ország számos városának múzeumai és gyűjteményei - állandó kiállítások és időszaki tárlatok egyaránt -várják a látogatókat éjjel is. Az alkalom különlegessége, hogy nemcsak a kiállítások tekinthetők meg ekkor, hanem számos egyéb rendezvény ének, zene, tánc, színielőadás is gazdagítja a kínálatot. * KARINTHY FRIGYES (Bp. 1887. június 24. - Siófok, 1938. augusztus 29 ): író, költő. 1906-ban már közölte írásait Az Újság, majd több napilap, 1908-tól a Nyugat. 1912- ben látványosan tört be az irodalomba. Megjelent az Esik a hó, feltűnést keltve biológiai-kórbonctani naturalizmusával, a Ballada a néma férfiakról című két novelláskötete, az Együgyű lexikon és a Görbe tükör humoreszkgyűjteménye és az Így írtok ti. Feleségének halála miatt visszavonult a közélettől. Az elsők között tűzte tollhegyre a szélsőséges diktatúrákat, Mussolinit, Hitlert, Sztálint. Felolvasó körutakon vett részt a húszas évek végén, az elcsatolt magyarlakta területeken is, s megrázó vallomásokat írt magyarságtudatáról. 1936-ban műtötte meg agydaganatát. 1937-ben jelent meg a Mennyei riport, fantasztikus korszatírája a „túlvilágról”, s az Utazás a koponyám körül című regénye agyműtétjéről. Sajtó alá rendezte Üzenet a palackban című verseskönyvét; ennek megjelenése előtt, nyaralás közben halt meg. 1974 óta adják át az író születésnapjának előestéjén a Rádiókabaré munkatársai számára alapított Karinthy-gyűrűt. A szatirikus műfajban, a humor területén nyújtott teljesítményért ítélik oda a kitüntetést. * 1979. Meghalt Örkény István író, drámaíró (Budapest, 1912. április 5. - Budapest, 1979. június 24.) Június 25. * 1991. (16 éve történt) Horvátország és Szlovénia kinyilvánította függetlenségét Jugoszláviától. Június 26. * 1835. Megszületett Herman Ottó magyar természettudós, az utolsó magyar polihisztor († 1914). * 1917. Megérkeznek Európába az első amerikai katonák, végleg eldöntve az I. világháború kimenetelét. * 1940 - A Szovjetunióban a forradalmi naptárról visszaállnak a Gergely-naptár használatára. * 1941. (66 éve történt) 1941-ben bombatámadás érte Kassát, Munkácsot és Rahót. Ezután Magyarország belépett a II. világháborúba a Tengely-hatalmak oldalán. * 1945. San Franciscóban elfogadják az ENSZ alapokmányát. A szervezet október 24- én kezdi meg működését formálisan is. * 1989. Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszterek Sopronnál átvágják a “Vasfüggöny” drótkerítését. * 1966. (41 éve történt) A bázeli városi kantonban, Svájcban a nők is választójogot kaptak. * 1987. (20 éve történt) Kábítószer-ellenes világnap Június 27. * 1192. Szent László napja. „Csillagok között fényességes csillag” E szavakkal „idvözli” a régi magyar énekszerző I. László királyunkat, a magyar lovagkor mintaképét, pogány ízű mondák és legendák vitézét, egykor a legnépszerűbb magyar szentet. László (uralkodott: 1077-95) 49 éves, és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal, a későbbi „könyves” királlyal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte. 1095. július 29-én halt meg. Halálát követően kultusza szinte azonnal virágba szökkent. Sírja csodatévő zarándokhely lett, mondák és legendák fonták be már életében is legendássá nőtt alakját. Szentté avatását azonban csak III. Béla kezdeményezte 100 év múlva. III. Celesztin pápa az ő kérésére két bíborost küldött, hogy a király nagyváradi sírjánál történt csodákat felülvizsgálják. Szentté avatták I. László, magyar királyt Váradon Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében. A sírját Dénes kézműves nyitotta fel, akit ezért III. Béla felszabadított a szolgaságból. Miután több csodás gyógyulás szemtanúi lehettek, egy égi jel végképp meggyőzte az olasz csodaszakértőket. 1192. június 27-én, déltájban a váradi székesegyház fölött fényes csillag gyúlt ki, s ott lebegett a magasban két órán át. László napját a szokástól eltérően azóta sem halála, „égi születésnapja” évfordulóján üljük, hanem június 27-én, a csillagjelenés napján. * 1929. Bem József tábornok hamvait Törökországból szülővárosába, Tarnówba szállító vonat megáll Budapesten. A főváros lakossága a Magyar Nemzeti Múzeum előtt tiszteleg Bem apó koporsója előtt. * A Cukorbetegek Világnapját először 1991. június 27-én rendezték meg. Újabb adatok szerint a diabetes mint infarctogén kockázati tényező ma nagyobb mértékű veszélyeztetettséget jelent, mint a dohányzás. Magyarországon a lakosság 5-10 %-a érintett valamilyen mértékben. Június 28. * 1811. megszületett Kriza János, néprajzkutató, költő (* 1875) * 1884. (123 éve történt) Táncsics Mihály író, politikus halála. * 1901. Megszületett Domokos Pál Péter (Csíkvárdotfalva, 1901. június 28. - Budapest, 1992. február 19.) tanár, történész, etnográfus, a csángók történetének, kultúrájának kutatója „a csángók apostola” Hatgyermekes földműves családban született. A szegénységük miatt csak ketten (ő és a bátyja) tanulhattak. Gyermekkorában megtapasztalta a csíksomlyói kegyhely pünkösdi búcsújának különlegességét. Ekkor találkozott először az ide zarándokló moldvai csángókkal. A csíksomlyói tanítóképzőbe járt amit az 1916- os román betörés miatt egy időre meg kellett szakítania. Debrecenben végzett egy évet majd később otthon fejezte be tanulmányait. A csíkkarcfalvi tanítóskodás után Krajovában a román hadsereg katonája. Ez időtájt határozta el, hogy az elszakadt magyarságért tennie kell, így beiratkozott a budapesti Tanárképző Főiskolára, ahol matematika, fizika, kémia, és ének-zene szakon végzett. Tanulmányai után 1926-ban hazatért, és Csíkszeredán kapott állást a tanítóképzőben. Tudatosan hordani kezdte vasárnapokon és az ünnepnapokon a népviseletet, néptáncokat tanult meg, hogy később ezt a tudását is továbbadhassa. Ő szervezte meg először Csíksomlyón Ezer székely leány napja néven a ma is élő rendezvényt. Három év után felmondtak neki, mert Magyarországon szerzett diplomáját a román állam nem fogadta el. Ebben az időben olvasott Bartók és Kodály népdalgyűjtő útjairól, akik szinte az összes magyarlakta vidéket felkeresték, kivéve a moldvai csángókat. Domokos Pál Péter ekkor, 1929-ben, huszonnyolc éves korában indult első ízben a csángók közé. Moldvából visszatérve újra tanítani kezdett Kézdivásárhelyen, míg végleg el nem tiltották a pályától. Gyergyóalfaluba került kántornak. Három esztendeig, 1936-ig működött ott. Összegyűjtött anyagát Bartóknak és Kodálynak 2007.június 22. is bemutatta, akik további kutatásokra ösztönözték. A bécsi döntés fordulatot hozott az életébe. Hóman Bálint kinevezte a Kolozsvári Állami Tanárképző igazgatójává. Hogy megfeleljen az elvárásoknak, 1943-ban summa cum lafide doktorált néprajzból, Kelet-Európa történelméből és magyar irodalomból a kolozsvári egyetem bölcsésztudományi karán. A bukovinai székelyek Magyarországra telepítése kapcsán Teleki Pál is véleményét kérte. Domokos ellenezte a Bácskába való telepítést. 1944 őszén családjával Budapestre menekült, 1945-től a közoktatási, később a népjóléti minisztériumban dolgozott. Innen 1948-ban elbocsátották. Szárászpusztán birtokot kapott, gazdálkodásba kezdett, családja ezidő alatt Budapesten élt. Egyházaskozár, Szárászpuszta és Mekényes községekben tovább folytatta az anyaggyűjtést. Alig három év múlva elvitte az ÁVO, majd a földjét is elvették. Fizikai munkásként, jobbára építkezéseken dolgozott, majd később egy általános iskolában taníthatott. Ezután nyugdíjba vonulásáig (1961) Budapesten a József Attila Gimnáziumban, és a Kaffka Margit Gimnáziumban tanított. * 1914. (93 éve történt) Szarajevóban Gavrilo Princip anarchista meggyilkolta Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét. Ez szolgált ürügyként, az első világháború kirobbantásához. * 1991 - Megszűnik a KGST. Június 29. * Szent Péter és Szent Pál apostolok napja. Június 29-e kettejük igazi névünnepe, nem a januári Pál- és a februári Péter-nap. Már csak azért is, mert a legendás hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki i.sz. 67-ben Rómában. Pétert keresztre feszítették saját kérésére fejjel lefelé, mert nem tartotta illendőnek, hogy úgy haljon meg, mint mestere - Pált lefejezték, mint római polgárt e tisztes halálmód megillette. Az aratás kezdete: * 1456. (551 éve történt) A Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként III. Callixtus pápa elrendelte a déli harangozást. * 1879. Megszületett Móricz Zsigmond Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án. A 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Budapesten halt meg 1942. szeptember 4- én. * 1886. Megszületett Robert Schuman, francia politikus, külügyminiszter, az Európai Parlament első elnöke, “Európa atyja” ( 1963) * 1900. (107 éve történt) Megszületett Antoine de Saint-Exupéry, francia regényíró, esszéista (A kis herceg).