Szilágyság, 2007. január-június (17. évfolyam, 1-26. szám)
2007-06-29 / 26. szám
8. 2007. június 29.Fórum ^1(199s 19/26 Jeles Június 30. * A keresztény vértanúk emléknapja. Róma városának vértanúi a város égését (64. július 17-23.) követően haltak meg azért, mert Krisztus hívei voltak. Nevüket nem ismerjük, valamennyien Szent Péter és Pál tanítványai voltak. Az eseményről Tacitus, római történész számol be. Mivel semmi sem volt képes megállítani a híresztelést, amely szerint a tűz parancsra tört ki, Néró másokat tett meg bűnösnek, és a legválogatottabb büntetésekkel sújtotta a keresztényeket. Először azokat fogdosták össze, akik kereszténynek vallották magukat, majd az ő vallomásaik alapján nem is annyira a gyújtogatás vádját, mint inkább az emberi nem gyűlöletét bizonyították rá sokakra. A vértanúkat vadállatok bőrébe bújt kutyák marcangolták, vagy keresztre feszítették őket. Mikor bealkonyult, meggyújtották őket, hogy éjszakai világításul lángoljanak. Vértanúságuk helye a Vatikán dombjának déli lejtője volt. Ők voltak a római egyház első vértanúi. * 1621. Bornemissza János erdélyi serege elfoglalja Nagyszombatot. * 1722. A magyar országgyűlés elfogadja a Pragmatica Sanctio törvényeit, azaz a Habsburg-ház nőági örökösödési jogát. Az erdélyi országgyűlés ugyanezt már 1722. március 30-án elfogadta. * 1853. (154 éve történt) Teleki Blanka grófnőt tíz év várfogságra ítélték, magyar szellemű leánynevelés vádjával. * 1884. Megszületett Szép Ernő magyar író költő, színműíró (* 1953). * 1892. (115 éve történt) Megszületett Lajtha László zeneszerző, népzenekutató (* 1963). * 1997. 156 éves brit uralom után Hongkong visszatér Kínához. Van külön zászlaja, címere, és elvileg csupán a védelmi és külpolitikai kérdésekben döntenek Pekingben. Július A római naptárban a hónap eredetileg a fantáziátlan Quintilis, „Ötödik" nevet viselte, mivel az egykori márciusi évkezdéstől számítva az ötödik hónap volt. I.e. 44-ben Marcus Antonius hízelgő javaslatára nevezték el júliusnak Julius Caesarról, aki e hónap 12. napján született. Júliusra esett akkor is, ott is a mezőgazdasági munkák dandárja, de azért ünnep is akadt egy-kettő. Július 12-én Apollo tiszteletére rendeztek ünnepi játékokat, amely a nők számára a már említett két ünnep betetőzése volt. Mint Varró írja, e játékokon az asszonyok bíborszegélyű tógát ölthettek, amely egyébként a magas rangú férfiak ünnepi ruhadarabja volt. Július 23-án a vizek urának, Neptunusnak áldoztak (Neptunalia), hogy megóvja a termést a szikkasztó nyári forróságtól, most, hogy a Nap elhagyván a „nedves” fák jegyét és a „száraz” Oroszlánba lépett. Júliust ezért régen Oroszlán havának is nevezték. 23/24-n lép a Nap az Oroszlán jegyébe (a valóságban a Rák csillagképben jár ekkor). Közhasználatú magyar neve az Oroszlán hónap első dekádjának apostolszentje után Szent Jakab hava volt. A hónapot félmeztelen, nagy kalapú paraszt testesítette meg, amint épp sarlóját köszörüli, araz vele vagy kévét hord, netán a csűrben búzáját csépeli. Elvontabb allegóriája sárga ruhás, repülő ifjú, fején kalászkoszorúval. Jobbjában az Oroszlán jele, baljában kosár fügével, dinnyével és más gyümölcsökkel. Az oroszlánbőrös, buzogányos napisten, Héraklész/Hercules szintén a július megtestesítője volt. napok Július 1. * 1506. (501 éve történt) Megszületett II. Lajos Jagelló-házi magyar és cseh király (1516- 1526), aki a mohácsi csatából menekülve esett el. * 1818 (189 éve történt) Semmelvveiss nap. Semmelvveiss Ignác, a gyermekágyi láz okának felfedezője, az “anyák megmentője” születésének emlékére. * 1868. A Magyar Államvasutak megalapítása. * 1936 (71 éve történt) Megszületett Hofi (eredeti nevén: Hoffmann Géza humorista (Hofélia, Életem bére). Kossuth-díjas, Jászai Mari-díjas, kiváló és érdemes művész. * Július első napját az Építészek Világszövetsége nyilvánította ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAPpá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Július 2. * 1953. (54 éve történt) Nagy Imrét nevezték ki a minisztertanács elnökévé, aki ezt a tisztséget először 1955. 04. 14-ig töltötte be. Az 1956 október 23-án tüntető tömeg többek között az ő miniszterelnöki kinevezését is követelte. * 1849. Meghalt Gábor Áron erdélyi magyar fegyverkovács, az 1848-49-es szabadságharc ágyúöntője. * 1900. A Ferdinand von Zeppelin által tervezett LZ-1 jelzésű léghajó elindul első próbaútjára. * 1938. Megszületett Szilágyi Domokos (Nagysomkút, 1938. július 2. - Kolozsvár, 1976. november 2.) erdélyi költő, író, irodalomtörténész és műfordító. Nyolcgyermekes családban nőtt fel. Szilágyi Domokos első verse 1956-ban az Utunkban jelent meg. Kolozsvárott a Bolyai Egyetemen 1960-ban magyar szakon végzett. Feleségül vette 1961-ben Hervay Gizellát költőt. Az első verseskötetét az "Álom a repülőtéren"-t 1962- ben nyomtatták ki. Az Igaz Szó és az Előre munkatársa volt. Betegnyugdíjat kapott 1970- ben. Az 1970-es évek elején bejárta Németországot és Skandináviát. Utolsó éveiben Kolozsvárott élt. Súlyos betegen saját kezével véget vetett az életének. Fia, Kobak, az 1977-es bukaresti földrengésben halt meg. Közös sírban nyugszanak a kolozsvári házsongárdi temetőben. * 1961. Önkezével véget vetett életének Ernest Miller Hemingway, Nobel-díjas amerikai író (* 1899). * 1982. Meghalt Hervay Gizella (* Makó, 1934. október 10. - Budapest, 1982. július 2.) erdélyi költő, író és műfordító. Hét éves gyermekként a nagyanyjához került, tizenkét évesen újra az édesanyjával élt. 1952-ben Zilahon éretségizett. Kolozsváron előbb a színművészeti, azután a magyar szak diákja Az ötvenes évek végén tanár, újságíró (Napsugár, Ifjúmunkás) Bukarestben, 1961 - ben férjhez ment Szilágyi Domokos költőhöz. 1976-ban áttelepült Magyarországra, a Móra Kiadóban volt szerkesztő. Fia, Kobak az 1977-es bukaresti földrengésben halt meg. Egyedül maradt, saját kezével véget vetett az életének. Közös sírban (képünkön) nyugszanak mind a hárman a kolozsvári házsongárdi temetőben: Szilágyi Domokos, Hervay Gizella és a gyermekük, Szilágyi Attila. Július 3. * 1883. Megszületett Franz Kafka csehországi német író ( 1924) * 1945. (62 éve történt) Szilárd Leo petíciót juttatott el az Egyesült Államok elnökéhez amiben azt kérte, hogy ne használják fel az atombombát a háborúban. Július 4. * 1456 - Megkezdődik Nándorfehérvár ostroma. * 1776. (231 éve történt) Amerikában a függetlenség napja, annak emlékére, hogy Benjamin Franklin Pennsylvania egyik képviselőjeként aláírta a Függetlenségi Nyilatkozatot. * 1845. (162 éve történt) Megszületett Szinyei Merse Pál festőművész (Majális), * 1903. Megszületett Szervátiusz Jenő romániai magyar szobrászművész (* 1983) * 1954. A magyar labdarúgó válogatott 3- 2-re elveszti Bernben a labdarúgó világbajnokság döntőjét a németek ellen. Július 5 * 907. (1100 éve történt) A Pozsony melletti csatában a magyarok legyőzték a bajor sereget. Luitpold őrgróf, aki a bajorokat vezette, maga is elesett az ütközetben. A magyarok évtizedek óta tartó zsákmányszerző hadjárataikkal (“kalandozások”) - amelyek során Bizáncig, Dél- Itáliáig és a Pireneusi-félszigetre is eljutottak -, állandóan fenyegették Bajorországot és Szászországot. Kereskedelmi útvonalaikat elvágták az Elbától, valamint Oroszországtól, aminek kellemetlen következményei lettek. A ig az Enns-folyónál húzódott, valamint Melk is magyar végvár lett. Azóta használatos a „túl az óperencián” kifejezés, amely Magyarország határán túlra utal (Németül: ober Enss) * 1764. Megszületett Lavotta János magyar zeneszerző, hegedűművész († 1820). * 1806. (201 éve történt) Hosszúfalván megszületett Teleki Blanka grófnő, reformpedagógus, a női egyenjogúságért folytatott küzdelem élharcosa. Brunszvik Teréz unokahúga, Teleki Blanka grófnő 1846-ban nyitott intézetet Budapesten, hogy művelt, a magyar nyelv és nemzet iránt elkötelezett úrilányokat neveljen. Ez volt az első leánynevelde, ahol szaktanárok tanítottak, többek közt Leöwey Klára és a későbbi szabadságharcos Vasvári Pál. Teleki a korszerű nőnevelés mellett a női egyenjogúságért is küzdött. 1848. végén, Pest kiürítésekor intézete bezárta kapuit, ő pedig Leöweyvel Debrecenben és Szegeden pénzzel és élelemmel segítette a sebesülteket. A harcok után menekülteket bújtatott és külhoni forradalmi körökkel levelezett, emiatt a bécsi rendőrség 1851-ben letartóztatta. Két évig raboskodott saját intézetével szemben, az Újépületben, majd 1853-ban a haditörvényszék 10 év fogságra ítélte, elsődlegesen magyar szellemű leánynevelés vádjával. Bezártságának hatodik évében amnesztiával szabadult 1857- ben, ezután párizsi rokonaihoz költözött. A francia fővárosban halt meg 1862-ben, sírja a montpamasse-i temetőben található. * 1848. Pesten megkezdődik az első magyar népképviseleti országgyűlés. * CSONTVÁRY KOSZTKA TIVADAR születésnapja (Kisszeben [Szlovákia], 1853. július 5. - Bp., 1919. június 20 ): festőművész. Gyógyszerész volt, csak 41 éves korától tanult rendszeresen festeni, de lényegében autodidakta volt. Kortársai nem értették meg művészetét. Lappangó skizofréniája egyre jobban elhatalmasodott rajta. A meg nem értés, a magány megbontotta lelki egyensúlyát, alkotóereje mindinkább felbomlott. Az 1930-as gyűjteményes kiállításán fedezték fel jelentőségét. Látomásszerű festészetét expresszionista hév, ragyogó kolorit és szimbólumteremtő erő jellemzi. * 1966. Meghalt Hevesy György magyar származású Nobel-díjas kémikus (Budapest, 1885. augusztus 1. - Freiburg im Breisgau, 1966. július 5.) magyar vegyész, kifejlesztett egy radioaktív jelző módszert, amellyel kémiai folyamatokat lehet tanulmányozni. Július 6. * 1415. (592 éve történt) Husz Jánost a konstanzi zsinat eretneknek nyilvánította és máglyán megégettette Zsigmond király menlevele ellenére. * 1437. A dési csatában legyőzött nemesek és Budai Nagy Antal győzelmes felkelői megkötik az első kolozsmonostori egyezséget, amely eltörli a kilencedet, és a felkelőknek közkegyelmet ígér. * 1704. II. Rákóczi Ferencet erdélyi fejedelemé választják. * 1848. megszületett Baross Gábor (Pruzsina, 1848. július 6. - Budapest, 1892. május 9 ), a dualizmus korának kiemelkedő gazdaság-és közlekedéspolitikusa. A vasútügy fejlesztése terén elért eredményei miatt „vasminiszternek” nevezték, kora Széchenyi István közlekedéspolitikai eszméinek megvalósítóját tisztelte benne. * 1885. (122 éve történt) Louis Pasteur, francia tudós sikeresen próbálta ki a veszettség elleni vakcináját egy fertőzött kutya harapta kisfiún. * 1941. Magyarország területén hajnali 3 órakor bevezetik a jobb oldali közlekedési rendszert (Budapest és közvetlen környéke kivételével). A fővárosban ugyanez az áttérés majd csak 1941. november 9-én történik meg. * 1988. (19 éve történt) Bartók Béla zeneszerző hamvait örök nyugalomra helyezték a budapesti Farkasréti temetőben.