Szilágyság, 2007. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

2007-08-03 / 31. szám

A magyar nemzetnek adóssága van Petőfi Sándorral szemben Ünnepi keretek között emlékeztek meg a nemzet költőjéről Fehéregyházán­ ­ A magyarságnak mindmáig adóssága van Petőfi Sándorral szemben, mert az általa vallott eszmények, a szabadság, egyenlőség és testvériség mindmáig nem valósultak meg - hangsúlyozta Markó Béla szövetségi elnök vasárnap, Fehéregyházán, a Petőfi Sándor halálának 158. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen. A hagyományhoz híven, az idén is egész napos rendezvény­ sorozattal emlékeztek meg Fehéregyházán a nemzet költőjére: az ünnepség a két évvel ezelőtt helyreállított ispánkúti Petőfi-emlékműnél kezdődött, a Milleniumi Unitárius Templomban tartott ünnepi istentiszteletet követően a résztvevők a múzeumkertben rótták le kegyeletüket a költő emléke előtt. Az eseményen a szövetségi elnök mellett jelen volt még Lokodi Edit, a Maros Megyei Tanács elnöke, Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, de részt vettek az RMDSZ helyi és megyei szervezetének képviselői, valamint a fehéregyházi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület, illetve Kiskőrös és Kiskunfélegyháza önkormányzatainak vezetői is. Ünnepi beszédében az RMDSZ elnöke úgy vélte: a nemzet máig valamiféle lelkifurdalással gondol arra, hogy adóssága van Petőfi Sándorral szemben, hiszen hagyta ezt a fiatal és nagy­szerű költőt harcba menni, hagyta elpusztulni. „Adósságunk azonban legfőképpen akkor van, amikor műv­észetére, elveire, eszméire és erkölcsére gondolunk. Adósok vagyunk művészetével szemben mindaddig, amíg teljességgel meg nem értjük, milyen nagyszerű és zseniális volt az ő költészete. Petőfi ugyanis megismételhetetlenül behozta a költészetbe az egyszerűséget, a természetességet és a néphez való közelséget - hangsúlyozta a szövetségi elnök, aki egyúttal úgy értékelte: a nemzetnek adóssága van vele szemben elvileg, eszmeileg is, hiszen a szabadságharc nagy személyiségei közül Petőfi sugározta a legfényesebben a szabadság, az egyenlőség és testvériség eszményét.­­ 1989 után mindannyian azt reméltük, hogy felépítjük a Petőfi Sándor féle eszményt: megteremtünk nem egy hamis, hanem egy valós szabadságot, egy valós egyenlőséget, egy valós testvériséget. Tizenhét év után azonban meg kell állapítanunk, hogy mindez nem valósult meg, ezt ezután kell megteremtenünk - szögezte le. A költővel, szabadságharcossal szemben azonban az a erkölcsi adósságunk a legnagyobb, hiszen alkotói, eszmei nagysága mellett Petőfi leginkább azt a köv­etkezetes erkölcsöt mutatta fel, amelyben az élet és mű, az élet és eszme nem válik el egymástól, még akkor sem, ha ezért életáldozatot is kell hoznia. Petőfi ezért mindörökké élni fog közöttünk - mondta a szövetség elnöke. A rendezvény keretében a résztvevők megkoszorúzták az emlékművet, az esemény zenés- verses műsorral zárult. Meghalt Michelangelo Antonioni Elhunyt Michelangelo Antonioni világhírű olasz filmrendező. Hétfőn este, otthonában érte a halál. Családjának közlése szerint csütörtökön helyezték végső nyugalomra szülővárosában, Ferrarában. Antonioni, aki a hétfőn elhunyt Ingmar Bergman mellett a modern film egyik legnagyobb hatású mestere volt, szeptember 12-én töltötte volna be 95. életévét, de még az elmúlt években is készített néhány rövidfilmet. A rendező a közép-olaszországi Ferrarában született. Bolognában szerzett közgazdasági diplomát, de már fiatalon a filmszakmát választotta, előbb kritikusként, később forgatókönyvíróként és dokumentumfilm-rendezőként. Első önálló filmjét, az Egy szerelem történetét 1950-ben rendezte. Igazi hangját az 1950-es évek végén találta meg az olasz polgári lét kiüresedésének ábrázolásával. A mai napig egyik legnagyobb remekművének tekintik A kalandot (1959), de legalább ilyen hatású volt Az éjszaka (1960) és a Vörös sivatag (1964) is. A 60-as évek második felét jellemző „ellenkulturális”mozgalmak olyan irányadó filmjeit készítette el, mint a Nagyítás (1966) és a Zabriskie Point (1969). Szüntelen kísérletező kedvére jellemző, hogy 1980-ban elektronikus eszközökkel készítette el Az obervwaldi titok című filmjét, sőt még videoklipet is készített az olasz rocksztárnak, Gianna Nannininek. 1985-ben súlyos agyvérzést kapott, félig megbénult és többé nem tudott beszélni, ennek ellenére felépülése után ismét dolgozni kezdett. 1995-ben Wim Wenders német filmrendezővel közösen forgatták a Túl a felhőkönt. Utoljára két évvel ezelőtt készített rövidfilmet Eros címmel. In memóriám Fazakas Ferenc (1917-2007) „A történelmet saját bőrömön tanultam meg” Életében nem feledte, hogy honnan jött, végleges távozásával ne feledjük: közöttünk volt, tartsuk meg emlékezetünkben! 90 évesen távozott az élők közül Fazakas Ferenc, zilahi kőműves mester. Született Szilágygörcsönben, 1917-ben. Elemi iskolába szülőfalujában járt, ám a felekezeti iskola alsó osztályait sem végezte el. alig tízévesen a mezítlábas szegénység szolgasorba kényszeríttette a félárva gyermeket. Anyjának, a görcsöni özvegyasszonynak négy kiskorú fia és egy lánya volt, taníttatásukhoz hiányoztak az anyagi feltételek. Fazakas Ferenc ennek ellenére pásztorként, szolgaként, inasként, és előbb segédmunkásként korán tanulta az életet a Tövisháton, Kolozsvárt, Kostancán. Világot látni sem útlevéllel indult családapaként. Meg kellett járnia a frontot távol a hazától, a véres harcszíntereket, s ráadásként az orosz hadifogság következett. Öt csillagos szállodák helyett az ötágú csillag országában földbeásott barakkban száraz deszka volt fekhelye több mint ötven hónapig. Visszaemlékezéseit tartalmazó vaskos füzetéből idézem az alábbi sorokat, életének tömör összefoglalását: „Én soha többé nem jártam iskolába. Azaz, rosszul fejeztem ki magam, mert mégis jártam én az iskolába, az élet iskolájába, ahol nincs szünidő, ahol nem tanítanak helyesírásra, sem matematikára vagy kémiára. A történelmet saját bőrömön tanultam meg." A háború utáni történelmet már Zilahon tanulta, és annak krónikása akárcsak az előző korszaknak. A Romániai Magyar Szó napilap sorozatban közölte önéletírását 1995 nyarán. Az olvasói fogadtatásra jellemzően számosan kérték a memoár könyvalakban való megjelentetését. A Kriterion Könyvkiadónál jelent meg három évvel később Életemet elmesélem címmel. Móricz Zsigmond „boldog emberére” emlékeztetően mesélte és írta le - felesége halála miatt pár esztendős megszakítással - a szilágysági emberi sorsot. Ha tanulhatott volna, író ember lett volna. Ezt sugallja a könyv­ből áradó mesélőkedv, kortársainak jellemzése. Könyvet v­iszont nem szépírói szándékkal írt, sorsát fiatalabb nemzedékek okulására mesélte el. Mégis többet jelent az oktató szándéknál. Fazakas Ferenc életmeséje az újkori népi memoár irodalom sikeres szilágysági áttörése. Örökségnek ez nem kevés, ezért idézem könyvéből egy vallomását: „Én itt tanultam meg, hogy nem megvetni, hanem szeretni kell a munkát, hogy nem gyűlölködésben, hanem békességben kell élni embertársaimmal. Itt tanultam meg, hogy a boldogság a békességen alapszik, s igazi boldogság csak ott van, ahol szeretik egymást!” Ferkó Bátyánk, velünk marad az üzeneted, végső nyugalmad legyen csendes! Fejér László In memóriám Ingmar Bergman Rendkívüli műsorváltozással, valamint a rendező 11 filmjét tartalmazó tematikus válogatással tiszteleg a Duna Televízió a hétfőn elhunyt Ingmar Bergman emléke előtt. Oscar-díjas filmrendezőnk, Szabó István a Duna Televízió Híróra című műsorában úgy fogalmazott: „a filmtörténet egy­ik legjelentősebb rendezője távozott Ingmar Bergman személy­ében. Nevét Orson Welles, Chaplin és Eisenstein nevével együtt említhetjük". A műholdas közszolgálati csatorna augusztus 5-én, vasárnap 21 óra 20 perctől a világhírű svéd rendező utolsó alkotását, a 2003- ban készült Saraband című filmet tűzi műsorára. A filmesszében a magyar nézők számára is ismerős arcok köszönnek vissza: Johan és Marianne a Jelenetek egy házasságból főhőseiként váltak világhírűvé. Bergman e filmjét azonban nem folytatásnak szánta. ..egyszerűen annyira közelről ismerem őket, hogy szívesen fantáziálok az életükről” - ny­ilatkozta a rendező. Johan a világtól távol, egy tó partján található villában él. Ebbe a „csendéletbe” toppan be v­áratlanul - „teljesen értelmetlen késztetésnek" engedv­e - a férfi elvált felesége, a még mindig aktív ügyvéd, Marianne. A prológus és epilógus övezte tíz jelenetben Bergman e váratlan látogatás következményeit meséli el. A közeljövőben induló tematikus válogatás a rendező legismertebb műv­eit mutatja be. A sorozatban megtalálható a Tükör által homály­osan, a Csend, az Úrvacsora, valamint a Hetedik pecsét, a Nap vége, és az Őszi szonáta is. A karácsonyi, ünnepi műsorfolyam egy­ik kiemelt filmje a rendező önéletrajzi ihletésű alkotása, a Fanny és Alexander lesz. Az 1982- ben készült, többszörös Oscar-díjas film mellett egy páratlan értékű werkfilm is szerepel a programban: a Műhelytikok - Fanny és Alexander Ingmar Bergman alkotói munkafoly­amatába enged bepillantást. 5 Meghalt Ingmar Bergman Hétfőn elhuny­t Ingmar Bergman, a huszadik század legjelentősebb filmrendezője. A svéd rendezőt kilencszer jelölték Oscar-díjra, háromszor kapta meg azt a legjobb külföldi film kategóriában. Bergman otthonában halt meg, a balti­tengeri Farö szigeten 89 éves korában. A halál közvetlen oka még ismeretlen. A rendező egészségi állapota hónapok óta romlott, októberben csípőműtéten esett át. Ingmar Bergman összesen több mint ötven filmjében a lélek rejtett titkai, frusztrációi mellett Svédország, és a Farö sziget szélsőségeit is megmutatta, a végtelen téli napok szürkeségét és a nyári esték nyugalmas szépségét, áll az AP méltatásában. Új szemmel közelített meg olyan nehéz témákat, mint az őrület vagy a pestis. A filmtörténet egyik leghíresebb képévé vált az az 1957-es jelenet, amikor A hetedik pecsétben a középkori pestisjárv­ány­ok idején egy lovag a halál figurájáv­al sakkozik. "Rettegtem a haláltól” - nyilatkozta Bergman milyen lelkiállapotban készült a film, ami az egyik Oscar-jelölt munkája lett. Legismertebb filmjei: 1956-ban vált világhírűv­é A hetedik pecsét című alkotásával, Szűzforrás, Tükör által homályosan, Fanny és Alexander című filmjeiért Oscar-díjat kapott. A nap vége, a Tükör által homályosan, az Úrvacsora , A csend , a Farkasok órája, a Szégy­en, Suttogások és sikolyok. Ugy­anaznap hunyt el a filmművészet másik nagy­ alakja, az olasz Michelangelo Antonioni is. (index.hu) Mára nemzeti gyásznapot rendelt el a kormányfő a pátriárka temetése napján Egy banális dülmirigyműtét nyomán fellépő komplikációk, majd szívstop okozta a 92 esztendős román ortodox egyházfő, Teoctist pátriárka hétfői halálát.

Next