Szilágyság, 2007. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)
2007-08-10 / 32. szám
Évfordulók 2007.augusztus 10. Jeles napok Augusztus 11. * 1456 (551 éve történt) Hunyadi János hadvezér meghalt Zimonyban. Nándorfehérvári diadala emlékére hallható a déli harangszó. * 1849 - Lemond Kossuth Lajos, Magyarország kormányzója, és átadja a teljhatalmat Görgey Artúrnak. * 2000 - Hazahozzák Oroszországból az utolsó magyar hadifoglyot, Torna Andrást. * 1871 -Megszületett Heltai Jenő (Budapest, 1871. augusztus 11. - Budapest, 1957. szeptember 3.): író, költő, újságíró, Herzl Tivadar cionista vezető unokaöccse. Már 14 éves korában publikálták verseit. Miután félbehagyta jogi tanulmányait, újságíróként dolgozott: a Magyar Hírlap, A Hét, a Pesti Hírlap, majd a Pesti Napló munkatársa volt. Katonai pályára lépett, sokat utazott: élt Párizsban, Londonban, Bécsben, Berlinben, Isztambulban. Már 1900-ban titkárként dolgozott a Vígszínháznál, később, 1929-től a Belvárosi Színház, majd 1932-34- ben a Magyar Színház egyik igazgatója lett. Dalszövegeket is írt, ő írta Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékához is a szövegeket. (..Kék tó, tiszta tó...”) Nagy műveltségű, egyben kifinomultan könnyed, franciás lezserségű író volt. Színpadi műveiben is kitűnt költői készsége: 1936-ban nagy sikerrel mutatták be a magyar színházban A néma levente című verses színpadi játékát, amelyet a jelenlegi magyar színház ma is műsorán tart. A mű - többek között - sajátos humorral ábrázolja Hunyadi Mátyást. Megértéssel ábrázolta a bohém, link életet élőket. Heltai hangja időnként komor (mint pl. A 111 -es című regényében), de sohasem lemondó. Más ünnepelt szerzők (így Molnár Ferenc) mellett rá is kiterjedtek a magyarországi zsidótörvények. 1945 után visszatért Magyarországra (időközben keresztény hitre tért). Élete vége felé még megérte az elismerést: műfordítói tevékenységéért a francia becsületrenddel tüntették ki, a PEN klub magyar elnökévé választották és végül, már nagybetegen, 1957-ben Kossuth-díjat kapott. augusztus 12. * 1687 (320 éve történt) Megvívták a második mohácsi csatát, ahol Károly herceg katonái megverték Szulejmán nagyvezér hadait. Még ezen a napon megvívták a nagyharsányi csatát is, melynek győzelme visszafordíthatatlan ténnyé tette Buda visszakerülését. * 1942 - A Walt Disney Company kiadja a Bambi című rajzfilmet. * 2000 - A Kurszk orosz atomtengeralattjáró teljes legénységével elsüllyedt a Barents-tengeren. * 1608 - Megszületett John Milton angol költő (* 1674). * 1954 - Megszületett Dávid Ibolya ügyvéd, politikus, az MDF elnöke. * 1924 (83 éve történt) Meghalt Bródy Sándor író, drámaíró, publicista. Augusztus 13. * 1961 - A keletnémet állampolgárok egyre fokozódó mérvű elvándorlása miatt, Berlinben az NDK hatóságai nagy létszámú csapatokkal lezárják a város nyugati (francia, brit és amerikai) szektorainak az NDK-val érintkező, korábban nyitott határvonalát, bélés külterületen egyaránt. A zárás vonala mentén előbb drótakadályokból, később egyre összetettebb műszaki megoldásokból, az NDK területén épül ki a Vasfüggöny legismertebb objektuma, a várost 28 éven át kettévágó Berlini Fal, hivatalos NDK-nevén az ‘"Antifasiszta Védősánc” (‘"Antifaschistisches Schutzwall”). * 1906 - Borsos Miklós szobrászművész, képzőművész, grafikus (képünkön) († 1990) Az erdélyi Nagyszeben városában látta meg a napvilágot 1906. augusztus 13-án. Családja a román betörés elől 1916-ban Győrbe menekült. Festőként 1924-ben mutatkozott be először, egy győri kiállításon. 1932-ben a Nemzeti Szalon csoportkiállításán vett részt, több helyi kiállításon is részt vett utána, mígnem 1941-ben a Tamás Galériában feltűnően sikeres tárlatot rendezett. Hamarosan tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának, megbízásokat kapott, műveit sorra vásárolták a gyűjtők. 1943-ban az Ernst Múzeumban szerepelt egy csoportos kiállításon, együtt Barcsay Jenővel, Dési Huber Istvánnal, Gadányi Jenővel és Pálffy Péterrel. 1945-ben beválasztották a Művészeti Tanácsba, mely miatt a fővárosba költözött. 1946 és 1960 között tanár volt az Iparművészeti Főiskolán, tanítványa közé tartozik Schrammel Imre is. Oktatott, de mellette mindvégig cselekvő egyénisége maradt a kor művészeti életének. Számos tanulmányutat tett, melyek egyikén találkozott Henry Moore-ral is. 1966-ban a Velencei Biennálén képviselte szobraival, domborításaival a magyar művészetet. Több száz könyvet illusztrált rézkarcaival, rajzaival, miközben 1968-ban a Győri Műcsarnokban, 1976-ban és 1986-ban pedig a Múzeumi Képtárban is volt önálló tárlata. 1979-ben a Győr városnak ajándékozott műveiből a Káptalandombon állandó kiállítása nyílt meg, illetve még abban az évben a város díszpolgárává avatták. 84 éves korában érte a halál. * 1802 (205 éve történt) Megszületett Nikolaus Lenau, azaz Nicolaus Franz Niemschbach Edler von Strehlenau, osztrák költő. Augusztus 14. * 1945 (62 éve történt) Truman amerikai elnök kihirdette, hogy Japán feltétel nélkül megadta magát, ezzel véget ért a II. világháború. * 1952 (55 éve történt) Az Elnöki Tanács elnökévé kinevezett volt miniszterelnök. Dobi István helyét Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára foglalta el. * 1952 (55 éve történt) Barlangászok világnapja * 1956 (51 éve történt) Meghalt Bertolt Brecht német író, színházi rendező (Kurázsi mama és gyermekei). * 2003 Meghalt Tónk Sándor. Egyetemi tanulmányait követően tudományos kutatóként helyezkedett el. 1969 júniusától három évig a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár munkatársa volt. A doktori tanfolyamra az 1969/70-es tanévben iratkozott be. Tervezett doktori disszertációjának tárgya A középkori közjegyzőség Erdélyben. A disszertáció megvédésére nem kerülhetett sor, mert a témavezető tanára Nyugatra távozott. Maga a disszertáció azonban tanulmány formájában 1980-ban megjelent. Doktori disszertációját majd két évtizedes kutató- és feldolgozómunka eredményeként az erdélyiek középkori egyetemjárásának témájában védte meg Budapesten, 1995-ben. 1972-ben lett a Román Tudományos Akadémia marosvásárhelyi kutatóintézetének tudományos munkatársa. 1992-ben kinevezték a kolozsvári tudományegyetem történelem karára, ahol az egyetemes középkor történetét adta elő, vezette a magyar írástörténet kollégiumot, valamint a 16-17. századi erdélyi történelmi irodalomról tartott előadásokat. 1997-től a Protestáns Teológiai Intézetnek is tanára volt. Augusztus 15. * 1096 - Az első keresztes hadjárat kezdete. Bouillon Gottfried lovagi serege e napon indul útnak. A keresztes háborúk a pápa által szentesített, a keresztes lovagok részvételével folytatott nagyarányú hadjáratok voltak a 11-13. században. Fő céljuk a Szentföld megszerzése volt a muszlim araboktól és törököktől. * 1769 (238 éve történt) Megszületett Bonaparte Napóleon(született Napóleoné di Buonaparte) korzikai-francia hadvezér. Valamivel több mint egy évtized alatt seregei majdnem minden európai országgal harcoltak gyakran egyidejűleg, valamint Franciaország uralma alá vonták a kontinentális Európa nagy részét, hódítás vagy szövetség által. Ám a katasztrofális oroszországi invázió fordulópontot jelentett. Az orosz hadjárat és a lipcsei vereség után a szövetséges államok 1814-ben betörtek Franciaország területére, ezzel lemondásra kényszerítve Napóleont. Elba szigetére száműzték, de a következő évben visszatért, és 100 napra újra magához ragadta a hatalmat. 1815. június 18-án a Waterlooi csatában végső vereséget szenvedett. A nagyhatalmak azért, hogy soha ne térhessen vissza, az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt. * 1038 (969 éve történt) Esztergomban meghalt I. (Szent) István.(975 körül született), Magyarország első királya A független törzsfők (Koppány, Ajtony, Gyula) leverésével létrehozta az ország politikai egységét, megkezdte az egyház és az állam szervezetének kiépítését. I. (Szent) István király uralkodása alatt az országot tíz egyházmegyére osztotta. Esztergomot és Kalocsát érseki székhellyé tette. Az egyházi és a világi vagyon védelmében törvényeket hozott, elrendelte az egyházi tizedet és bajor mintára pénzt veretett. Fiának, Imre hercegnek - nyugati mintára - megírta “Intelmei”-t. Utódai uralkodását (1077-ig) a német befolyás elleni küzdelem és az új államrend megszilárdítása jellemezte. 1083- ban szentté avatták, ő lett Magyarország védőszentje. Augusztus 16. * 1915 (92 éve történt) Rátóton 72 éves korában meghalt Széll Kálmán, aki 1899 és 1903 között Magyarország miniszterelnöke volt. * 1977 (30 éve történt) Gracelandban szívrohamban meghalt Elvis Presley a rock and roll koronázatlan királya. * 1570 (437 éve történt) II. Miksa császár és János Zsigmond király megkötötte a speyeri egyezményt, amelyben János Zsigmond lemondott a királyi címről, és fejedelemként uralkodott Erdély és a Partium fölött. * 1928 - Megszületett Juhász Ferenc, Kossuth-díjas (1951, 1973) költő * 1974 - Megszületett Egerszegi Krisztina, hamarosan www.hhrf.org/szilagysag ötszörös olimpiai bajnok úszó * 1976 - Meghalt Erdey-Grúz Tibor kémikus, egyetemi tanár, az MTA tagja, elnöke. Kossuth-díjas (* 1902) Augusztus 17. * 1970 (37 éve történt) A Szovjetunióban útjára bocsátották a Venyera-7-et, amely december 5-én elérte a Vénusz bolygót. Az űrszonda 35 percen keresztül közvetített üzeneteket. * 1859 (148 éve történt) Először használtak légipostát. Egy hőlégballon szállított 100 levelet New Yorkba a 44 kilométerre levő Lafayette-ből. * 1487 - Mátyás király elfoglalja Bécsújhelyet (Wiener Neustadt). * 1932 - Az első villamosított vasútvonal átadása. A Budapest-Hegyeshalom útvonalon a Kandó-féle villanymozdony közlekedik. * 1977 - Az “Arktyika” orosz atomjégtörő a tengerhajózás történetében először áttöri az Északi-sarki medence jégpáncélját és eljut a sarkra. , * 1876 -Megszületett Feszty Árpád festőművész. Ő festette az Operaház és a Törvényszéki Palota faliképeit is. 1896-ban a millennáris kiállításra festette a Magyarok bejövetele című hatalmas diorámáját. * 1929 - Meghalt Benedek Elek magyar író, meseíró (képünkön). Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jobbal. Újságíró lett, a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként. 1887-től 1892-ig országgyűlési képviselő volt, egy ideig Szabadelvű párti, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott. Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901-02); Magyar Világ (1902-03); Magyar Kritika (1897-99); Nemzeti Iskola (1890-1905); Néptanítók Lapja (1907-09). 1889-ben Pósa Lajossal együtt megindította az első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklapot, Az Én Újságom-at, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kis Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásai (Ezüst Mesekönyv, Arany Mesekönyv) főként az (Ezeregyéjszaka és a Grimm mesék) átiratai, tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt. 1921-ben hazatért a Trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba, ott élt haláláig, ahol a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élenjáró pedagógusok között foglal helyet.