Szilágyság, 2015. január-június (25. évfolyam, 1-25. szám)

2015-02-13 / 6. szám

6. 2015. február 13. Évfordulók:5xilágyság/6. www.hhrf.org/szilagysag/ 190 éve született Jókai Mór (Komárom, 1825. február 18. — Bp., 1904. május 5.) Erős protestáns meggyőződésű környezetben, liberális, hazafias szellemben nevelkedett. Gyermekkorát Komáromban töltötte, iskoláit itt végezte. 1841–12-ben a pápai református kollégiumba került, ennek önképzőkörében olvasta fel első, nyomtatásban is megjelent elbeszélését. Itt ismerkedett meg Petőfivel is. Komáromi és pesti joggyakorlat után ügyvédi vizsgát tett. 1845-ben első igazi „beszélyével” keltett nagy feltűnést, ezek alapján nyerte el Frankenburgtól 1847. július 1-jén az Életképek szerkesztését, amit a fiatal tehetségek, a radikális nézetek fórumává tett. Még 1846 elején a Tizek Társaságának tagja lett. 1848. március 15-én a forradalmi ifjúság egyik vezére volt, részt vett a 12 pont megszövegezésében. Ősszel vállalta Kossuth különféle politikai megbízásait (pl. Rózsa Sándorhoz indult), szilveszterkor családjával Debrecenbe menekült, ott indította meg 1849. február 22-én a békepárti Esti Lapokat Szemtanúja volt Buda visszafoglalásának, Szegedre, Aradra követte a kormányt. Augusztus végétől Tardonán (Borsod megye) rejtőzött, 1849 karácsonya után komáromi menlevelében bízva visszatért a fővárosba. írói, újságírói munkásságával (1854-től a Vasárnapi Újságban, 1858-tól az általa szerkesztett Üstökösben) a kor legnépszerűbb alkotója. 1858-ban az MTA levelező tagjává választotta. 1860-tól a Kisfaludy Társaság tagja; 1861-ben az MTA rendes, 1883- ban tiszteletbeli, 1892-ben igazgatósági tagjává választotta. 1861-1896 között országgyűlési képviselő, Tisza Kálmán bizalmasa, 1863—1882 közt A Hon című tekintélyes napilapjával Tisza politikáját szolgálta. 1880-tól kevesebbet foglalkozott politikával. Rudolf trónörökös bevonta Az Osztrák—Magyar Monarchia írásban és Képben (1887- 1901) című ismeretterjesztő sorozat szerkesztésébe. 1886- ban meghalt felesége, Laborfalvy Róza színésznő. Ötvenéves írói jubileumának megünneplése (1894) művelődéstörténeti jelentőségű; műveit százkötetes díszkiadásban jelentették meg (1894-1898), s értük százezer forint „nemzeti ajándékot” vett át. 1897-ben a király kinevezte a főrendi házba. 1899. szeptember 16-án feleségül vette a húszéves Nagy Bellát. Rokonsága és olvasói nagyrészt elítélték a fiatal színésznővel kötött házasságát, Jókai Mór szakított fogadott leányával, Fesztyné Jókai Rózával is. 1904-ben temetését nemzeti gyász kísérte. Első írói korszaka kb. 1850-1865 közé tehető Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr). Nemzeti és egyéni stílust hozott létre, amelyben a kis dolgok hű megfigyelése összeolvad a túláradó érzésekkel, az anekdoták, életképek vaskosabb világa mellől nem hiányoznak a szentimentalizmus és a legendába hajló népmeseiség finom hangulatai Művei közvetve tiltakozást sugároznak az élvezethajhászó, hazafiatlan életforma, valamint az elnémetesítő, önkényuralmi törekvések ellen. Írásait a nemzeti érdekegyesítésnek reformkort és szabadságharcot idéző szelleme hatja át: a szereplők közé a birtokos nemesség különféle rétegei mellé felzárkózik a honorácior, a városi polgár vagy mesterlegény is; nem kis szerepet játszanak a Petőfi életképeitől ihletett parasztlegények, csikósok is. Stílusváltásról, egyúttal új fellendülésről tanúskodik a kiegyezést követő bő évtized regénytermése (A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember). Az addigi, reformkort idéző héroszok után Jókai Mór kedvelt alakjává a munkásbarát ipari vállalkozó, a lángeszű feltaláló vagy diplomata vált. Megszűnt korábbi elismerése az arisztokraták iránt, tolla nyomán a kékvérűek többségükben már vígjátéki figurákként, a korszerű törekvések kerékkötőiként szerepelnek. Főhősei - alapjában a régi felfokozott jellemek — a korábbinál több akadályra bukkannak pályájukon. Megjelent regényeiben a modern nagyvárosi élet (Bécs, Párizs, Róma, a kibontakozó Budapest) nagyszabású rajza, valamint a természettudományos fantasztikum (Fekete gyémántok,, A jövő század regénye, 1872-74). írói harmadvirágzása a 90-es évek első felére esik {A gazdag szegények, A tengerszemű hölgy, Sárga rózsa). Széles olvasóközönséget nevelt, nemzetivé tette a regény műfaját, erősen hatott az írókra még a XX. század kezdetén is (Mikszáth Kálmán, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond, Szabó Dezső). Életműve nemcsak az irodalmi, hanem a társalgási nyelvet is formálta. Petőfi és Madách mellett 1940-ig ő számított külföldön a legolvasottabb magyar alkotónak. (Jeles napok) 215 éve született Brassai Sámuel A sokoldalú erdélyi tudós, Brassai Sámuel (Torockó, 1800. febr. 13. - Kolozsvár, 1897. jún. 24.) unitárius lelkész apja felügyeletével, az önképzés módszerével tanult gyermekkorában; csak 13 éves korában került nyilvános iskolába. Később arisztokrata családoknál nevelősködött, majd 1837-ben a kolozsvári unitárius kollégium filozófia tanára lett. 1848-49-ben lelkesen szolgálta a forradalom és szabadságharc ügyét, ezért annak leverése után egy ideig bujdosnia kellett — juhásznak állt. 1860-ban az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatójává választották. 1872-ben az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem „elemi mathesis” tanszékének élére nevezték ki. Csak 84 éves korában vonult nyugdíjba. Sokoldalúságára jellemző, hogy művelte a botanikát, mennyiségtant, nyelvtudományt még szanszkrit nyelvet is tanított - , logikát, közgazdaságtant és pedagógiát. A különböző szakágakról általában elemi szintű tankönyveket, ismeretterjesztő műveket írt. Jelentősek voltak oktatási és nevelési reformtörekvései. Juhász Gyula: Ének Jókairól Nem mondok én ódát dicséretedre, Mint a magyar költészet nagyjai, Furulyaszó az én versem, merengve És andalogva hódol, Jókai! A régi gyermek hálás szíve áldoz Mesemondó, nagy gyermekünk, neked, Ki földeríted a magyar családot, Ha sorsunk egén beesteledett. Száz éve jöttél, vigasznak, csodának És dicsőségnek, Komárom fia, E kis hazának és a nagy világnak Száz könyved egy új magyar biblia. Mindig meséltél, hogy a bús valóság, A földi rabság tűrhető legyen, Hogy a szegény magyarság méla sorsát Feledje, rajtad csüggve szüntelen. Magyar nábobja új ezeregyénnek, Gazdag szegénység jóltevője te, Mit adjak néked, ki az örök élet Mennyországából tekintsz ide le? Egyik szemed sír, nézve nyomorunkat, Másik nevet, mert a jövőbe lát, Mikor majd második Árpádod újra Visszafoglalja az egész hazát! E szép csarnokban láttalak először Aranykék szeptemberben, délelőtt, A százéves Kossuthról szólt merengő Harangszavad és föligézted őt. Az örök ifjúság kék nefelejcse Virult szemedben szelíd megadón, Éreztem, hogy e büszke, nagy teremben Tied az ország és a hatalom! Most én idézlek tiszamenti tájak Pásztorsípjával és ünnepeden Szeged babérját, a nevedet áldva Királyi trónod arany zsámolyára Könnyes szavakból fonva, leteszem. Ady Endre: A Jókai-pár Nagyváradon Illusztris, kedves vendégei lesznek nemsokára Nagyváradnak. Jókai Mór, az ősz költőfejedelem kíséri el az ő ifjú hitestársát, élete őszének aranyos napját, Jókainé Nagy Bella asszonyt, ki a nagyváradi színpadon lép föl... Pár napja, hogy újságolták a lapok: Jókainé színpadra lép... A lelke visszavágyik néhány ragyogó estére abba a dicsőséges, fényes világba, melynek fényét, dicsőségét a dicsőség mámorát már megízlelve dobta el magától, hogy őrangyala legyen a magyar nemzet koszorús nagy poétájának... Talán éppen ő, a költőfejedelem a leggyöngédebb szívű poéta gondolta ezt ilyen szépen ki. Ő akarja bizonnyal, hogy még lelke mélyén se szomjúhozzon esetleg az eldobott egész világért az ő szépséges asszonya, jóságos felesége... Néhány vidéki nagy színpadon fog föllépni Jókainé asszony. Pozsony, Kolozsvár, Nagyvárad és Arad vannak tervben. Legelső lesz a pozsonyi vendégszereplése, melynek napjára nézve is megegyezett már Relle Iván igazgatóval Jókainé. Körútjára férje, az ősz költőfejedelem is kíséri a legirigylésre méltóbb művésznőt. Az ő darabjaiban akar föllépni elsősorban. A bagdadi hercegnő, Dalma s talán még Sudermann Otthona lesznek azok a darabok, melyekben Jókainé föllép. Szeretettel és lelkesedéssel várja a nagyváradi közönség a Jókai-párt. Ha érkezésük s a vendégszereplés napja végleg el lesz határozva, a Szigligeti Társaság ülésre ül összefogadásuk tárgyában. A nagyváradi írók és hírlapírók mindent el fognak követni, hogy ez a fogadtatás szép és emlékezetes legyen. Valószínű, ha ez a Jókai beleegyezésével történhetik, bankett is lesz a Jókai-pár tiszteletére.