Vasárnap, 1994. augusztus (1. évfolyam, 16-19. szám)
1994-08-07 / 16. szám
1994. augusztus 7. Munkaadók kívánságai A Vasárnap értesülései szerint a munkaadók szervezetei szívesen látnák a nyugdíjkorhatár fölemelését egységesen (nőknél és férfiaknál) 62 évre, ezenkívül mérsékelni kívánnák a személyi jövedelemadó alsó és felső sávjait, csökkenteni óhajtanák az áfa mértékét. Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése, amely a kormány, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek egyeztető fóruma, jövő héten tárgyal a társadalmi gazdasági megállapodásról, népszerűbb nevén a szociális paktumról. A Vasárnap úgy tudja, a munkaadók képviselőinek előre kialakított álláspontja az, hogy szükség van a kormány által megígért beruházás-ösztönzésre, az ebből következő életszínvonal-esést pedig szociális intézkedésekkel kompenzálnák. Mérsékelnék hozzájárulásukat a munkanélküliek támogatásához, befizetéseik mértékét, az 5 százalékot egyenlőbbé tennék a munkavállalók 1,5 százalékával. A minimáladót azonnal eltörölnék, szeretnék az általános forgalmi adót a Közös Piac országaiban megszokott mértékhez közelíteni, egykulcsossá tenni, és 20 százalék alá szorítani. A személyi jövedelemadózásban csökkentenék az alsó sávot - ez most 20 százalék - és a felsőt, mely 44 százalékát veszi el a jövedelemnek. (Ennek a két intézkedésnek a bevezetése a költségvetési hiány nagysága miatt nem várható: a kormány, ha helyt adna a kérésnek, jelentős bevételtől esne el.) A nyugdíjemelés becslésük szerint 2015- ben lépne életbe. (Munkatársunktól) Győzött a jobb Négyéves kecskeméti kisfiú nyerte a Lego-történeti vándorkiállítás nyereményjátékának fődíját, a négynapos legolandbeli repülőutat. A szombati sorsolás szerencsés főszereplője, Thurzó Noel augusztus 25- én felnőtt kísérővel utazhat Dániába. A kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban és Műhelyben három hónappal ezelőtt nyitották meg a Lego cég kiállítását. A világhírű játékgyárnak ez az első magyarországi bemutatkozása, és óriási az érdeklődés iránta: augusztus 6-ig több mint 30 ezren voltak kíváncsiak játékaikra. A nyereményjáték-szelvényekből csaknem négyezret töltöttek ki helyesen, közülük sorsoltak ki - játékos műsor keretében - tízet. A dániai utazás mellett Lego-készleteket, játékokat, sátrat, könyveket, posztereket nyertek a gyerekek. A vándorkiállítást az augusztus 20-i kecskeméti zárást követően Szombathelyen, Pécsett és Budapesten láthatják az érdeklődők. MAGYARORSZÁG ÚJABB LÉTÉKELÉS!? Az augusztus 5-i leértékelés igazából nem sokkolta a közvéleményt. A koreográfiából felismerhető volt, hogy inkább előbb, mint utóbb teljesítik az exportőrök kívánságát, s hátrább tolják az antiinflációs politika zászlóvivőit. Annál több találgatásra ad okot, hogy a pénzügyminiszter szerint nem lesz több leértékelés, csak kisebb, az MNB hatáskörében végrehajtható árfolyam-kiigazítás. Szirénhang, mondják többen, miután a szocialista kormány uralkodásának legutóbbi teljes évében, 1989-ben összesen kilencszer értékelte le a forintot. Ezt nem tudta utolérni a konzervatív, a forint stabilitását, az inflációt mindenáron csökkenteni kívánó kormány, amelynek tavaly mindössze öt leértékelésre futotta. Ezt a terv már idén teljesült, miután összesen 13,8 százalékkal leértékelték már a forintot Ebből négyet az MNB hatáskörében hajtottak végre. Ha hinni lehet a statisztikai valószínűségnek, akkor szeptemberben már ismét nem várakozhatunk hiába, de decemberben szinte biztos, hogy lesz leértékelés. (Munkatársunktól) Még a születésnapon sem volt vastaps „Nyájas” felszólítás Szűrösnek - Nagyfokú az együttes szavazás, sőt még vastaps is felhangzik - állította Szűrös Mátyás szocialista képviselő a hét elején megjelent nyilatkozataiban a szocialista frakció működéséről, s a parlament volt alelnöke ebből arra következtet, hogy akár nyájszellem is kialakulhat a képviselőcsoportban. Vajon valóban szokássá vált-e a vastaps az MSZP-frakcióban, s tényleg van-e olyan veszély, hogy a kétszázkilenc képviselő megannyi engedelmes „bárányka” lesz? - erről kérdeztük a párt néhány prominens képviselőjét. Csintalan Sándor, a szocialista párt ügyvivője érezhetően ingerülten reagál a kérdésre. - Szűrös Mátyás egyetlenegyszer nem szólalt meg frakcióülésen, s látni is ritkán láttam - mondja -, úgyhogy elhatároztam, az augusztus végi gyulai frakcióértekezletünkön felszólítom: ne féljen, a jövőben nyílt, elvtársi őszinteséggel mondja el véleményét. Ne csak a sajtónak nyilatkozzék, hiszen az újságíróknak nem az a dolguk, hogy vitatkozzanak, hanem az, hogy helyet adjanak a különböző nézeteknek. Arra a „mentő” kérdésre, vajon nem fordulhatott-e elő, hogy Horn Gyulát születésnapján köszöntötte vastapssal a frakció, amely időpont egyébként egybeesett miniszterelnöki kinevezésével is, Csintalan Sándor csak sóhajt. Még arról is elfeledkeztünk, olyan eszelősen sok volt a munka az új parlament megalakulása idején. Végül azt firtatom: nem elképzelhető-e, hogy Szűrös Mátyás voltaképpen a párt népinemzeti szárnyának álláspontját közvetíti a sajtóban. Vannak a pártban olyan emberek, akik, ha a népi-nemzeti gondolkodásmódról szólnak, tudják, miről beszélnek. De nem ők tartoznak Szűrös Mátyás környezetéhez, hanem ő akar közéjük kerülni. Erre utal az is, hogy nyilatkozatait követően - a népi-nemzetiek részéről - egyetlen szolidaritást mutató megnyilvánulását sem lehetett olvasni. Bihari Mihály országgyűlési képviselőnek, mint társadalomtudósnak is felteszem a kérdést: lát-e olyan jeleket, amelyek arra utalnak, hogy nyájszellem alakulna ki a nagyobbik kormánypárti frakcióban? - Elvileg van ilyen veszély, de ennek semmiféle jelét nem látom - mondja Bihari. - Az igaz, hogy meglehetősen heterogén a képviselőcsoport, hiszen kétszázkilenc ember nem is alkothat homogén közösséget, különösen, ha százhetven közülük azelőtt nem is volt parlamenti képviselő. Nem elképzelhetetlen, hogy egy ilyen hatalmas frakció elmegy a könnyebb ellenállás irányába. Ez a veszély, amit említettem. De mivel a frakció tagjai valamennyien közéleti emberek - egyetemi tanárok, volt minisztériumi vezetők, önkormányzati képviselők-, határozott egyéniségek, komoly intellektusok, erős szakmai bázissal, mindez tehát biztosíték arra, hogy a képviselőcsoport ne a konformitás irányába mozduljon el. Sőt az inkább elképzelhető, hogy az önálló arculatú emberek között éles viták is kialakulhatnak. Mivel az utóbbi napokban - éppen az egyik szakszervezet vezetője részéről - elhangzott olyan nyilatkozat, amely Bihari Mihály véleményét támasztja alá. Szekeres Imrét, a frakcióvezetőt arról kérdezem: a Szűrösnyilatkozattal ellentétben nem tart-e attól, hogy a kormány nem mindig kapja meg a szükséges támogatást a legnagyobb frakciótól. - Minden képviselő - írásban is - nyilatkozott arról, tagja kíván-e lenni a frakciónak, azaz aláveti-e magát a frakciófegyelemnek, amely - a frakció kétharmadának támogatása esetén - tartalmazza a kötelező szavazást is - válaszol Szekeres Imre. - S ezt mind a kétszázkilenc képviselő, beleértve Szűrös Mátyást is, aláírta. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kormány „megüzeni” a frakciónak, hogyan kell döntenie, hanem azt, hogy a szakmai bizottságok megtárgyalják a kormányjavaslatot - természetesen illetékességi kör szerint -, s ezek után a frakcióban is lefolytatjuk az érdemi vitát. Én nagyon sajnálom - fűzi még hozzá a Szűrös-nyilatkozatok keltette sajtópolémiához a frakcióvezető -, hogy alig kezdte még meg a munkát a parlament, máris átgondolatlan kijelentések hangzanak el. De igazán nem szeretném felértékelni ezeket a jelenségeket. (gyémánt) VASÁRNAPI HÍRLAP 3 Centralizált centrumpárt? Deutsch Tamás nem lóg ki a sorból... Tárva-nyitva a Lendvay utcai Fidesz-székház kapuja, lobognak a zászlók, de lélek se be, se ki. A portásfülkében azonban három monitor mutatja a saroképület három bejáratát... A házon belül már nem könnyű továbbjutni, csak telefonok után nyílik meg az út. Egy csigalépcső, le a szuterénbe, ahol Deutsch Tamás irodája van. A Fidesz alelnökéé, aki a közelmúltban alulmaradt a párt budapesti elnökségéért folytatott versenyben. Sajtóosztályuk derekasan kikérdezi szándékairól az interjút kérő újságírót„a vélemények egyeztetésének szükségességére" hivatkozva. Némely állampárti allűröket juttat ez az ember eszébe, bizonyos egykor volt „nyilatkozási ütemterveket”. A jelek szerint a Fideszben egyre erősödik a centralizáció. A megállapítás igen tetszetős, de mindennek semmi köze nincs az erősödő centralizmushoz - hárít az alelnök. - Pusztán arról van szó, hogy egy normálisan működő pártban a párt vezetői között van kommunikáció. Kialakítunk egy közös véleményt, s a továbbiakban ezt igyekszünk képviselni. - Igen ám, de Deutsch Tamásnak, a Fidesz alelnökének vannak olyan megnyilvánulásai és gesztusai, amelyek mégiscsak értelmezésre szorulnak... -Tegyük meg... - Például: Fodor Gábor bizottsági meghallgatásakor a Fidesz a kinevezése ellen szavazott. A miniszteri eskütétel után pedig Deutsch Tamás volt az egyetlen a pártból, aki gratulált az új kultuszminiszternek. - Nincs itt semmi ellentmondás. A Fidesz általában nem támogatta a bizottságokban a miniszterek kinevezését, azon egyszerű oknál fogva, hogy a miniszterek a kormány programját képviselik, amivel mi nem értünk egyet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelöltek személyes kvalitásait kétségbe vontuk volna. Ezért is gratuláltam Fodor Gábornak s más, a köztársasági elnök által kinevezett minisztereknek is. Ez teljesen természetes emberi gesztus, e mögött nem érdemes mást keresni. - Ugyanez a logika vonatkoztatható a médiaelnökök kinevezésére is? Hiszen - függetlenül a történtektől - semmiképpen sem fogadhatták el a koalíció jelöltjeit, ha a kormánypártok programját elutasítják... - Nem, ez nem ugyanaz a helyzet. Lévén hogy az SZDSZ és az MSZP, amikor velünk együtt ellenzékben volt, hatpárti politikai konszenzust tartott kívánatosnak a Televízió és a Rádió vezetőinek kinevezésekor, hiszen, mivel nincs médiatörvény, a médiavezetők személye lehet a pártatlanság egyedüli garanciája. Az más kérdés, hogy amikor elkezdődtek a tárgyalások, a különböző személyek ellen a különböző pártoknak különböző kifogásaik voltak, de a tárgyalások elején tisztáztuk: érdemiek lesznek a megbeszélések. Mi is megtettük a magunk javaslatait, hiszen arról volt szó: a teljes „választék” legyen rajta az „étlapon”. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a miniszterelnök, példátlan módon, a tárgyalások közepén aláírta a kinevezési javaslatot. Innentől kezdve már minden mondat, amely a tárgyalásokról szól, csak úgy kezdődhet, hogy „mi lett volna, ha...” Ennek pedig semmi értelme. De mégis: mi lett volna, ha... - Akkor felvetődhetett volna a kérdés, elfogadja-e az ellenzék a koalíció jelöltjeit vagy számításba jöhetett volna-e valaki az ellenzék által javasolt személyek közül és így tovább... Egyébként azt sem tartom véletlennek, hogy a mi jelöltjeinkről - Peták Istvánról és Heltai Péterről, mint tévéalelnökökről vagy Gálik Mihályról, mint rádióalelnökről - nem sok szó esett a sajtóban, mert a kormánypártok úgy vélik: a három másik ellenzéki párt jelöltjeivel kapcsolatban egyszerű a kritika. Pártpolitikusok... A mi jelöltjeink viszont tévés és rádiós szakemberek voltak, s megfeleltek volna azoknak a szempontoknak, amelyeket a koalíció hangoztatott. - Akkor beszéljünk arról, mi volt... Nemrégiben, Pozsonyban. A hírek szerint az ön felszólalása akadályozta meg a Windsor Group konferenciáján, hogy elfogadják a Bencsik András által javasolt felhívást a magyarországi sajtószabadság veszélyeztetése ellen. Olyan társaságban vett részt ezen az összejövetelen, amellyel nem valószínű, hogy az elmúlt években egy platformra kerülhetett. Ez egy nemzetközi konferencia volt, ahova a konzervatív, liberális, mindenesetre nem baloldali szervezetek kaptak meghívást, s a Fidesznek igazán nem volt beleszólása abba, ki menjen, és ki nem. S egyébként sem képeztünk delegációt... - Ezek szerint meg lehet szokni, hogy olyanokkal kerül egy oldalra, akikkel azelőtt szemben állt? - Nem volt könnyebb 1990- ben sem olyan politikusokkal együtt közös ellenzéki szituációban lenni, akik azelőtt például a Fidesz betiltását szorgalmazták vagy akikkel az ellenzéki kerekasztal-tárgyalásokon igen keményen szemben álltunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ember mindenben egyetért azokkal, akikkel közös helyzetbe került. Ami a Windsorkonferenciát illeti: nagyon érdekes és fontos szakmai előadások hangzottak ott el, egyebek között felszólalt Bencsik András is, de a végén felolvasott egy olyan petíciót, amelyben szerintem túlzó és leegyszerűsítő megfogalmazások voltak. Én viszont kötelességemnek éreztem, hogy árnyaljam a képet, annál is inkább, mert olyan volt a szituáció, amelyben a hallgatás elfogadhatatlan lett volna. Elég furcsa látni a Fidesz növekvő rokonszenvét a konzervativizmus iránt, s benne Deutsch Tamást, aki egykoron mint a „prágai hős” éppen az egyik legkonzervatívabb rendszer ellen lépett fel. A prágai rendszernek - mint ahogy a románnak, az albánnak vagy a keletnémetnek - nem a konzervativizmus volt a jellemzője, hanem az, hogy antidemokratikus diktatúra volt. De a Fidesz nem konzervatív párt, s én a magam részéről nem is értek azzal egyet, hogy azzá kellene válnia. Bár számomra a konzervativizmus nem szitokszó, hiszen vannak a Fideszben olyan politikusok, akikhez a liberális konzervativizmus közel áll. - Ezek szerint vannak irányzatok a Fideszben? Ugyanis mintha az MSZP, az SZDSZ, sőt némely ellenzéki párt is jobban megbékélne azzal, hogy a párton belül vannak különböző irányzatok, mint a Fidesz. - Az, hogy a Fideszen belül vannak ízlésbeli különbségek, még nem jelent irányzatokat. Egy párton belül akkor vannak irányzatok, ha azok egymáshoz képest alternatívát jelentenek a párt irányvonalát tekintve. Talán nem fejlődhettek ki ezek az irányzatok, hiszen előbb mindig kenyértörésre került a sor. Mint Fodor Gábor vagy legutóbb Hegedűs István esetében. Sőt vannak olyan vélemények is, amelyek szerint Deutsch Tamás a következő választásokon már nem a Fidesz színeiben fog indulni. Hiszen a külső szemlélő számára ön bizonyos mértékig kívüláll a pártot irányító „trojkán”... - Ilyen vélemények elhangzottak már 1990 és 94 között is, de ez csak a látszat. Ami pedig engem illet: én nem érzem, hogy „kilógnék”. Én nagyon jól megférek ebben a pártban, ha viszont „kilógni” látszom, akkor én vagyok az ékes bizonyítéka annak, hogy nem állja meg a helyét az a sok kritika, ami a Fideszt az elmúlt másfél évben érte. Nevezetesen, hogy képtelen tolerálni a másságot, a különbözőséget, a különvéleményt. Nem állítom, hogy én mindezt megtestesítem, de ha ez kívülről így látszik, akkor én vagyok e feltételezés élő cáfolata. Gyémánt Mariann DANUBIUS RÁDIÓ Mindig Önöknél Mindig Önökért ADOK Budapest..............................103.3 MHz Kabhegy (Veszprém)...............100.5 MHz Sopron..................................102.0 MHz Debrecen......................................103.5 MHz Szeged..........................................94.9 MHz Vigyázzon! „Kétmillió-kétszázezer ember hallgatja.” (Gallup) Magyarország legnagyobb kereskedelmi rádiója DANUBIUS RÁDIÓ H-1088 Budapest,Bródy Sándor u.40.Telefon: 138-8428 Telefax: 138-8925