Vasárnap, 1994. augusztus (1. évfolyam, 16-19. szám)

1994-08-07 / 16. szám

1994. augusztus 7. Munkaadók kívánságai A Vasárnap értesülései szerint a munkaadók szervezetei szívesen látnák a nyugdíjkorhatár föl­emelését egységesen (nőknél és férfiaknál) 62 évre, ezenkívül mérsékelni kívánnák a személyi jövedelemadó alsó és felső sáv­­jait, csökkenteni óhajtanák az áfa mértékét. Az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése, amely a kormány, a munkaadók és munkavállalók képviselőinek egyeztető fóruma, jövő héten tárgyal a társadalmi gazdasági megállapodásról, népszerűbb nevén a szociális paktumról. A Vasárnap úgy tud­ja, a munkaadók képviselőinek előre kialakított álláspontja az, hogy szükség van a kormány által megígért beruházás-ösz­tönzésre, az ebből következő életszínvonal-esést pedig szoci­ális intézkedésekkel kompenzál­nák. Mérsékelnék hozzájárulá­sukat a munkanélküliek támo­gatásához, befizetéseik mérté­két, az 5 százalékot egyenlőbbé tennék a munkavállalók 1,5 szá­zalékával. A minimáladót azon­nal eltörölnék, szeretnék az ál­talános forgalmi adót a Közös Piac országaiban megszokott mértékhez közelíteni, egykul­csossá tenni, és 20 százalék alá szorítani. A személy­i jövedelem­­adózásban csökkentenék az alsó sávot - ez most 20 százalék - és a felsőt, mely 44 százalékát veszi el a jövedelemnek. (Ennek a két intézkedésnek a bevezetése a költségvetési hiány nagysága mi­att nem várható: a kormány, ha helyt adna a kérésnek, jelentős bevételtől esne el.) A nyugdíje­melés becslésük szerint 2015- ben lépne életbe. (Munkatársunktól) Győzött a jobb Négyéves kecskeméti kisfiú nyerte a Lego-történeti vándorkiállítás nyereményjátékának fődíját, a négynapos legolandbeli repülőutat. A szombati sorsolás szerencsés főszereplője, Thurzó Noel augusztus 25- én felnőtt kísérővel utazhat Dániába. A kecskeméti Szórakaténusz Játékmúzeumban és Műhelyben három hónappal ezelőtt nyitották meg a Lego cég kiállítását. A világhírű játékgyárnak ez az első magyarországi bemutatkozása, és óriási az érdeklődés iránta: au­gusztus 6-ig több mint 30 ezren voltak kíváncsiak játékaikra. A nyereményjáték-szelvényekből csaknem négyezret töltöttek ki helye­sen, közülük sorsoltak ki - játékos műsor keretében - tízet. A dániai utazás mellett Lego-készleteket, játékokat, sátrat, könyveket, poszte­reket nyertek a gyerekek. A vándorkiállítást az augusztus 20-i kecs­keméti zárást követően Szombathelyen, Pécsett és Budapesten lát­hatják az érdeklődők. MAGYARORSZÁG ÚJABB L­É­­TÉKELÉS!? Az augusztus 5-i leértékelés igazából nem sokkolta a közvéleményt. A koreográfiából felismerhető volt, hogy inkább előbb, mint utóbb teljesítik az exportőrök kívánságát, s hátrább tolják az antiinflációs politika zászlóvivőit. Annál több talál­gatásra ad okot, hogy a pénz­ügyminiszter szerint nem lesz több leértékelés, csak kisebb, az MNB hatáskörében vég­rehajtható árfolyam-kiigazítás. Szirénhang, mondják többen, miután a szocialista kormány uralkodásának legutóbbi teljes évében, 1989-ben összesen kilencszer értékelte le a forintot. Ezt nem tudta utolérni a kon­zervatív, a forint stabilitását, az inflációt mindenáron csök­kenteni kívánó kormány, amely­nek tavaly mindössze öt le­értékelésre futotta. Ezt a terv már idén teljesült, miután összesen 13,8 szá­zalékkal leértékelték már a forintot Ebből négyet az MNB hatáskörében hajtottak végre. Ha hinni lehet a statisztikai valószínűségnek, akkor szep­temberben már ismét nem várakozhatunk hiába, de de­cemberben szinte biztos, hogy lesz leértékelés. (Munkatársunktól) Még a születésnapon sem volt vastaps „Nyájas” felszólítás Szűrösnek - Nagyfokú az együttes szavazás, sőt még vastaps is felhangzik - állította Szűrös Mátyás szocialista kép­viselő a hét elején megjelent nyilatkozataiban a szoci­alista frakció működéséről, s a parlament volt alel­­nöke ebből arra következtet, hogy akár nyájszellem is kialakulhat a képviselőcsoportban. Vajon valóban szokássá vált-e a vastaps az MSZP-frakcióban, s tényleg van-e olyan veszély, hogy a kétszázkilenc képviselő meg­annyi engedelmes „bárányka” lesz? - erről kérdeztük a párt néhány prominens képviselőjét. Csintalan Sándor, a szocialis­ta párt ügyvivője érezhetően in­gerülten reagál a kérdésre. - Szűrös Mátyás egyetlenegy­szer nem szólalt meg frakcióülé­sen, s látni is ritkán láttam - mondja -, úgyhogy elhatároz­tam, az augusztus végi gyulai frak­cióértekezletünkön felszólítom: ne féljen, a jövőben nyílt, elvtársi őszinteséggel mondja el vélemé­nyét. Ne csak a sajtónak nyilat­kozzék, hiszen az újságíróknak nem az a dolguk, hogy vitatkoz­zanak, hanem az, hogy helyet adjanak a különböző nézeteknek. Arra a „mentő” kérdésre, va­jon nem fordulhatott-e elő, hogy Horn Gyulát születésnapján kö­szöntötte vastapssal a frakció, amely időpont egyébként egy­beesett miniszterelnöki kineve­zésével is, Csintalan Sándor csak sóhajt.­­ Még arról is elfeled­keztünk, olyan eszelősen sok volt a munka az új parlament meg­alakulása idején. Végül azt firtatom: nem el­­képzelhető-e, hogy Szűrös Má­tyás voltaképpen a párt népi­nemzeti szárnyának álláspont­ját közvetíti a sajtóban.­­ Vannak a pártban olyan em­berek, akik, ha a népi-nemzeti gondolkodásmódról szólnak, tudják, miről beszélnek. De nem ők tartoznak Szűrös Mátyás kör­nyezetéhez, hanem ő akar közé­jük kerülni. Erre utal az is, hogy nyilatkozatait követően - a né­pi-nemzetiek részéről - egyet­len szolidaritást mutató meg­nyilvánulását sem lehetett ol­vasni. Bihari Mihály országgyűlési képviselőnek, mint társadalom­­tudósnak is felteszem a kérdést: lát-e olyan jeleket, amelyek arra utalnak, hogy nyájszellem ala­kulna ki a nagyobbik kormány­­párti frakcióban? - Elvileg van ilyen veszély, de ennek semmiféle jelét nem lá­tom - mondja Bihari. - Az igaz, hogy meglehetősen heterogén a képviselőcsoport, hiszen két­százkilenc ember nem is alkot­hat homogén közösséget, külö­nösen, ha százhetven közülük azelőtt nem is volt parlamenti képviselő. Nem elképzelhetet­len, hogy egy ilyen hatalmas frakció elmegy a könnyebb el­lenállás irányába. Ez a veszély, amit említettem. De mivel a frak­ció tagjai valamennyien közéle­ti emberek - egyetemi tanárok, volt minisztériumi vezetők, ön­­kormányzati képviselők-, hatá­rozott egyéniségek, komoly in­tellektusok, erős szakmai bázis­sal, mindez tehát biztosíték ar­ra, hogy a képviselőcsoport ne a konformitás irányába mozdul­jon el. Sőt az inkább elképzelhe­tő, hogy az önálló arculatú em­berek között éles viták is kiala­kulhatnak. Mivel az utóbbi napokban - éppen az egyik szakszervezet ve­­zetője részéről - elhangzott olyan nyilatkozat, amely Bihari Mihály véleményét támasztja alá. Szekeres Imrét, a frakcióveze­tőt arról kérdezem: a Szűrös­nyilatkozattal ellentétben nem tart-e attól, hogy a kormány nem mindig kapja meg a szükséges támogatást a legnagyobb frak­ciótól. - Minden képviselő - írás­ban is - nyilatkozott arról, tagja kíván-e lenni a frakciónak, azaz aláveti-e magát a frakciófegye­lemnek, amely - a frakció két­harmadának támogatása esetén - tartalmazza a kötelező szava­zást is - válaszol Szekeres Imre. - S ezt mind a kétszázkilenc képviselő, beleértve Szűrös Má­tyást is, aláírta. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kormány „megüzeni” a frakciónak, ho­gyan kell döntenie, hanem azt, hogy a szakmai bizottságok meg­tárgyalják a kormányjavaslatot - természetesen illetékességi kör szerint -, s ezek után a frak­cióban is lefolytatjuk az érdemi vitát. Én nagyon sajnálom - fűzi még hozzá a Szűrös-nyilat­kozatok keltette sajtópolémiá­hoz a frakcióvezető -, hogy alig kezdte még meg a munkát a parlament, máris átgondolatlan kijelentések hangzanak el. De igazán nem szeretném felérté­kelni ezeket a jelenségeket. (gyémánt) VASÁRNAP­I HÍRLAP 3 Centralizált centrumpárt? Deutsch Tamás nem lóg ki a sorból... Tárva-nyitva a Lendvay utcai Fidesz-székház kapuja, lobognak a zászlók, de lélek se be, se ki. A portásfül­kében azonban három monitor mutatja a saroképület három bejáratát... A házon belül már nem könnyű továbbjutni, csak telefonok után nyílik meg az út. Egy csigalépcső, le a szuterénbe, ahol Deutsch Tamás irodája van. A Fidesz alelnökéé, aki a közelmúltban alulmaradt a párt budapesti elnökségéért folytatott versenyben.­ ­ Sajtóosztályuk derekasan kikérde­zi szándékairól az interjút kérő új­ságírót­„a vélemények egyeztetésé­nek szükségességére" hivatkozva. Némely állampárti allűröket juttat ez az ember eszébe, bizonyos egykor volt „nyilatkozási ütemterveket”. A jelek szerint a Fideszben egyre erő­södik a centralizáció.­­ A megállapítás igen tetsze­tős, de mindennek semmi köze nincs az erősödő centralizmus­hoz - hárít az alelnök. - Pusztán arról van szó, hogy egy normá­lisan működő pártban a párt vezetői között van kommuniká­ció. Kialakítunk egy közös véle­ményt, s a továbbiakban ezt igyekszünk képviselni. - Igen ám, de Deutsch Tamás­nak, a Fidesz alelnökének vannak olyan megnyilvánulásai és gesztu­sai, amelyek mégiscsak értelmezésre szorulnak... -Tegyük meg... - Például: Fodor Gábor bizott­sági meghallgatásakor a Fidesz a kinevezése ellen szavazott. A mi­niszteri eskütétel után pedig De­utsch Tamás volt az egyetlen a párt­ból, aki gratulált az új kultuszmi­niszternek. - Nincs itt semmi ellentmon­dás. A Fidesz általában nem tá­mogatta a bizottságokban a mi­niszterek kinevezését, azon egy­szerű oknál fogva, hogy a mi­niszterek a kormány program­ját képviselik, amivel mi nem értünk egyet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a jelöltek sze­mélyes kvalitásait kétségbe von­tuk volna. Ezért is gratuláltam Fodor Gábornak s más, a köz­­társasági elnök által kinevezett minisztereknek is. Ez teljesen természetes emberi gesztus, e mögött nem érdemes mást ke­resni. - Ugyanez a logika vonatkoztat­ható a médiaelnökök kinevezésére is? Hiszen - függetlenül a történ­tektől - semmiképpen sem fogadhat­ták el a koalíció jelöltjeit, ha a kor­mánypártok programját elutasít­ják... - Nem, ez nem ugyanaz a helyzet. Lévén hogy az SZDSZ és az MSZP, amikor velünk együtt ellenzékben volt, hatpár­ti politikai konszenzust tartott kívánatosnak a Televízió és a Rádió vezetőinek kinevezésekor, hiszen, mivel nincs médiatör­vény, a médiavezetők személye lehet a pártatlanság egyedüli ga­ranciája. Az más kérdés, hogy amikor elkezdődtek a tárgyalá­sok, a különböző személyek el­len a különböző pártoknak kü­lönböző kifogásaik voltak, de a tárgyalások elején tisztáztuk: ér­demiek lesznek a megbeszélé­sek. Mi is megtettük a magunk javaslatait, hiszen arról volt szó: a teljes „választék” legyen rajta az „étlapon”. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a mi­niszterelnök, példátlan módon, a tárgyalások közepén aláírta a kinevezési javaslatot. Innentől kezdve már minden mondat, amely a tárgyalásokról szól, csak úgy kezdődhet, hogy „mi lett volna, ha...” Ennek pedig sem­mi értelme.­­ De mégis: mi lett volna, ha... - Akkor felvetődhetett volna a kérdés, elfogadja-e az ellenzék a koalíció jelöltjeit vagy számí­tásba jöhetett volna-e valaki az ellenzék által javasolt személyek közül és így tovább... Egyébként azt sem tartom véletlennek, hogy a mi jelöltjeinkről - Peták István­ról és Heltai Péterről, mint tévé­­alelnökökről vagy Gálik Mihály­­ról, mint rádióalelnökről - nem sok szó esett a sajtóban, mert a kormánypártok úgy vélik: a há­rom másik ellenzéki párt jelöltje­ivel kapcsolatban egyszerű a kri­tika. Pártpolitikusok... A mi je­löltjeink viszont tévés és rádiós szakemberek voltak, s megfelel­tek volna azoknak a szempon­toknak, amelyeket a koalíció han­goztatott. - Akkor beszéljünk arról, mi volt... Nemrégiben, Pozsonyban. A hírek szerint az ön felszólalása aka­dályozta meg a Windsor Group kon­ferenciáján, hogy elfogadják a Ben­­csik A­ndrás által javasolt felhívást a magyarországi sajtószabadság ve­szélyeztetése ellen. Olyan társaság­ban vett részt ezen az összejövetelen, amellyel nem valószínű, hogy az elmúlt években egy platformra ke­rülhetett.­­ Ez egy nemzetközi konfe­rencia volt, ahova a konzervatív, liberális, mindenesetre nem bal­oldali szervezetek kaptak meg­hívást, s a Fidesznek igazán nem volt beleszólása abba, ki men­jen, és ki nem. S egyébként sem képeztünk delegációt... - Ezek szerint meg lehet szokni, hogy olyanokkal kerül egy oldalra, akikkel azelőtt szemben állt? - Nem volt könnyebb 1990- ben sem olyan politikusokkal együtt közös ellenzéki szituáci­óban lenni, akik azelőtt például a Fidesz betiltását szorgalmaz­ták vagy akikkel az ellenzéki ke­rekasztal-tárgyalásokon igen ke­ményen szemben álltunk. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ember mindenben egyetért azokkal, akikkel közös helyzet­be került. Ami a Windsor­­konferenciát illeti: nagyon ér­dekes és fontos szakmai előadá­sok hangzottak ott el, egyebek között felszólalt Bencsik András is, de a végén felolvasott egy olyan petíciót, amelyben szerin­tem túlzó és leegyszerűsítő meg­fogalmazások voltak. Én viszont kötelességemnek éreztem, hogy árnyaljam a képet, annál is in­kább, mert olyan volt a szituá­ció, amelyben a hallgatás elfo­gadhatatlan lett volna.­­ Elég furcsa látni a Fidesz nö­vekvő rokonszenvét a konzervati­vizmus iránt, s benne Deutsch Ta­mást, aki egykoron mint a „prágai hős” éppen az egyik legkonzervatí­vabb rendszer ellen lépett fel.­­ A prágai rendszernek - mint ahogy a románnak, az al­bánnak vagy a keletnémetnek - nem a konzervativizmus volt a jellemzője, hanem az, hogy an­tidemokratikus diktatúra volt. De a Fidesz nem konzervatív párt, s én a magam részéről nem is értek azzal egyet, hogy azzá kellene válnia. Bár számomra a konzervativizmus nem szitokszó, hiszen vannak a Fideszben olyan politikusok, akikhez a liberális konzervativizmus közel áll. - Ezek szerint vannak irányza­tok a Fideszben? Ugyanis mintha az MSZP, az SZDSZ, sőt némely ellen­zéki párt is jobban megbékélne azzal, hogy a párton belül vannak külön­böző irányzatok, mint a Fidesz. - Az, hogy a Fideszen belül vannak ízlésbeli különbségek, még nem jelent irányzatokat. Egy párton belül akkor vannak irányzatok, ha azok egymáshoz képest alternatívát jelentenek a párt irányvonalát tekintve.­­ Talán nem fejlődhettek ki ezek az irányzatok, hiszen előbb mindig kenyértörésre került a sor. Mint Fo­dor Gábor vagy legutóbb Hegedűs István esetében. Sőt vannak olyan vélemények is, amelyek szerint De­utsch Tamás a következő választá­sokon már nem a Fidesz színeiben fog indulni. Hiszen a külső szemlélő számára ön bizonyos mértékig kívü­­láll a pártot irányító „trojkán”... - Ilyen vélemények elhang­zottak már 1990 és 94 között is, de ez csak a látszat. Ami pedig engem illet: én nem érzem, hogy „kilógnék”. Én nagyon jól meg­férek ebben a pártban, ha vi­szont „kilógni” látszom, akkor én vagyok az ékes bizonyítéka annak, hogy nem állja meg a helyét az a sok kritika, ami a Fideszt az elmúlt másfél évben érte. Nevezetesen, hogy képte­len tolerálni a másságot, a kü­lönbözőséget, a különvéle­ményt. Nem állítom, hogy én mindezt megtestesítem, de ha ez kívülről így látszik, akkor én vagyok e feltételezés élő cáfo­lata. Gyémánt Mariann DANUBIUS RÁDIÓ Mindig Önöknél Mindig Önökért ADOK Budapest..............................103.3 MHz Kabhegy (Veszprém)...............100.5 MHz Sopron..................................102.0 MHz Debrecen......................................103.5 MHz Szeged..........................................94.9 MHz Vigyázzon! „Kétmillió-kétszázezer ember hallgatja.” (Gallup) Magyarország legnagyobb kereskedelmi rádiója DANUBIUS RÁDIÓ H-1088 Budapest,Bródy Sándor u.40.Telefon: 138-8428 Telefax: 138-8925

Next