Vasárnap, 1994. október (1. évfolyam, 24-28. szám)

1994-10-02 / 24. szám

2 VASÁRNAP­I HÍRLAP EZ VOLT A HÉT HORVAT JANOS E LA NAVE... A hajó pedig megy. Szerencsére. Mert legalább megy. Feküdhetne a parton, féloldalra dőlve, korhadtan. De pöfékel szépen, mintha öt éve semmi sem történt volna a magyar médiában. Holott sok minden történt, de sajnos a hajónak is mennie kell, mert egy-két komolyabb kikötő még hátravan. A soron következőt például úgy nevezik, hogy médiatörvény. Ha valaki egy amerikainak, egy orosznak vagy akár egy svájcinak próbálná elmagyarázni, hogy miért is feketéink elegánsan öltözött emberektől immár évek óta a szeptemberi napfénytől szelíden simogatott pesti Duna-part, akkor hosszú ideig mesélhetne. Hogy a társulat egyik része a médiaelit, a másik meg a politikai, azt még talán mindenki megértené. (Látván a gyülekezetet, persze nem biztos, hogy el is hinné!) De hogy mit keresnek egy hajóban ezek az ősellenfelek, azt sokkal nehezebb lenne kifejteni. Mondhat­nánk, hogy a médiabékét keresik, de azt persze sosem köthetnék meg, hiszen ez vagy az egyik, vagy a másik tábor végét jelentené, hiszen sajtó nincs politika nélkül, és politika nincs sajtó nélkül, vagy ha van, akkor azt totális diktatúrának nevezik. Akkor hát mi végre ez a hosszú sorállás, hajókázás, tolongás? Minden országban van legalább egy olyan ügy, melyen keresztül tömören és központosítva könnyebb kifejezni a politikai és társa­dalmi megosztottságot. Az adott ügy maga nem feltétlenül oka a megosztottságnak, hanem a megosztott társadalom vagy politika ezen az ügyön találja a legtöbb és legjobb fogódzót, hogy félelmetes vagy csenevész bicepszeit mutogassa a nagyközönségnek. Lengyel­­országban ezt a hajót abortuszhajónak neveznék. (Bár az utóbbi hónapokban Varsóban is épül egy gusztusos kis médiabárka.) Csehországban talán átvilágítási hajó lenne a neve - hiszen ott az ügynöktörvény körül lángolt hevesen a vita, Szerbiában meg talán halálhajón utaznának a klubtagok, illetve utaznak is. Nekünk a média jutott. Immár öt éve és folyamatosan. Különö­sen tévéfronton lángol a harc. Amely persze nem magáról a televízióról szól. Történelmi oka van mindennek. A magyar értel­miséget és politikai áramlatokat elválasztó törésvonal az urbánus­népies vonal mentén húzódik. Egy kis ország televíziója kénysze­rűségből igencsak nyitott a világra. Nem képes elég műsort előál­lítani, hanem vásárol, átvesz másoktól. Ha úgy tetszik, akkor műsorában túlteng az idegen elem, így van ez a portugál, a dán, a svéd és az osztrák televízióban is. Csak nincs médiaháború. Viszont itthon kapóra jött. A televízió műsora és szereplői a hazánkban már jó évszázada óta dúló vita résztvevői számára ideális csatamezőt teremtettek. Soha még az érveknek ennyire plasztikus segédeszkö­zei nem voltak. Mindkét oldal elégedett lehet. El is szabadult a pokol. A régi zászlóvivők már elhullottak, sokan megöregedtek, megfáradtak, de újak léptek helyükbe. Újabb bizottságok alakul­nak, újabb konferenciák és tanácskozások követik egymást. A hajó tehát megy. Végül is ez jó. Hiszen a beszálláskor mindenki áthalad a fémdetektoros kapun, és a késeket a parton hagyja. Legalább egy napra. Persze miközben a hajó megy-mendegél, vannak azért változá­sok is. Mikor útjára indult, akkor még heves viták folytak arról, hogy milyen is legyen az új sajtótörvény. A vita sehová sem vezetett, de közben szerencsére magától kitárult az írott sajtó piaca, mely piac a maga törvényeivel rendet teremtett a dzsungelben. Megol­dotta azt, amire a politikusok képtelenek voltak. És csodák csodá­jára ma már senki sem beszél a sajtótörvény szükségességéről. Az elektronikus média körül még a szabályozást követelők aka­rata a meghatározó. De talán valahol támad majd egy rés, és hirtelen valahogy betör rajta a piac. És megoldja azt, amire a politikusok képtelenek. Miként tette az írott sajtóban. Amíg ez megtörténik, addig a hajó megy. Jó utazást, mindenki­nek. Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Felelős szerkesztő: NAGY N. PÉTER Lapszerkesztők: MÜLLER TIBOR fürlap), SZEKERES TAMÁS (Sport), VARJAS ENDRE (Műsor, Páholy) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Szerkesztők: ANDRASSEW IVÁN (publicisztika), HALMAI KATALIN (külföld), KATONA JÓZSEF (belpolitika), KLEB ATTILA (fotó), LAKATOS MÁRIA (gazdaság), PÓR VILMOS (belpolitika). Interjú: HAVAS HENRIK Főmunkatársak: FÉNER TAMÁS, GYÉMÁNT MARIANN, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress Kiadja: a Vasárnap Kft. Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1016 Budapest,Naphegy tér 8. Telefon: 266-7234, 17S-6722 (MTI) Fax: 266-7238 A kiadó és a szerkesztőség levelekne: 1S2S Budapest Pf. 801 Hirdetési igazgató: Varga A. Mária. Hirdetési vezető: VESZÉLY ILONA Telefon: 1566063, 175-6722/2054, 2055, 2056, 2096 Fax: 266­7236 Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Telefon: 175-6722/2081,2082,2083 Fax: 2667236 Terjeszti a Hirker Rt, a Nemzeti Hirlapkereskedelmi Rt, a regionális részvénytársaságok, az ERÁLL Rt. és az EXTRA HÍR Nagyker. Rt Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hirlap-és egyesített kézbesítőknél. Előfizetési dő negyedévre: 696. fél évre 1392, egész évre 2784 Ft OTP és műszaki vezető: FERENCZY GÁBOR Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége: Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt Felelős vezető DRCSÖNDES ZOLTÁN elnök-vezérigazgató ISSN 12161579 ORSZAG-VILAG 1994. október 2. NAPRÓL NAPRA NAPRÓL NAPRA . NAPRÓL Hétfő Folytatódott a vita az önkor­mányzati választásról, kettő­vagy egyfordulós legyen. Kun­­cze Gábor belügyminiszter az előző hét végén azt nyilatkozta a rádióban, hogy talán szeren­csésebb lenne az idei választá­sokat még a még érvényben lévő helyhatósági választási tör­vény szerint megtartani, ugyan­akkor kitartott a módosítások szükségessége mellett. Este ezért ötpárti egyeztetésre ke­rült sor. Legalább ennyire foglalkoz­tatta a közvéleményt a mérge­zett paprika, amelynek fogyasz­tása miatt többen kórházba ke­rültek. A rendőrség csaknem húsz személyt vett őrizetbe az ólommal szennyezett fűszer áru­sításának alapos gyanújával, az Ipari és Kereskedelmi Miniszté­rium pedig azonnali hatállyal betiltotta a paprikakészítmé­nyek árusítását a piacokon, vá­sárokon. Kedd Horn Gyula miniszterelnök egyó­rás beszédben bírálta a korábbi kormányzat gazdasági és politi­kai hibáit az Országgyűlésben. Az új kormány feladatairól szól­va pedig vért és verítéket ígért, ugyanakkor a lakosság áldoza­tait nem hiábavalónak ítélte, mert azok megalapozzák a jövő jóléti társadalmát. Az ellenzék szerint a kormányfői helyzete­lemzés nem volt más, mint sok hűhó semmiért. Az Ukrajnában, Romániában, Kis-Jugoszláviában terjedő ko­lera hazánk egészségügyi szol­gálatait is védekezésre késztet­te: a budapesti László Kórház­ban kiürítettek egy kórtermet a lehetséges kolerás betegek ré­szére. Az Állami Népegészség­ügyi és Tiszti Orvosi Szolgálat szerint viszont egyelőre nincs szükség a magyar határok lezá­rására, karanténok kialakításá­ra, mert ez eddig egyetlen or­szágban sem vezetett ered­ményre. Szerda Göncz Árpád személyében az el­ső magyar köztársasági elnök érkezett Franciaországba, hogy hazánk európai csatlakozásá­ról, illetve a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének lehetősége­iről tárgyaljon Mitterrand-nal, illetve más francia vendéglá­tóival. S ha már az utazásról esett szó... Hajózni pedig kell - dön­töttek az ókori bölcsekhez mél­tón a médiumok munkatársai, akik politikusokkal, jeles üzlet­emberekkel, művészekkel hajóz­tak fel Budapesttől Visegrádig a Dunán, hogy útközben jól kibe­szélgethessék magukat. Volt egy bárka is, az azonban a Velencei­tavon ringott, a választások után ellenzékbe szorult lapok „pol­gári konzervatív” munkatársai­val. Ezen a napon egyébként föl­röppent a hír: valószínűleg Csé­pi Lajosnak is „hajóznia kell”, azaz távoznia az ÁV Rt. éléről. Egyrészt azért, mert a minisz­terelnök „nem hiszi”, hogy ma­radhat, másrészt­ a belügymi­niszternek bejelentették: Csépi utasítására egy „fantomcégnek” nagy összeget, 200 millió forin­tot jogtalanul fizettek ki. Csütörtök Végre valaminek örülni lehet, bár valószínű, hogy januártól az örömbe üröm vegyül. Minden­esetre októbertől nem drágul az energia, egyelőre így döntött a kormány. Az áremelés réme 95- ig tehát visszahúzódott, de csu­pán azért, hogy még jobban fe­nyegessen, ugyanis jövőre nem több lépcsőben, hanem a kor­mány szándékai szerint egyet­len nagyobb lépésben drágul az energia. A villanyszámlától tehát most még nem leszünk túlzottan pap­rikásak, a paprikahiánytól azon­ban annál inkább. Arra számít­hatunk ugyanis, hogy mintegy másfél hétre a boltokból is eltű­nik a közkedvelt fűszer, mert elrendelték, hogy az üzletek tel­jes árukészletét is ki kell cse­rélni. Péntek Miután az ellenzék kivonult az ülésteremből, a parlament 221 igen szavazattal, 2 tartózkodás­sal, ellenszavazat nélkül módo­sította a helyi önkormányzatok­ról szóló törvényt, a választás tehát egyfordulós lesz. Bár a vi­ta még nem ért véget ez ügyben, ugyanis az ellenzéki pártok a köztársasági elnökhöz fordultak óvásért. Megkezdődött a Magyar Új­ságírók Szövetségének három­napos közgyűlése, melynek egyik jelentős feladata a tisztújí­tás. A jelölőbizottság az elnöki posztra Baló Györgyöt, Kondás At­tilát, Géczi Jánost, Bernáth Lászlót és Kereszty Andrást, főtitkárnak pedig Bencsik Gábort, Pethő Sán­dort, Haeffler Andrást és Simányi Józsefet ajánlotta. JÖVŐ HÉTEN... JÖVŐ HÉTEN... JÖVŐ HÉTEN... Pártpénzekről tárgyal az Alkotmánybíróság A hét első két napján teljes ülést tart az Alkotmánybíróság. Hétfőn a testület megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint a pártok költségvetési támogatásának szabályai sértik a pártalapítás szabadságának elvét. Az alkotmánybí­rák megvitatják azt az indítványt is, amely a polgármesteri, illetve az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetet­lenségének megszüntetését kifogásolta. Az alkotmánybí­rák előtt szerepelnek azok az indítványok is, amelyek az 1989 előtti, „politikai bűncselekmények" miatti elítélése­ket semmissé nyilvánító törvények egyes rendelkezéseit vitatják. Kedden az Alkotmánybíróság megtárgyalja, sérti-e a bírák függetlenségét, hogy egy másik hatalmi ág képviselő­je, az igazságügy-miniszter a bírát ítélkező tevékenységéért tünteti ki. Napirenden lesz az az indítvány is, amely szerint a televízió és a rádió költségvetési előirányzatát alkotmányel­lenesen sorolták be a miniszterelnökség költségvetési feje­zetébe. Megvitatja a testület azt a kifogást, hogy a nyugdíj­­korhatárt elérő közalkalmazottat, illetve köztisztviselőt a mun­káltatója ezen a címen felmentheti állásából. Szerepel a teljes ülés napirendjén az az indítvány is, amely szerint az alkotmányba ütközik, hogy devizakülföldi­nek minősülő magyar állampolgárok csak egyedi deviza­­hatósági engedély birtokában nyithatnak betétszámlát. (gym) 10, 24, sok. 10 éve indult útjára a magyarországi Soros Alapít­vány, amely alkalomból Soros György köztársasági középke­resztet kapott. 24 napos kultu­rális rendezvénysorozat zajlott le országszerte az évfordulón. És sok - ha úgy jobban tetszik, nagyon sok, rengeteg, tömér­dek - az a pénzmennyiség, va­gyon, melyet az üzletember a magáénak mondhat, valamint amelyből ugyancsak sokat (na­gyon sokat, rengeteget, tömér­deket) a jövedelmező beruházá­sok mellett filozófiai, erkölcsi és üzletfilozófiai megfontolásokból egy racionális utópia, jövőkép, a nyitott társadalom megterem­tésébe invesztál. Az 1930-ban Magyarországon született milliárdos az „Ameri­kai Álom” talán utolsó megtes­tesülése: fillér nélkül indult, és az Újvilág legnagyobb vagyont működtető tulajdonosai közé ke­rült. Utópiájának, azt hiszem, ez a siker az igazi aranyfedezete. Pénz adásvételével foglalko­zik, és tanulmányai mellett nyil­ván ez segítette, hogy megis­merkedjék ennek a nagyon spe­ciális árucikknek a természeté­vel. Tudja, mire alkalmas, mire nem. Hogy csaknem - vagy nem is csaknem - minden megvásá­rolható általa, de épp mert ilyen rendkívüli, mondhatni, ember­­feletti hatalom, szinte isteni­természeti erő, éppúgy okozhat katasztrófákat, mint jólétet. Az alapítványok, amelyeket a világ gazdaságilag (ez a fontos) de­mokratikusan elmaradottabb tá­jain létrehozott, ilyen értelem­ Soros György­ ben beruházások, mint a nagy pénzügyi tranzakciók. Tiszta profitjuk nem számítható ki egy­szerűen , de biztos, hogy van pro­fitjuk. Soros azonban nem erre a nehezen felmérhető haszon­ra, nem ígéretre hivatkozva kí­nál utópiát. Ő pénzeli az utópi­áját, ami részben bölcsességre vall, részben a kipróbálás esé­lyeit is jelentősen javítja. Egye­lőre nyilvánvaló, hogy az alapít­ványok a maguk módján és tár­sadalmi terepein sikeresen mű­ködnek, akár a névadó más cé­gei. Ilyen értelemben nevezi Krisztina Koenen, a Frankfurter Allgemeine Zeitung sztár-ripor­tere állam nélküli államférfinak interjúkötetében, amelyet ne­gyedév alatt Baranyai Edit és Tolmár Tamás fordításában , a Soros! címmel ugyancsak a na­pokban jelentetett meg az Ab Ovo Kiadó. Gondolkodó ember ismerszik meg a­­kiadó kérésére néhány kérdéssel naprakésszé kiegészí­tett) könyvből, sikeremberé, aki a siker önbizalmával mond véle­ményt a világról, mert saját si­kerét, életútja tanulságait köz­ügyként közreadja. De szemé­lyiségét magántulajdonként éppúgy esze ágában sincs szét­osztogatni céltalanul és a hasz­nosulás esélye nélkül, mint a vagyonát. Annyit ad magából (is), amennyit szükségesnek lát, hogy szándékai világosan kö­vethetőek, elsajátíthatóak, meg­valósíthatók legyenek. Ezt el is lehet utasítani, mint az órendszer korifeusai 1984 előtt, és az új rendszer első kori­feusai (meg jobbszéli támoga­tói, valamint ellenzéke­ az el­múlt kormányzati ciklusban, függetlenül attól, hogy az ala­pítvány támogatottja voltak-e korábban. És el lehet fogadni Soros véleményét, lehet tanulni tapasztalataiból. Függetlenül at­tól, hogy a pénzét elfogadván ez látszik illendőnek pillanatnyi­lag, de még elég hosszú távon, ez utóbbi tetszik a legjárhatóbb útnak is. (varjas) Pontról pontra Az emberi test legérzékenyebb pontjainak tanulmányozására áldozza e hét végét a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társa­sága. Belgyógyászok, szemészek, nőgyógyászok, sőt állatorvosok gyűltek Egerbe a soros tapaszta­latcserére. A gyógyítás ősi keleti módját a koreai háborúból hazatérő or­vosok hozták magukkal. Tehát negyven éve alkalmazzák Ma­gyarországon, ám hivatalosan elismertetni csak öt esztendeje sikerült. A mostani, háromnapos ta­nácskozás fő témája az akupunk­túrás pont anatómiai élettani és szövettani sajátosságai. Ezekből körülbelül ezer található az em­beri testen. Sajátosságuk, hogy több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a bőr más területei, eltérő a hőmérsékletük és az átlagosnál nagyobb számú ideg­végződés található rajtuk, ezért érzékenyebbek a különböző in­gerekre. Ma már az akupunktú­rás kezelés nem csupán tűkkel, hanem nyomással, ultrahang­gal, sőt lézerrel is történhet. A magyar orvosok felkészültségét mutatja, hogy szakmai egyesü­letüket felvették a nemzetközi szervezetbe is.

Next