Színes Vasárnap, 1996. május (3. évfolyam, 18-21. szám)
1996-05-05 / 18. szám
2 SZÍNES VASÁRNAP HÍR HASAB ■ A német kormány azoktól az orvosoktól, akik kellő alap nélkül írnak ki betegállományba biztosítottakat, időlegesen el fogja venni ezt a jogot. A visszaélések megelőzésére a biztosítóknak a betegállományba való kiírások egy bizonyos százalékát kötelezően továbbítaniuk kell az illetékes kormányhivatalnak, amely ellenőrzi azokat. ■ Javier Solana NATO-főtitkár befejezte be második kelet-közép-európai körútját, és hangoztatta: Bulgáriában még nincs egyetértésabban, a NATO tagja legyen-e az ország, vagy sem. Melescanu román külügyminiszter Solanával való tárgyalásai után kijelentette: egyetértettek abban, hogy egyik felvételre jelentkezett ország sem élvezhet előnyt a NATO kibővítésénél. Egy hét után is folytatják a kutatást Bill Colby, a CIA volt igazgatója után. A 76 éves egykori kémfőnök a múlt hét végén tűnt el, miután kenuzni indult Washington közelében, a Potomac folyón. Felesége szerint Colby nem halhatott meg, hiszen már annyi mindent túlélt: ejtőernyős bevetéseket a második világháborúban, majd Vietnamban, valamint egy rablótámadást washingtoni otthonában. Ehhez képest nem jelenthetett problémát, hogy felborult a kenuja - vélte az asszony. Az ENSZ azzal vádolja az izraeli hadsereget, hogy a legutóbbi Libanon elleni támadásoknál tudatosan bombázott egy, a világszervezet védnöksége alatt álló menekülttábort. A bombázásnak legalább 94 halálos áldozata volt. Az izraeliek álláspontja szerint a tábor azért vált célponttá, mert azt a Hezbollah szélsőségesei támaszpontjukként használták. ■ 320 ezer boszniai menekültnek kellene Németországból hazatérnie, de a folyamat várhatóan nagymértékben elhúzódik. A német hatóságok azzal számolnak, hogy idén nyár helyett csak jövő tavasszal kezdődhet meg a menekültek tömeges hazatérése, de a folyamat le is lassulhat, hiszen a hazatérők megjelenése újabb erőszakcselekményekhez vezethet. Visszatérés harminc év után Francia NATO-katonák? Idén 30 éve, hogy De Gaulle francia elnök bejelentette: országa kivonul a NATO katonai szervezetéből, nem rendeli többé alá fegyveres erőit amerikai parancsnokságnak. A szűnni nem akaró francia nagyhatalmi vágyak megalapozottságát ugyan ezúttal sem igazolta vissza a történelem, de a nyugati katonai szövetség központja elköltözött Párizsból Brüsszelbe, és a franciák büszkén - valamint irdatlan költségekkel - megkezdték saját „elrettentő" atomerejük kiépítését. Úgy tűnik, De Gaulle tábornok kései politikai utóda, Jacques Chirac államelnök ki meri mondani, ami tulajdonképpen régen tudott: a megváltozott világban, a hidegháború megszűntével végképp nincs szükség a francia különállásra. Különösen akkor, ha ezt Párizs anyagilag sem igazán tudja már többé megengedni magának, hiszen költségvetései gondjai közepette radikálisan csökkentenie kell hadseregét, beleértve az atomfegyverrel felszerelt erőket. Így arra lehet számítani, hogy a NATO szokásos tavaszi külügy- és védelmi miniszteri tanácskozásán, amelynek színhelye ezúttal Berlin, a franciák nyíltan is bejelentik közeledésüket a szervezethez, amelyben 30 évig csak politikailag vettek részt. Párizs persze -nem meglepően - azt szeretné, hogy a közös akolba való visszatérésért kapjon is valamit. Főként azt, hogy kiemelkedő szerepet játszhasson a szövetségben - elsősorban az amerikaiakhoz viszonyítva, hiszen éppen azok túlsúlya miatt döntött annak idején a távozás mellett. Többek között abban reménykednek tehát, hogy a jövőben francia tábornok lehet a NATO európai csapatainak helyettes főparancsnoka, a mindenkori amerikai főnök alatt. (A jelenlegi helyettes brit, a közös vezérkar élén német áll.) A pozíció annál fontosabbnak látszik, mivel Washington a jelek szerint szívesen még tovább vonulna vissza katonailag Európából. Emlékezetesen évekig sürgették a szövetségeseket, lépjenek Boszniában, s csak akkor döntöttek amerikai csapatok kiküldése mellett, amikor már lezajlott a véres háború. Nehéz elképzelni, hogy az amerikai katonákat ne vonják ki az év végéig, az előre megadott határidőre, a Balkánról. Ahol addig aligha lesz tartósan nyugodt a helyzet, így felmerülhet európai NATO-csapatok ott-tartása, netán újrakiküldése. Azaz: rendteremtő, békefenntartó NATO-akciók a jövőben Európában feltehetően csak európai csapatokkal folynak majd. S amint Párizs reméli: francia parancsnokság alatt. Hogy ezt London és Bonn szó nélkül tudomásul vegye, valószínűtlen, így a franciák „újracsatlakozása" a NATO-hoz hoszszabb, heves vitákkal tarkított folyamat lehet. Marad még tizenötmillió Steffi Graf és az adó Majd egy éve folytat már a német igazságszolgáltatás kiterjedt nyomozást a teniszsztár Steffi Graf apjának adócsalási ügyében. Mindeddig abból indultak ki, hogy a bajnoknő mit sem tudott ügyeit intéző pénzéhes apja és az adótanácsadók ügyleteiről. A vizsgálatok alapján azonban egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a sportcsillag talán nem is olyan ártatlan, amennyire eddig gondolták, s nem lehetetlen, hogy ellene is vádat emeljenek. Annyi máris bizonyos, hogy az adócsalás méretei sokkolóak. (Persze a teniszezőnő jövedelme is meglephet sokakat, akik nem annyira járatosak e népszerű hivatásos sport világában.) Amint tehát kiderült, Steffi Graf a labdakergetéssel, valamint szponzori és egyéb szerződésekkel 1987-1994 között csaknem 60 millió márkát, azaz kereken 6 milliárd forintot keresett. Ebből mintegy 14 millió márka adót fizetett, 22,6 millióval kevesebbet az előírtnál. Ezt persze pótolni kell, hozzá a kamatok kitesznek további 2,5 milliót. Ehhez jön az elmúlt két év adója - 10 millió. A várható pénzbüntetés 3 millió - ugyanennyibe kerülhet az ügyvédek hada, akik megvédik a Graf családot a legrosszabbtól. Mielőtt megsajnálnánk az adóhivatal áldozatát, vegyük figyelembe, hogy felhalmozott vagyonából erre nemcsak telik, hanem még marad is. A sportsztár amerikai és németországi ingatlanainak, valamint készpénzvagyonának értékét 61 millió márkára becsülik. Ha mindent kifizetett, beleértve az ügyvédeket és az apját, még mindig marad vagy 15 millió. Steffi Graf fő reménysége persze az, hogy megmarad a szabadsága és a jó híre. Ha kiderülne, hogy tudott az óriási adócsalásokról s ellene is vádat emelnek, alkalmasint vége a még igen sok pénzzel kecsegtető pályának. Napi 18 ezer bűncselekmény Németországban naponta átlagosan több mint 18 ezer bűncselekményt követtek el az elmúlt évben - tűnik ki a hét végén nyilvánosságra hozott statisztikákból. Eszerint 1995- ben a bűncselekmények száma 2 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 6,7 milliót. Az átlagnál nagyobb ütemben, 8,9 százalékkal növekedett az erőszakos bűncselekmények száma. Az elkövetők 28 százaléka külföldi, ugyanakkor a tettesek között növekvő számban - 19, illetve 17 százalék - találhatók német gyermekek és fiatalkorúak. Különösen aggasztó, hogy a volt NDK tartományaiban csaknem 30 százalékkal magasabb a bűnözés, mint a nyugatiakban. Pozitív, hogy csaknem 5 százalékkal csökkent a gépkocsilopások száma. NAGYVILÁG Az oroszok megúszták Strasbourgban Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter kínos helyzetbe került ugyan az Európa Tanács pénteken Strasbourgban befejeződött ülésén, de Oroszország lényegében megúszta a vitát. Rendhagyó módon Moszkva felvétele után három hónappal tanácskoztak arról, miként tett eleget az új tagállam az Európa Tanácsba való felvételekor vállalt kötelezettségeinek. Ezek között szerepelt például, hogy hamarosan eltörlik a halálbüntetést, s addig is felfüggesztik azok végrehajtását. Ezzel szemben Oroszországban idén már 46 elítélt bűnözőt végeztek ki az Európa tanácsi felvételt követően. Egy osztrák szocialista képviselő a vitában nem állt egyedül álláspontjával, miszerint a nyugat-európai államok kesztyűs kézzel bánnak Oroszországgal, hogy ne veszélyeztessék Borisz Jelcin újjáválasztási esélyeit a küszöbönálló elnökválasztáson. Peter Schieder képviselő szerint egyébként az ET nemcsak Moszkvával szemben elnéző: nem rótták fel azt sem, hogy Albániában az ellenzéki képviselőket egyszerűen kizárták a parlamentből, hogy Moldáviában megdöntötték az elnököt. Ugyanígy szó nélkül maradt, hogy Szlovákia nem akarja rendezni a magyar kisebbség helyzetét, illetve kapcsolatait magyar szomszédjával. Az orosz külügyminiszter véleménye szerint a szélsőségesek malmára hajtanák a vizet, ha a többszörös gyilkosokat nem végeznék ki. A kemény fellépésnek köszönhetően a bűnözést sikerült visszaszorítani, a gyilkossági ráta 10 százalékkal csökkent. Amennyiben a helyzet tovább javul, módjuk lesz a halálbüntetés eltörlésére. Primakov a maga részéről azt rótta fel, hogy Észtországban veszélyben vannak az ott élő oroszok emberi jogai. Primakov egyébként kijelentette: a csecsenföldi viszályban az orosz kormány minden megoldásra kész, kivéve a terület elszakadását. Hajlandók tárgyalni, amint a felkelők oldalán ismét „reprezentatív vezetés" áll - mondotta az orosz külügyminiszter. Bosnyákok Hágának A bosnyák kormány a hét végén először adta ki két, háborús bűnökkel vádolt polgárát a hágai nemzetközi ENSZ-bíróságnak. A vád szerint a két férfi 1992- ben az egyik boszniai táborban 4, illetve 5 szerbet gyilkolt meg. Az ENSZ-bíróság ugyancsak vádat emelt a cselebicsi tábor egykori parancsnoka, egy boszniai horvát, valamint a körzet egykori bosnyák katonai parancsnoka ellen. Hágában egyébként kedden kezdődik Dusan Tadicsnak, a hírhedt omarskai boszniai szerb láger egykori parancsnokának pere. Tadics már egy éve várja vizsgálati fogságban az ítéletet. A legfőbb felelősök: Vladko Mladics boszniai szerb tábornok és Radovan Karadzsics kiadatására vonatkozó hágai kérelmet a szerbek elutasították. i Vasárnap Igazgató-főszerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KATONA JÓZSEF Szerkesztők: KLEB ATTILA (fotó), SZEKERES TAMÁS (sport) Művészeti vezető: EGRESSY GABRIELLA Tördelőszerkesztő: ANDRASSEW TAMARA Főmunkatársak: ANDRASSEW IVÁN, FÉNER TAMÁS, HELTAI ANDRÁS, KALMÁR GYÖRGY, NAGYN. PÉTER A szerkesztőség sajtóügynökségi partnerei a Ferenczy Europress és a WestelPress. Kiadja: a Vasárnap Kft Felelős kiadó: a kft. ügyvezető igazgatója Marketingigazgató: KOVÁCS MÁRTA Hirdetési igazgató: SOMOGYI LÍVIA Terjesztési vezető: HIRMANN ÉVA Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1087 Budapest, Könyves K. tat. 76. Telefonfax: 269-9010, központi telefon: 210-0400 marketingigazgatóság telefon: 269-9003 fax: 133-9914 A Vasárnap Kft. levélcíme: 1525 Budapest, Pf. 801. Terjeszti a HÍRKER Rt., a Nemzeti Hírlapkereskedelmi Rt., a regionális részvénytársaságok és a Kiadói Lapterjesztő Kft. Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Előfizethető bármelyik postahivatalban, valamint a hírlap- és egyesített kézbesítőknél Előfizetési díj negyedévre: 396, fél évre 792, egy évre 1584 Ft Nyomdai előkészítés: Vasárnap szerkesztősége, Szikra Lapnyomda Rt. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: LENDVAI LÁSZLÓNÉ mb. vezérigazgató ISSN 1218-1579 Sztálinistából antiszemita Roger Garaudy az ötvenes években a sztálinista Francia Kommunista Párt ismert ideológusa volt. Az immár 82 éves filozófus most viszont azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy beállt a holocaustot tagadók táborába. Az izraeli politika alapmítoszai című kötetében többek között azt állítja, hogy a zsidók kiirtását nem bizonyították, a gázkamrák nem működtek. Garaudy szerint Hitler nem akarta megölni a zsidókat, csak kiszorítani őket Európából, a deportáltak a bombázások, az éhezés és a betegségek áldozatai lettek. Jóllehet az idős francia exmarxista „revizionista” nézeteivel nem áll egyedül, legalább ekkora feltűnést keltett, amikor kiállt mellette egy kortársa, a 83 éves Abbé Pierre. Az utóbbi a szegények régóta ismert kapucinus pátere, aki a háborúban, ellenállóként, sok francia zsidót segített külföldre szökni. 1996. május 5. ÓRIÁS BERLIN? Berlin 2,5 millió és a német fővárost körülvevő Brandenburg tartomány 1,9 millió választójogosultja szavazhat vasárnap arról, kívánják-e a két tartomány egyesítését. A politikusok azt szeretnék, ha megvalósulna az egység, hiszen attól jelentős anyagi megtakarítások várhatók. A felmérések szerint a berliniek többsége támogatja az egyesülést, míg a lélekszámban kisebbségben lévő brandenburgiak inkább ellenzik, félve a berliniek várható fölényétől. Amenynyiben a népszavazáson az egység mellett döntenek, arra 1999-ben vagy 2002- ben kerülhet sor. A köztársaság királya A napokban fogadásokkal, bálokkal ünnepelték a király születésnapját Európa egyik országában, amely különösen büszke szociáldemokrata hagyományaira és vívmányaira. Svédországban XVI. Károly Gusztáv, aki 1973 óta van a trónon, 50 éves lett, s miközben uralkodói hatáskörét a minimumra korlátozták, a rokonszenves, szerény király népszerűbb, mint valaha. Talán azért, mert a királyi hagyományok fenntartásának luxusa Svédországban jóval kevesebbe kerül, mint Európa többi, megmaradt monarchiájában. Az udvar éves költségvetése százmillió korona, ami az ország lehetőségeihez képest szerény összeg. Annál is inkább annak számít, mivel a legutóbbi alkotmányreform óta az államfőnek ugyanúgy fizetnie kell a hazájában igencsak magas adókat, tehát az átlagpolgár irigysége korlátok között marad. Az uralkodói ház, a Bernadotte-család egyébként a napóleoni háborúk egy tisztjére vezethető vissza, aki még csak nemesi származású sem volt. Ezért sem okozott különösebb gondot, amikor a király, aki ifjúkorában a gyors autók iránti rajongásáról és egyéb világi hívságairól volt ismert, 1976- ban polgárlányt vett feleségül. A német-brazil származású Silvia Sommerlathból, akit Gusztáv a müncheni olimpián ismert meg, ugyancsak népszerű királynő lett, aki semmi olyan szenzációval nem tudott szolgálni a sajtónak, mint amilyenekről a brit uralkodói család ifjabb hölgytagjai évszámra gondoskodnak, így az immár nem éppen fiatal párt lelkesen ünnepelték a republikánus svédek. Köztük a szociáldemokraták is, akik lasan vagy száz éve követelik a monarchia eltörlését. Igaz, a követelés lényegében teljesült: a még 1975-ben elfogadott új alkotmányban a bevezető mondat a régi helyett, miszerint Svédországban a király egyedül uralkodik, ez áll: minden hatalom a néptől eredeztetik. Ilyenformán is megmaradt a hagyomány: a király évente megnyitja a parlament ülését, s neki adják át megbízólevelüket a nagykövetek.