Színes Vasárnap, 1996. szeptember (3. évfolyam, 35-39. szám)
1996-09-01 / 35. szám
1996. szeptember 1. Tölgyessy kilépett az SZDSZ-ből Az SZDSZ Országos Tanácsa tegnapi ülésén támogatta a magyar-román alapszerződés elfogadását, miképpen az alkotmányozás és az államháztartási reform kérdésében is helyeslik az SZDSZ korábban kialakított álláspontját. Pető Iván pártelnök elmondta: még nem döntöttek arról, hogy a Pápára tervezett magyar-magyar csúcson képviseltetik-e magukat. Az alkotmányozás ügyében az Országos Tanács támogatja, hogy a vitatott kérdésekben egységes álláspont jöjjön létre a koalíciós pártok között. Az OT ülésén Tölgyessy Péter, a párt egykori elnöke bejelentette kilépését a pártból és annak parlamenti frakciójából. Tölgyessy ezentúl a független képviselők között folytatja munkáját. Az ülésen felolvasott nyilatkozatában úgy fogalmazott:A kormány politizálását alapvetően a szocialisták belső erőviszonyai alakítják. A szabad demokraták folytonos szembeszegülésükkel a közönség számára egyre követhetetlenebb viszályokba bonyolódtak, s menetrendszerű tiltakozásaikat a kormányfő hatásosan használja fel a pártján belüli hatalmi játszmákban. Az SZDSZ régóta piacképes későkádári technokrata-értelmiségi csoportok érdekében tevékenykedik. Az SZDSZ-nek lényegileg nem sikerült változtatni a kormány haladásának irányán, viszont feltehetően véglegesen elveszítette önálló politikai pólusképző erejét... Nem kívántam részt venni a koalíción belüli dominanciaharcokban, inkább visszahúzódtam az aktív politikai szereptől. Az SZDSZ számára immár nem látok visszautat... Még az is lehet, felhagyok a politikai pályával. Két évvel a választások előtt azonban nem lenne szabad kizárnom, hogy bekapcsolódjak egy versenyképesebb ellenzék megformálásának alighanem még jó néhány esztendeig tartó munkájába." Tölgyessy Péter lépését az SZDSZ vezetői úgy értékelték, hogy ez várható, formális lépés volt, hiszen Tölgyessy az utóbbi 15 hónapban gyakorlatilag már nem vett részt a párt és a frakció munkájában. Pető Iván azonban morálisan nem tartja összeegyeztethetőnek a szabad demokraták értékrendjével, hogy Tölgyessy nem kíván lemondani képviselői mandátumáról. Kévai Gábor Formális búcsú Tölgyessy Péterrel a rendszerváltás meghatározó alakját veszítette el az SZDSZ. A nyolcvanas évek közepén társadalomkutatóként feltűnt Tölgyessy 1986-1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című dolgozat megfogalmazásában, később pedig az Ellenzéki Kerekasztal munkájában. 1989-ben többek között Antall Józseffel és Orbán Viktorral együtt döntő szerepet játszott a jogállam kiépítését biztosító alapelvek kidolgozásában. Tölgyessy írta a „Rendszerváltás programjának” elkeresztelt úgynevezett „Kék könyv" alkotmányjogi fejezetét, amely az SZDSZ 1989-es választási programja volt. Pártja egyik legnépszerűbb politikusává vált, s az első szabad választások után a szabad demokraták parlamenti frakcióvezetőjévé választották. 1990 őszén az SZDSZ sikeres önkormányzati szereplését követően azonban váratlanul lemondott, súlyos összeütközésbe került a párt magját alkotó egykori ellenzéki személyiségekkel, akik Tölgyessy polgári-konzervatív felfogásával szemben a szociál-liberális irányultságot képviselték. Ám egy évvel később az alacsony népszerűség fogságában szenvedő szabad demokraták elnökükké választották. A belső harcok azonban tovább folytatódtak: Tölgyessy nem tudott alapvető változást elérni a párt megítélésében, s általános vélemény szerint gyenge vezetőnek bizonyult. 1992 novemberében Pető Iván váltotta fel az elnöki székben. Tölgyessy akkor még elvállalta az ügyvivői jelölést, s nagy szavazataránnyal beválasztották a párt vezérkarába. Elszigetelődése látványosan egybeesett a szabad demokraták nyitásával az MSZP iránt, s 1994-ben már alig látogatta az Ügyvivő Testület üléseit. 1994-ben hevesen ellenezte az SZDSZMSZP frigyet, később a parlamenti szavazások alkalmával rendszeresen szembefordult az SZDSZ álláspontjával, s 1994 őszén már az ügyvivői jelölést sem fogadta el. Az elmúlt két évben több nagy publicisztikában élesen bírálta pártját és a koalíció működését. 1995-ben kifejezetten terhessé vált a Mérleg utca számára, ennek jele az a vita volt, amelynek során a szabad demokraták egyik legbefolyásosabb személyisége, Bauer Tamás a Fidesz és Fodor Gábor közötti konfliktusra hivatkozva, fölszólította Tölgyessyt, hogy lépjen ki az SZDSZ-ből. Tölgyessy ellen mindvégig súlyos vád volt az, hogy jó kapcsolatokat ápolt Antall Józseffel és egyes konzervatív politikusokkal. Tölgyessy távozása aligha fog kilépési hullámot eredményezni az SZDSZ-ben, ugyanis egykori híveinek túlnyomó többsége már kilépett vagy teljes passzivitásba burkolózott. Az önkormányzatokra számít az MDF elnöke Minden erőt mozgósítani kell, hogy az MDF 1998-ban vállalható szövetségeseivel, a KDNP- vel és a Fidesz-Magyar Polgári Párttal együtt leváltsa a jelenlegi kormánykoalíciót, amely család-, önkormányzat-, település- és nemzetellenes politikát folytat. Minderről Lezsák Sándor beszélt szombaton, Győrménfocsanakon. Az MDF elnöke azon a konferencián tartott előadást, amely elindította a párt falutagozatának országos szervezését. Lezsák kijelentette, miként 1991-ben az MSZP-nek az MSZOSZ, úgy a következő választások előtt az MDF-nek az önkormányzatok lehetnek a szövetségesei. Azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt két évben a kormányzati rögtönzések nyomán elbizonytalankodtak, s amelyek a koalíciós kormány intézkedései miatt ellenséggé váltak a lakosság szemében. Lezsák bejelentette: a párt novemberi országos rendezvényén munkástagozat, vállalkozói és nyugdíjastagozat alakul. Az országos választmány munkabizottságai ugyancsak a párt bázisának kiszélesítésén dolgoznak. Az október 5-i Kossuth téri demonstrációról szólva rámutatott: a résztvevők az MDF szervezésében jelenítik ott meg erőiket, s a gyerekeiket tisztességgel nevelő családok, továbbá a nyugdíjasok érdekében emelik fel szavukat. Ezen túl a közbiztonság, az iskolaügy és az egészségügy jelenlegi állapota miatt állnak sorompóba. Lezsák úgy vélekedett, a kistelepülések szervező összetartó erejéből, a vidéki Magyarországból születhet újjá a nemzet. Újjáalakult tagozat Először 1989-ben jött létre a Demokrata Fórum agrártagozata Győr-Moson-Sopron megyében. A párt hatalomra kerülése után azonban az MDF mozgalmi vonala háttérbe szorult, így a tagozat is passzívvá vált. Tegnap ismét zászlót bontott a szervezet a Földművelésügyi Minisztérium korábbi államtitkára, Medgyasszay László kezdeményezésére. Az MDF országgyűlési képviselője lapunknak elmondta: két éve a falvak ismét szegényednek, veszélybe kerültek a kistelepülések iskolái, súlyosan romlottak a gazdálkodók életviszonyai. A kormány vagy nem tud, vagy nem akar törődni a vidéki Magyarország gondjaival. Elsősorban ezért hozták létre a tagozatot, melybe nem csak MDF-tagokat és szimpatizánsokat hívnak. Céljuk főként az lesz, hogy a falvak életét befolyásoló parlamenti döntések idején - pártállásra való tekintet nélkül - egy táborba szerveznék azokat a honatyákat, akik szívesen lobbyznának a falu érdekeiért. Medgyasszay szerint a tagozat életszerűvé teheti az MDF falupolitikáját. Az alakuló ülésen több százan vettek részt, köztük polgármesterek és különböző civilszervezetek képviselői. N. G. MAGYARORSZÁG Giczy és Csurka: együtt a kormány ellen A magyar miniszterelnöknek nem ez a nemzet, nem a keresztény Európa a méltó partnere, hanem Iliescu és Meciar - jelentette ki szombaton a csongrádi Mártélyon Giczy György. A KDNP elnöke a Nemzeti Társas Kör millecentenáriumi ünnepségén, a kör tagjaként tartott beszédet. Giczy szerint a kormány megpróbál ugyanazzal a szervilis módszerrel közelíteni az Európai Unióhoz, mint amelyet a kormányfő és külügyminisztere a szovjet világbirodalom idején tanult. Csurka István MIÉP-elnök, a Nemzeti Társas Kör alapító tagja is bírálta a kormányt, amely - mondta - csődöt mondott, igyekezete már csak arra irányul, hogy a kudarcot eltakarja, s még egy kis ideig kitartson hatalma. Viharos vitát várnak a rendkívüli ülésnapon Folytatás az első oldalról soraiban végbemenő polarizálódást mutatja, hogy a Független Kisgazdapárt az RMDSZ ellen is éles támadást intézett, mivel vezetői egyáltalán felkeresték Horn miniszterelnököt. Az ellenzék javaslata - mint ezt lapunknak az MSZP és az SZDSZ vezető személyiségei elmondották - arra irányul, hogy a kormány alkotmányos mozgásterét szűkítse. A világon mindenütt a kormányok joga szerződéseket kötni, a parlamenteké a ratifikálás felelőssége, és a szerepeket nem lehet felcserélni. A kormánypártok nem támogatják a határon túli magyarság szervezeteinek vétójogát a kétoldalú kapcsolatok alakításában. Ez ugyanis - először - lebénítaná a külpolitikát, mert a határon túli magyaroknak egy országban több szervezetük is lehet (például Jugoszláviában) és akkor felmerül a kérdés, melyik kap vétójogot. Másodszor, s ez a lényegesebb: határon túli magyar vezetők részvétele a magyarországi politikában épp ahhoz vezetne, hogy saját országukban lehetetlenülnének el, kerülnének ellenzéki támadások pergőtüzébe. Épp ilyen meggondolásokból kifolyólag ellenzi a kormány Markó Béla RMDSZ elnök felszólalását a vitanap. Kovács László külügyminiszter a hétvégén ismételten kijelentette: a külügyi bizottsági ülést alapul véve nem mutatkozik olyan új érv, amely a kormányt eltántorítaná a szerződés aláírásától. Lapunk úgy értesült, hogy a magyar Külügyminisztérium a maga részéről egyelőre szeptemberi bécsi aláírásra készül. ...A keddi vitanapot követően szerdán Pápán az eredeti tervek szerint újabb magyar-magyar csúcsot tartottak volna az RMDSZ kezdeményezésére. Zárt ajtók mögötti tárgyalások után - ezeken az RMDSZ mérsékelt szárnyának képviselői kezdeményező szerepet játszottak - módosult a tervezett találkozó jellege. Immáron nem csúcsot terveznek, hanem előkészítő találkozót, amelyen a kormány részvétele - a koalíció egy új csúcstalálkozót nem tart időszerűnek - még nem teljesen bizonyos. Munkatársunktól SZÍNES VASÁRNAP 3 ' abdupM Untauglicht. GYÉMÁNT MARIANN Volt egy gesztenyefa a kert végében, egyszer belecsapott a villám, s azóta üres a délkeleti ég... Rózsaszínű virága volt, lehet, hogy túlélte volna a mostani gesztenyevészt. (Ő, mert ő hatalmassága szinte családtagnak számított.) A kitűnően beprogramozott aknamolyok támadását, amelyek összepödörítik minden gesztenyefa levelét, legyen az a Szilágyi Erzsébet fasorban, a Margitszigeten vagy a Vácrátóti arborétumban. Legalábbis a fehér virágúakét. Amelyek, úgy látszik, alkalmatlanok a védekezésre. A természet persze kiiktatja az alkalmatlanokat, az emberi társadalom azonban nem ily szigorú. (Legfeljebb a katonaságnál, ahol a legújabb kimutatások szerint egyre több az „untauglich".) Sőt, félő, hogy az alkalmatlanság úgy megfertőzte az országot, mint a gesztenyefákat megtámadó aknázómoly. Hogy például az energiaár-emelés körüli huzavonában ki bizonyul majd alkalmatlannak, az hamarosan elválik, az azonban biztos, hogy a nehezen megszületett Központi Bűnüldözési Igazgatóság kinevezési piramisjátéka meglehetősen furcsa eredményt hozott. A „piramis" tetején álló rendészeti helyettes államtitkárról ki is mondatott az alkalmatlanság, aztán, különös módon, mindenki lépett egyet. Az ORFK bűnügyi főigazgatója lett Nyíri Sándor utóda, az ő posztját pedig pár napra a gazdaságvédelmi főosztályvezető, az a Kiss Ernő töltötte be, akit a hét végén a Központi Bűnüldözési Igazgatóság élére nevezett ki Kuncze Gábor belügyminiszter. Ha emlékszik még a tisztelt Olvasó, úgy másfél évvel ezelőtt meglehetősen kemény támadás érte a belügyminisztert, s ami szokatlan, nem az ellenzék, nem a koalíciós partner, hanem saját pártjának egyik meghatározó politikusa részéről. Tamás Gáspár Miklós akkor azt vetette Kuncze Gábor szemére, hogy némely intézkedései szemben állnak azokkal az elvekkel, amelyeket egy liberális belügyminiszternek követnie kell. Bizonyos személyiségek és bizonyos rendészeti intézkedések voltak azok, amelyek a kritikát kiváltották. A belügyminiszter akkor hallgatott, s az SZDSZ vezetői sem igen akarták nyilvánosan boncolni a kényes helyzetet. Nem nyilvánosan azonban megszületett a magyarázat. Nevezetesen, hogy a rendőri vezetők garnitúrájából csak egyetlen egy van, a belügyminiszter hozott anyagból főz. De, hogy ennyire, azt talán senki nem gondolta volna. S ha legalább a legkényesebb igényeket is kielégítené a testület! De hát talán nincs olyan megye, ahol ne fordulna elő rendőri bűnözés. S nem is kell nagyon messzire menni az időben. A legutóbbi napok is szolgáltatnak példát nemi és egyéb erőszakra, amelyet rendőrök követtek el. Hogy is lehetne hát csodálkozni azon, hogy a feketegazdaság elleni harc csúcsszervezetének élére sem lehetett makulátlan személyt találni. Amint az nyilvánosságra is került, a jelöltek egyike ellen jelenleg is vizsgálat folyik, a kinevezett vezető pedig már ezen is túl van. Ittas vezetésért megkapta a büntetését, megbűnhődött, fátyol rá, az élet megy tovább... Minden más esetben természetesen ez a normális, hiszen esendő az ember, csak hát a központi bűnüldözési szervezet főigazgatójának - egy most felálló intézmény legelső vezetőjének - érinthetetlennek kellett volna lennie, tisztaságot és feddhetetlenséget sugároznia. De hát, mint már megtanulhattuk, csak egy garnitúra van, csak hozott anyagból lehet főzni. S ez az egyetlen garnitúra, úgy tűnik, presztízsharcokból fakadó trükkökkel van elfoglalva az államigazgatás más területein is. E hétre például a vizitdíj ötletének tündöklése és bukása volt a program, ami csak azért érdemel figyelmet, mert pontosan diagnosztizálja, mennyire nincs fogalmuk a népjólét illetékeseinek a jónép lelkiállapotáról. Akkor, amikor az Orvosi Kamara már katasztrófabizottságot állít fel, a Népjóléti Minisztérium még azt hiszi, a 80-100 forintos vizitdíj lenne az utolsó csepp a pohárban... Holott az a pohár már rég túlcsordult, a polgár csak szokásból emlegeti olykor a társadalombiztosítást - ha az „utca emberének" szerepét játssza-, egyébként azonban messzire hessegeti magától a milliárdos üvegpalota képét, hiszen megtanulta már: az ő mérlegfőkönyvéből régóta törölték a „követel" rovatot. S azt is pontosan tudja: drágán fogják megfizettetni vele a vizitdíj elmaradását, hiszen az egészségbiztosító éppen a hét végén vonta ki a kardot a kormány és a parlament ellen, amiért az elmaradt gyógyszeráremelés (apropó, mikor maradt el?) és az egészségügy alkalmazottainak béremelése miatt (no persze nem milliós tiszteletdíjakról van szó, amelyeket az egészségbiztosító képviselői vettek fel) a duplájára nő az önkormányzat költségvetési hiánya. Tele van az ország fehér virágú gesztenyével, amelyeket már megtámadott a kór. Piros virágúak kellenének, ha e ritka tüneményből léteznek még egyáltalán életképes példányok Magyarországon. Bázis a tetőn Közel 100 millió forintos beruházás eredményeképpen tegnap adták át Egerben a megyei Tevékenységirányító Központot, amely a jövőben a rendvédelmi és katasztrófavédelmi szervek folyamatos munkakapcsolatát segíti. A központ a munkafázisok összehangolása végett azonos információkkal lát el minden szervezetet, emellett a számítógépes térinformatikai háttérnek köszönhetően adott esetben koordinálni tudják az egységek mozgását. Az új bázist - az első ilyen egész Európában - a Heves Megyei Rendőrkapitányság tetőterében rendezték be. Újabb hasonló létesítmények felállítása azonban a közeljövőben nem várható, mivel az meghaladná a költségvetés és a belügyi tárca szűk anyagi lehetőségeit - ezt Világosi Gábor, a Belügyminisztérium államtitkára jelentette ki az ünnepélyes átadáson.